334,80 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.11.13. 08:26

Fotó: Molnár Ádám / ALL RIGHT RESERVED
Kedd estéhez képest gyengült a forint jegyzése a főbb devizákhoz viszonyítva szerda reggel.
Fél hét körül az euró 334,80 forintra erősödött a kedd esti 334,63 forintról.
A svájci frank árfolyama 305,89 forintról 306,75 forintra, a dolláré pedig 303,74 forintról 303,90 forintra emelkedett.
Az euró árfolyama nem változott érdemben a dollárral szemben, kedd este 1,1016 dollárt, szerda reggel 1,1015 dollárt ér.
Szerző

Még novemberben egyeztetnének a rövidített vasárnapi nyitvatartásról

Publikálás dátuma
2019.11.13. 07:00

Fotó: Szalmás Péter
Tárgyalásokat kezdeményeznek a kereskedelmi szakszervezetek a vasárnapi rövidített nyitva tartás ügyében. A kormány nem foglalkozik a kérdéssel.
Ismét megpróbálkoznának a szakszervezetek a vasárnapi nyitva tartás korlátozásával, igaz, nem teljes boltzárat, csupán rövidített nyitvatartást szeretnének elérni. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) a témában tárgyalásokat kezdeményez az ágazatban érintett munkáltatói szervezetekkel, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségével és az Országos Kereskedelmi Szövetséggel (OKSZ) – tudtuk meg Karsai Zoltántól, a KASZ elnökétől. Mint mondta: még novemberben szeretnének egyeztetni egy rövidített nyitvatartásról, mert úgy látják, a munkaadók sem feltétlenül szeretnének hosszabban kinyitni vasárnap, de attól tartanak, ha nem mindenki zár be, akkor versenyhátrányba kerülnek. Erre utal szerinte az is, hogy számos, vasárnap is nyitva tartó bolt a hét utolsó napján korábban zár be, mint hétköznap. A KASZ ezért egy olyan „ésszerű” ágazati kollektív megállapodást szeretne tető alá hozni, amely rögzíti, hogy a boltok vasárnap rövidebb ideig, 14 óráig maradnak nyitva. Karsai Zoltán elmondta azt is: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) hétfői ülésén is felvetették ezt a témát, a kormány képviselője azonban határozottan leszögezte, hogy a vasárnapi nyitva tartás kérdéskörével most nem kívánnak foglalkozni. Azt ugyanakkor jelezték: ha létrejön egy egységes megállapodás, a kormány is megvizsgálja a lehetőségeket. A VKF napirendi pontjai között egyébként – a kormánypárti Magyar Nemzet korábbi értesüléseivel ellentétben – nem is szerepelt a vasárnapi nyitva tartás kérdése, a témát a szakszervezet vettette fel. Az pedig, hogy a kormány nem akar a kérdéssel foglalkozni, nem csoda, hiszen egyszer már megégette magát a vasárnapi boltzárral, amelytől végül a népharag miatt 2016 tavaszán visszakoznia is kellett. Úgy tűnik, a népharagot a kormánnyal szimpatizáló kisebbik kereskedelmi érdekvédő szervezet, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) most a frissen megválasztott főpolgármesterre, Karácsony Gergelyre zúdítaná. Bubenkó Csaba elnök ugyanis – a Magyar Nemzetben megszellőztetett levele szerint – azt kéri a főpolgármestertől: fogalmazzon meg egy ajánlást a budapesti kereskedelmi vállalatok számára a vasárnapi nyitva tartás korlátozásáról. Azt szeretnék elérni, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb áruházakat működtető budapesti cégek 2020-tól vasárnaponként – önkéntes alapon - csak 14 óráig üzemeltessék boltjaikat. A szakszervezeti vezető mindez a túlóráztatás elkerülése és a klímavédelem jegyében kéri. „Ez az elképzelés illeszkedhet a főpolgármester úr által meghirdetett fővárosi programhoz, amely a közszféra cégeinél megtiltaná a dolgozók túlóráztatással történő kizsigerelését. Emellett ez a lépés megfelelne a meghirdetett klímavészhelyzeti állapot érdekében tett törekvéseinek is” – fogalmazott a lapnak Bubenkó Csaba. Tény, hogy a dolgozók az 50 százalékos pótlék ellenére sem rajonganak a vasárnapi műszakért, a KDFSZ fenti érvelései azonban gyenge lábakon állnak. Egyrészt a főváros ezen a fronton nem munkáltató, így nem sokat tehet az ügyben, az önkormányzatok kizárólag az éjszakai nyitvatartást korlátozhatják. A kereskedelemben ráadásul a munkaerőhiány ellenére nem olyan magas a túlórák száma, az ágazat sajátosságai miatt ugyanis sok a részmunkaidős dolgozó. Év elején épp a nagy üzletláncok álltak ki elsőként és közölték, nem fognak élni a rabszolgatörvényként elhíresült módosítás által biztosított 400 órás túlóráztatás lehetőségével. Ami pedig a klímavédelmet illeti: Budapest agglomerációjában rengeteg nagy áruház működik, így ha korábban bezárnak a fővárosi boltok, akkor a vásárlók legföljebb oda autóznak majd ki, semmiképp sem szolgálva ezzel a légszennyezés csökkentését. Igaz, egyelőre nem is tudni, mit szólnának most a vásárlók ahhoz, ha a vasárnap is nyitva tartó boltok korában bezárnának. Vámos György, az OKSZ főtitkára érdeklődésünkre arra emlékeztetett: a szakszervezetek ígértek ezzel kapcsolatban egy felmérést, ami azonban mindeddig nem készült el. Márpedig – mivel a kereskedők számára a vásárló az első – a vasárnapi nyitva tartásról csak ennek ismeretében érdemes tárgyalni. 

A többség már most is bezár

Jelenleg az üzletek többsége zárva van vasárnap, hiszen a közel 130 ezer bolt közül csak a bevásárlóközpontok, hipermarketek, nagy diszkontok, nagy szakáruházak, a benzinkutak, virágboltok, édességboltok, a pályaudvarok üzletei, a nonstop kisboltok, a sétálóutcák üzletei tartanak nyitva – írja a Blokkk.com. A szakportál szerint ez a boltoknak jóval kevesebb, mint felét jelenti.  

Szerző

Címkeköteles izraeli termékek: bizonyos esetekben pontosítani kell a származási helyet

Publikálás dátuma
2019.11.12. 20:05
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az eredetre és a készítés helyére is utalnia kell csomagoláson elhelyezett feliratnak.
Az Európai Unió Bírósága kedden közölt ítéletében megállapította: az európai uniós jog megköveteli, hogy az Izrael által 1967 óta megszállt területekről érkező termékek esetében feltüntessék a származás pontos helyét és bizonyos esetekben azt is, hogy a termék izraeli telepekről származik. Az ügy előzménye, hogy 2016 novemberében a francia gazdasági és pénzügyminiszter közzétett egy áruk eredetmegjelölésével kapcsolatos rendelkezést, amely kimondta, hogy az Izrael által megszállt területekről származó élelmiszereket úgy kell felcímkézni, hogy világossá tegye származási helyüket, és követelmény az „izraeli telep” kifejezés vagy azzal azonos értelmű kifejezések megemlítése is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2015-ben – Izraelben járva – kifejtette: irracionális az Európai Unió előírása, amely szerint „telepes” címkével kell ellátni azokat a termékeket, amelyek a megszállt területekről érkeznek, és nem segít megoldani a palesztin-izraeli konfliktust, ezért Magyarország nem tartja ezt szükségesnek.
Szerző