A magyar állam résztulajdont venne a Dunaferrben

Szijjártó Péter megtagadta a keleti nyitást parlamenti meghallgatásán, és közölte, hiba azt mondani, hogy főleg keletre orientálódunk.

Tárgyalások folynak az orosz féllel arról, hogy a magyar állam tulajdont szerezzen az ISD Dunaferr Zrt.-ben - válaszolta egy ellenzéki képviselő kérdésére Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminisztert az Országgyűlés gazdasági bizottsága hallgatta meg kedden a külgazdasági munkájáról. Az 5000 fős dunaújvárosi nagyüzemben csoportos leépítés lesz, a cég közleménye szerint 350 fővel csökkentik a létszámot. A tárcavezető a vas- és acélipari gyár szerepét az ágazatban meghatározónak nevezte, amely nem egyszerűen beszállító, hanem termékei jelentős hozzáadott értéket is tartalmaznak. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy akkor fog megállapodás születni, ha a magyar fél számára racionális döntés születik.

Úgy tűnik, hogy a keleti nyitásra kommunikációjában már nemigen hivatkozik a kormány. (A déli nyitást már hosszabb ideje nem emlegetik.) A miniszter szerint hiba azt mondani, hogy főleg keletre orientálódunk, helyesebb inkább azt mondani, hogy Magyarország külgazdasági politikája a kiegyensúlyozottságra törekszik. Ugyanakkor beszámolójában csak egyszer tett említést az uniós kapcsolatainkra, megemlítve azt, hogy külkereskedelmi tevékenységünk 75 százalékát az európai közösséggel bonyolítjuk le. Viszont kiemelte: korábban a nyugat-európai tőke áramlott keletre, napjainkban ennek iránya megfordult, nagyobb lett a kínai cégvásárlások száma, mint egykoron.

Az Oroszország elleni gazdasági szankciót Magyarország betartja, eddig 8,5 milliárd forintos exportbevételtől estünk el. A tárcavezető megemlítette, hogy számos nyugat-európai ország - Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia - jelentős mértékben növelte tavaly is az Oroszországba irányuló kivitelét.

Mellár Tamás (Párbeszéd) képviselő feltette a kérdést, hogy az ötödik generációs mobiltechnika (5G) bevezetésénél miért a Huaweire támaszkodnak a magyarországi telekommunikációs vállalkozások, mikor európai társaságok is megtudnák oldani ezt a feladatot. Szijjártó Péter elhárította a magyar kormány felelősségét, az mondta hogy az érintett két hazai cég NATO-tagállamokhoz kötődik, a Vodafone Nagy-Britanniához, a Magyar Telekom, pedig Németországhoz. "Kis ország vagyunk" - tette hozzá, arra célozva, hogy a multinacionális cégek a fekünk felett döntenek. (A magyarországi Huawei a cég legjelentősebb európai termelőbázísainak egyike.) A miniszter szerint nincs arra bizonyíték, hogy a kínai cég tevékenysége nemzetbiztonsági veszélyt jelentene. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy az általa vezetett tárca a hazai hírszerzés egyik irányítója.

Több ellenzéki képviselő felvetette: Magyarországon a feldolgozóipart - beleértve a járműgyártást is - főleg az összeszerelőüzemek uralják. Szijjártó Péter szerint ez a szerepkör sem lebecsülendő, ugyanakkor jelentős hazánkban a multinacionális cégekhez kapcsolódó szolgáltatótársaságok száma is. Tagadta, hogy a győri Audinál elbocsátások lennének, állítását azzal támasztotta alá, hogy a hagyományos és az e-motorok száma idén kétmillió darab lesz, jövőre pedig jócskán meghaladja majd azt.