Nagy visszaesés után ismét belehúzott az építőipar

Rákapcsolt az építőipar az augusztusi jelentős lassulás után, a szeptembert ugyanis 17,8 százalékos többlettel zárta az ágazat.

Úgy tűnik, magához tért az építőipar, szeptemberben az ágazat termelése 17,8 százalékkal nőtt éves összevetésben – derül ki a KSH kedden közölt friss adataiból. Augusztushoz képest jelentősen gyorsult a növekedés üteme , amikor mindössze 5,9 százalékos volt a többlet. Az építőipar két fő alágazata közül az egyéb építmények építése – amely magában foglalja többek között az út-, vasútépítéseket és más infrastrukturális fejlesztéseket - szeptemberben 17,2 százalékos növekedést mutatott, az épületépítéseknél pedig 18,7 százalékos növekedés volt.

Szeptemberben megugrottak az építőipari megrendelések is: az ágazatban érdekelt cégeknél az új szerződések volumene 60 százalékkal nőtt éves összevetésben, az épületek esetében 16,6 százalékos emelkedés történt, az egyéb építményeknél pedig 98,8 százalékos volt a plusz. Ennek ellenére a rendelésállomány szeptember végén 7,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az egyéb építményeknél 20,6 százalékkal volt alacsonyabb, míg az épületépítéseknél - részben a lakásépítéseknek köszönhetően – több mint 50 százalékkal haladta meg a tavalyit.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az építőipar az utolsó negyedévben 15 százalék körüli, míg az év egészében 25 százalék körüli növekedést érhet el, jövőre ugyanakkor visszafogottabb emelkedésre lehet számítani.

Az építőipar termelői árai a harmadik negyedévben 9,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Épületek esetében új szerződést 129 milliárd forintért kötöttek szeptemberben, a szerződésállomány pedig 628 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 54 százalékos éves volumennövekedést jelent, így ebben a szegmensben továbbra is erős megrendelői nyomás látszik – értékelte az adatokat Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában 246 milliárdnyi új szerződést írtak alá, az állomány pedig 1532 milliárd forint volt, ami az árhatástól megtisztítva 21 százalékos megrendeléscsökkenést jelent.

Az elemző rámutatott: az építőipar esetében hónapról hónapra egyre hektikusabban és kiszámíthatatlanabbul alakulnak az iparág számai. Az okok közé tartozik a sokat emlegetett szakemberhiány, ami a lakó- és irodaépületek esetében kifejezetten komoly problémákat és csúszásokat eredményez, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma. De a visszaemelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban – ahogy az építési engedélyszámokon is látszik -, a lakóingatlan piac érdemi fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években.

Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet, azonban a kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány itt is problémákat okozhat. Az idei év egészében 2019 egészében az elemző a 30 százalékot alulról közelítő növekedésre számít az iparágban, 2020-ban pedig 8 százalék körüli növekedést vár.