A Kúriára mehet a voksturizmus ügye

Erről a „jogerős ítélet részletes tanulmányozását követően” döntenek – közölte a Belügyminisztérium.

Még nem döntötte el a Belügyminisztérium, hogy a Kúriához fordul-e rendkívüli jogorvoslatért a tavalyi parlamenti választást megelőző lakcím-nyilvántartási adatsorok ügyében. Érdeklődésünkre a tárca azt közölte, hogy erről a „jogerős ítélet részletes tanulmányozását követően” döntenek. A Fővárosi Ítélőtábla két hete hozott ítéletet arról, hogy ki kell adni az adatokat, amelyekből kiderülhet, hogy – a feltételezéseknek megfelelően – valóban voltak-e tömeges bejelentkezések fiktív lakcímekre a 2018-as parlamenti választás előtt.

Tavaly a sajtóban sorra jelentek meg hírek arról, hogy például az ukrán határ mentén a magyar oldalon (vagy épp Csepelen) külhoniak létesítettek fiktív lakcímet, így pedig egyéni jelöltekre is szavazhattak, nem csak pártlistákra. László Róbert, a Political Capital választási szakértője úgy fogalmazott: „sokak meggyőződése, hogy a 2018-as választási győzelmet, de legalábbis a kétharmadot a fiktív lakcímek létesítésének köszönheti a Fidesz”. A pontos bejelentkezési adatok nélkül viszont csak találgatni lehet, hogy mennyire volt tömeges ez a jelenség, és országos szervezettség állt-e a voksturizmus mögött.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a PC már a választás előtt a lakcímnyilvántartásért felelős Belügyminisztériumhoz fordult, kérve a voksolás előtti két évben létesített lakcímek számának kiadását, települési szintű bontásban. Ebből látható lenne, hogy rövid idő alatt hol változott meg jelentősen a lakosságszám. A tárca ezt megtagadta, majd miután idén márciusban első fokon elveszítette a pert, fellebbezett. Csakogy a Fővárosi Ítélőtábla is a TASZ-nak (pontosabban a pert magánszemélyként elindító egykori TASZ-munkatársnak) adott igazat az adatkiadás ügyében. Szabó Attila, a szervezet munkatársa lapunknak úgy fogalmazott: bíznak benne, hogy a BM végrehajtja az ítéletben foglaltakat és nem arról lesz szó, hogy valamilyen módon „elszabotálják” a döntést. A belügyi tárca válaszából mindenesetre az derül ki, hogy a rendkívüli jogorvoslat sem kizárt, továbbá azt is írták, hogy az adatok kiadása „jelentős munkateherrel” jár, de pontos számokat nem árultak el. (Érdekesség, hogy a tárca akár nem valós adatokat is közölhetne, mivel ezt csak a lakcímnyilvántartás alapján lehetne ellenőrizni, ami viszont a BM alá tartozik.)

Mivel az ítéletet a TASZ már október végén megkapta, valószínűleg a BM-nek is a hét végéig vagy a jövő hét elejéig döntenie kell a további lépésekről. A Kúriához fordulással mindenesetre újabb időt nyerhetnek.