Előfizetés

Nagy visszaesés után ismét belehúzott az építőipar

V. A. D.
Publikálás dátuma
2019.11.12. 13:41

Fotó: Népszava
Rákapcsolt az építőipar az augusztusi jelentős lassulás után, a szeptembert ugyanis 17,8 százalékos többlettel zárta az ágazat.
Úgy tűnik, magához tért az építőipar, szeptemberben az ágazat termelése 17,8 százalékkal nőtt éves összevetésben – derül ki a KSH kedden közölt friss adataiból. Augusztushoz képest jelentősen gyorsult a növekedés üteme , amikor mindössze 5,9 százalékos volt a többlet. Az építőipar két fő alágazata közül az egyéb építmények építése – amely magában foglalja többek között az út-, vasútépítéseket és más infrastrukturális fejlesztéseket - szeptemberben 17,2 százalékos növekedést mutatott, az épületépítéseknél pedig 18,7 százalékos növekedés volt. Szeptemberben megugrottak az építőipari megrendelések is: az ágazatban érdekelt cégeknél az új szerződések volumene 60 százalékkal nőtt éves összevetésben, az épületek esetében 16,6 százalékos emelkedés történt, az egyéb építményeknél pedig 98,8 százalékos volt a plusz. Ennek ellenére a rendelésállomány szeptember végén 7,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az egyéb építményeknél 20,6 százalékkal volt alacsonyabb, míg az épületépítéseknél - részben a lakásépítéseknek köszönhetően – több mint 50 százalékkal haladta meg a tavalyit. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az építőipar az utolsó negyedévben 15 százalék körüli, míg az év egészében 25 százalék körüli növekedést érhet el, jövőre ugyanakkor visszafogottabb emelkedésre lehet számítani. Az építőipar termelői árai a harmadik negyedévben 9,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Épületek esetében új szerződést 129 milliárd forintért kötöttek szeptemberben, a szerződésállomány pedig 628 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 54 százalékos éves volumennövekedést jelent, így ebben a szegmensben továbbra is erős megrendelői nyomás látszik – értékelte az adatokat Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában 246 milliárdnyi új szerződést írtak alá, az állomány pedig 1532 milliárd forint volt, ami az árhatástól megtisztítva 21 százalékos megrendeléscsökkenést jelent. Az elemző rámutatott: az építőipar esetében hónapról hónapra egyre hektikusabban és kiszámíthatatlanabbul alakulnak az iparág számai. Az okok közé tartozik a sokat emlegetett szakemberhiány, ami a lakó- és irodaépületek esetében kifejezetten komoly problémákat és csúszásokat eredményez, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma. De a visszaemelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban – ahogy az építési engedélyszámokon is látszik -, a lakóingatlan piac érdemi fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években. Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet, azonban a kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány itt is problémákat okozhat. Az idei év egészében 2019 egészében az elemző a 30 százalékot alulról közelítő növekedésre számít az iparágban, 2020-ban pedig 8 százalék körüli növekedést vár.     

A magyar állam résztulajdont venne a Dunaferrben

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2019.11.12. 12:46

Fotó: Soós Lajos / MTI
Szijjártó Péter megtagadta a keleti nyitást parlamenti meghallgatásán, és közölte, hiba azt mondani, hogy főleg keletre orientálódunk.
Tárgyalások folynak az orosz féllel arról, hogy a magyar állam tulajdont szerezzen az ISD Dunaferr Zrt.-ben - válaszolta egy ellenzéki képviselő kérdésére Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminisztert az Országgyűlés gazdasági bizottsága hallgatta meg kedden a külgazdasági munkájáról. Az 5000 fős dunaújvárosi nagyüzemben csoportos leépítés lesz, a cég közleménye szerint 350 fővel csökkentik a létszámot. A tárcavezető a vas- és acélipari gyár szerepét az ágazatban meghatározónak nevezte, amely nem egyszerűen beszállító, hanem termékei jelentős hozzáadott értéket is tartalmaznak. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy akkor fog megállapodás születni, ha a magyar fél számára racionális döntés születik.   Úgy tűnik, hogy a keleti nyitásra kommunikációjában már nemigen hivatkozik a kormány. (A déli nyitást már hosszabb ideje nem emlegetik.) A miniszter szerint hiba azt mondani, hogy főleg keletre orientálódunk, helyesebb inkább azt mondani, hogy Magyarország külgazdasági politikája a kiegyensúlyozottságra törekszik. Ugyanakkor beszámolójában csak egyszer tett említést az uniós kapcsolatainkra, megemlítve azt, hogy külkereskedelmi tevékenységünk 75 százalékát az európai közösséggel bonyolítjuk le. Viszont kiemelte: korábban a nyugat-európai tőke áramlott keletre, napjainkban ennek iránya megfordult, nagyobb lett a kínai cégvásárlások száma, mint egykoron. Az Oroszország elleni gazdasági szankciót Magyarország betartja, eddig 8,5 milliárd forintos exportbevételtől estünk el. A tárcavezető megemlítette, hogy számos nyugat-európai ország - Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia - jelentős mértékben növelte tavaly is az Oroszországba irányuló kivitelét. Mellár Tamás (Párbeszéd) képviselő feltette a kérdést, hogy az ötödik generációs mobiltechnika (5G) bevezetésénél miért a Huaweire támaszkodnak a magyarországi telekommunikációs vállalkozások, mikor európai társaságok is megtudnák oldani ezt a feladatot. Szijjártó Péter elhárította a magyar kormány felelősségét, az mondta hogy az érintett két hazai cég NATO-tagállamokhoz kötődik, a Vodafone Nagy-Britanniához, a Magyar Telekom, pedig Németországhoz. "Kis ország vagyunk" - tette hozzá, arra célozva, hogy a multinacionális cégek a fekünk felett döntenek. (A magyarországi Huawei a cég legjelentősebb európai termelőbázísainak egyike.) A miniszter szerint nincs arra bizonyíték, hogy a kínai cég tevékenysége nemzetbiztonsági veszélyt jelentene. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy az általa vezetett tárca a hazai hírszerzés egyik irányítója. Több ellenzéki képviselő felvetette: Magyarországon a feldolgozóipart - beleértve a járműgyártást is - főleg az összeszerelőüzemek uralják. Szijjártó Péter szerint ez a szerepkör sem lebecsülendő, ugyanakkor jelentős hazánkban a multinacionális cégekhez kapcsolódó szolgáltatótársaságok száma is. Tagadta, hogy a győri Audinál elbocsátások lennének, állítását azzal támasztotta alá, hogy a hagyományos és az e-motorok száma idén kétmillió darab lesz, jövőre pedig jócskán meghaladja majd azt.

334,08 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.12. 08:16
Illusztráció
Fotó: Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre a hétfő estihez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
 A forint árfolyama az euróval és a dollárral szemben kissé gyengült, a svájci frankkal szemben pedig kissé erősödött.
Az eurót a hétfő esti 333,74 forint után 334,08 forinton jegyezték kedden reggel nyolc órakor, a dollár jegyzése pedig 302,37 forintról 302,77-re emelkedett. A svájci frank jegyzése 304,35 forintról 304,30-ra csökkent.