Még napokig nem tudják megfékezni a tűzvészt Ausztráliában

Publikálás dátuma
2019.11.12. 16:30

Fotó: TOM BANNIGAN / AFP
A szél felerősödésére számítanak az előrejelzések alapján.
Tovább tomboltak a bozóttüzek kedden Ausztrália keleti partján, számos lakóházat megrongáltak a lángok, és a hatóságok attól tartanak, a tűzvészt egészen jövő hétig nem tudják még ellenőrzés alá vonni. Új-Dél-Wales államban 11 vészhelyzethez riasztották a hatóságokat, a térségben pusztító hetven bozóttűz nagyjából felét „katasztrofális” szintűnek minősítették. Shane Fitzsimmons, Új-Dél-Wales állam tűzoltóságának vezetője elmondta:
hatalmas feladat ezeket a tüzeket megfékezni, és még rengeteg munka van hátra, különösen az állam északi területein. Több tűzoltó megsérült az oltási munkálatok során.

Egyelőre nem tudják felmérni, mekkora károkat okoztak eddig a lángok.
Új-Dél-Walesben a múlt hét végén három ember meghalt, és 150 ház megsemmisült a tűzben. Várhatóan még napokig különösen veszélyes lesz a helyzet, mert a szél felerősödésére számítanak az előrejelzések alapján.

Ausztráliában nem szokatlanok a pusztító bozóttüzek, ám a mostani, a szokásos tüzek időszakát jóval megelőző tűzvész meglepetésként érte az érintett területeken élőket. A lángok terjedését felgyorsította a szélsőséges szárazság, amely szakértők szerint az éghajlatváltozás miatt most súlyosabb a megszokottnál. A mintegy 5 millió lakosú Sydneyt jórészt bokros területek övezik, amelyek csontszárazak, miután a környéken hónapok óta alig esett. Sydneyben azt tanácsolták a légúti betegségben szenvedőknek, hogy ne menjenek a szabadba, mert a várost „veszélyes” füst borítja. Szerte az államban mintegy 600 oktatási intézmény zárva tart. A tűzvész miatt törölték a rali-világbajnokság Ausztráliába tervezett zárófutamát is. Hétfőn szükségállapotot rendeltek el a helyi hatóságok Új-Dél-Wales és Queensland államokban. A hét napra szóló rendelkezés széles körű felhatalmazást ad a tűzoltóságnak, hogy kormányzati erőforrásokat mozgósítsanak, kitelepítéseket rendeljenek el, utakat zárjanak le és közszolgáltatásokat állítsanak le.
Szerző
Témák
Ausztrália tűz

Maró anyaggal fújt le óvodásokat egy férfi Kínában, több mint ötven gyerek megsérült

Publikálás dátuma
2019.11.12. 16:08
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A támadás két áldozatát súlyos égési sérülésekkel kezelik.
Több mint ötven gyermek szenvedett égési sérüléseket a Kína délnyugati részén fekvő Jünnan tartományban, miután egy férfi maró anyaggal fújta le őket – adta hírül a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap online változata. A rendőrség a támadás után mintegy 40 perccel vette őrizetbe a 23 éves férfit, aki az óvoda falán átmászva jutott be a gyerekek közé, majd nátrium-hidroxid-oldattal fújta le őket és az óvoda ott lévő munkatársait – áll Kajjüan város kormányzatának nyilatkozatában, amely szerint 51 gyermeket és három felvigyázójukat kellett kórházba szállítani sérüléseik miatt. Életveszélyes sérülést senki sem szenvedett, de a támadás két áldozatát súlyos égési sérülésekkel kezelik. A helyi kormányzat szerint a támadó az interneten vásárolta a maró lúgos oldatot, s tettének oka az előzetes nyomozás szerint a „társadalom elleni bosszú” volt. Az elmúlt években Kínában több esetben váltak támadások célpontjává óvodák vagy általános iskolák. Szeptemberben egy 40 éves férfit vettek őrizetbe, miután a közép-kínai Hupej tartományban késsel támadt egy általános iskola diákjaira, nyolc gyermek halálát okozva és további kettőt megsebesítve. Április elején pedig a szintén közép-kínai Honan tartományban tartóztattak le egy óvónőt, aki a gyanú szerint mérget kevert a gyermekeknek kínált kásába, aminek következtében 23 gyermek szorult kórházi ellátásra. 
Szerző
Témák
Kína óvoda

Orosz befolyást takargat a brit kormány

Publikálás dátuma
2019.11.12. 15:15

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
A jelentés azt sugallja, hogy az orosz állam beavatkozása brit belügyekbe mélyebbre nyúlik, mint a közvélemény gondolta volna. Boris Johnson kormányfő október 17-e óta ül a papíron, amit legalább két hete közzé kellett volna tennie.
A december 12-re kitűzött brit parlamenti választást megelőző kampány első teljes hetét Moszkva manipulációs kísérletei uralták. A botrány lényege, hogy a Downing Street elmulasztotta nyilvánosságra hozni a parlament Titkosszolgálati és Biztonsági Bizottsága által készített dokumentumot, mely szerint az elmúlt években kilenc orosz üzletember több millió fonttal támogatta meg a Konzervatív Pártot. A brit jelentés azt sugallja, hogy az orosz állam beavatkozása brit belügyekbe mélyebbre nyúlik, mint a közvélemény gondolta volna, és egymást követő kormányok semmit nem tettek ellene. Boris Johnson kormányfő ennek ellenére október 17-e óta ül a papíron, amit legalább két hete közzé kellett volna tennie. Mindennek ellenére Dominic Raab külügyminiszter visszautasította a gyanúsítást, hogy a Downing Streetet „egy a Kreml-hez kötődő kém tartja a markában”. Megszólalt az ügyben Hillary Clinton is, aki saját bőrén tapasztalhatta meg az orosz beavatkozás hatásait, hiszen mint emlékezetes, a 2016-os amerikai elnökválasztás demokrata párti jelöltjének vereségében Moszkva intervenciója is szerepet játszhatott. Clinton a BBC-nek adott interjújában a „nyugati politikusok fokozódó tekintélyelvű beállítottságával” hozta összefüggésbe, és megmagyarázhatatlannak és szégyenletesnek” minősítette a titkosszolgálati jelentés jegelését. Az orosz ügyön kívül Westminstert kedden is erősen foglalkoztatta Nigel Farage, a nemrégiben alakult Brexit Párt vezetőjének előző nap tett sokkoló bejelentése, mely szerint az Európai Unióból való kilépéshez vonzódó szavazótábor megosztásának megakadályozása érdekében kész visszavonni jelöltjeit mindazon körzetekből, melyeket a Konzervatív Párt tagja képvisel a parlamentben. E 317 jelölt helyett a munkáspárti választókerületek meghódítására koncentrál, így remélve elkerülni egy újabb határozatképtelen alsóházat és ezzel a Munkáspárt élén álló Jeremy Corbyn hatalomra jutását. Kedd reggeli tévényilatkozataiban Farage azzal magyarázta pálfordulását, hogy Boris Johnson 2020. december 31-én lezárná a kilépés utáni átmeneti állapotot és addigra szoros politikai kötelékek nélküli szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni az Európai Unióval. Az egykori bróker igyekszik nyomást gyakorolni a torykra, hogy gesztusát a kis többséggel tartott kilépés-párti Labour-körzetek átengedésével viszonozza. A kormánypárt a választási kiáltványok publikálása előtt nagy titokban tartja közkiadási terveit, annál több energiát fektet a Munkáspárt hasonlóan nem hivatalos költségvetési plánumainak ostorozásába. Sajid Javid pénzügyminiszter állítása szerint Corbyn megválasztása esetén 1,2 billió fontos látványos költekezésbe fogna, melynek legalább a felére nincs fedezet. A hiányt adóemeléssel kellene kompenzálni, ami a The Independentben idézett tory számítások szerint az átlagkeresetből élő dolgozók számára évi 2400 fontos (934 ezer forint) veszteséget jelentene. 
Frissítve: 2019.11.12. 15:54