Meghalt Kende János történész

Publikálás dátuma
2019.11.13. 10:32

Fotó: Népszava
A XIX. és XX. század ismert kutatója 82 éves volt.
Kende János 1936-ban született Budapesten, iskoláit is a fővárosban végezte - írja az MTI. Az egyetemi diploma megszerzése után a Pest Megyei Levéltárban kezdett el dolgozni, majd a Párttörténeti Intézet, később a Politikatörténeti Intézet munkatársa lett. Fő kutatási területe a Szociáldemokrata Párt, a szociáldemokrata mozgalom története volt a XIX. század végén, a XX. század elején. Ugyanakkor ismert kutatója volt az 1918-1919-es forradalmaknak is. Több önálló kötetet írt, mellette számos más kötetnek volt társszerzője, szerkesztője. 1994 és 1998 között az Országgyűlés elnökének volt a főtanácsadója. Műveltségét, olvasottságát, a fejében meglévő hatalmas ismeretanyagot mind a történész szakma, mind pedig a politikai közélet szereplői elismerték. Hosszan tartó, súlyos betegség következtében, 83. születésnapja előtt öt nappal hunyt el szerettei körében. Felesége, öt gyermeke, tizenkét unokája és egy dédunokája gyászolja.
Szerző

Gulyás Gergely megszüntetné a rendőrséggel kapcsolatos panaszokat vizsgáló testületet

Publikálás dátuma
2019.11.13. 09:13
Bántalmazó rendőrök sokszor dolgozhatnak tovább. FOTÓ: Népszava
A panaszok kivizsgálásával pedig az ombudsmant bízná meg.
2020 február végétől az alapvető jogok biztosa vizsgálja ki a rendőrséggel szembeni panaszokat - legalábbis ezt tartalmazza egy új törvényjavaslat a Hvg.hu szerint, amely egyúttal megszünteti a Független Rendészeti Panasztestületet. Az előterjesztő Gulyás Gergely miniszter indoklást nem adott. A lap emlékeztet: a Független Rendészeti Panasztestületet 2007-ben, az akkori országgyűlés szinte teljes egyetértésével hozták létre, mert a 2006. őszi rendőri bántalmazások kivizsgálására nem tartották elegendőnek (vagy szavahihetőnek) a Belügyminisztérium saját szervezetét. Az elmúlt csaknem 12 évben kevés szó esett a testületről, pedig voltak érdekes és fontos ügyei, többször elmarasztalta a rendőrséget, de ennek nem adott nyilvánosságot. Tájékoztatókat nem tartott. Kozma Ákos, a szeptemberben hivatalba lépett ombudsman ennek a testületnek az alelnöke volt új munkaköréig, tehát a feladat nem lesz neki ismeretlen. A törvényjavaslat szerint az alapvető jogok biztosának hivatalában egy külön új szervezeti egység foglalkozik majd a rendőrség elleni panaszokkal.
Szerző

A Kúriára mehet a voksturizmus ügye

Publikálás dátuma
2019.11.13. 08:10

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Erről a „jogerős ítélet részletes tanulmányozását követően” döntenek – közölte a Belügyminisztérium.
Még nem döntötte el a Belügyminisztérium, hogy a Kúriához fordul-e rendkívüli jogorvoslatért a tavalyi parlamenti választást megelőző lakcím-nyilvántartási adatsorok ügyében. Érdeklődésünkre a tárca azt közölte, hogy erről a „jogerős ítélet részletes tanulmányozását követően” döntenek. A Fővárosi Ítélőtábla két hete hozott ítéletet arról, hogy ki kell adni az adatokat, amelyekből kiderülhet, hogy – a feltételezéseknek megfelelően – valóban voltak-e tömeges bejelentkezések fiktív lakcímekre a 2018-as parlamenti választás előtt.
Tavaly a sajtóban sorra jelentek meg hírek arról, hogy például az ukrán határ mentén a magyar oldalon (vagy épp Csepelen) külhoniak létesítettek fiktív lakcímet, így pedig egyéni jelöltekre is szavazhattak, nem csak pártlistákra. László Róbert, a Political Capital választási szakértője úgy fogalmazott: „sokak meggyőződése, hogy a 2018-as választási győzelmet, de legalábbis a kétharmadot a fiktív lakcímek létesítésének köszönheti a Fidesz”. A pontos bejelentkezési adatok nélkül viszont csak találgatni lehet, hogy mennyire volt tömeges ez a jelenség, és országos szervezettség állt-e a voksturizmus mögött.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a PC már a választás előtt a lakcímnyilvántartásért felelős Belügyminisztériumhoz fordult, kérve a voksolás előtti két évben létesített lakcímek számának kiadását, települési szintű bontásban. Ebből látható lenne, hogy rövid idő alatt hol változott meg jelentősen a lakosságszám. A tárca ezt megtagadta, majd miután idén márciusban első fokon elveszítette a pert, fellebbezett. Csakogy a Fővárosi Ítélőtábla is a TASZ-nak (pontosabban a pert magánszemélyként elindító egykori TASZ-munkatársnak) adott igazat az adatkiadás ügyében. Szabó Attila, a szervezet munkatársa lapunknak úgy fogalmazott: bíznak benne, hogy a BM végrehajtja az ítéletben foglaltakat és nem arról lesz szó, hogy valamilyen módon „elszabotálják” a döntést. A belügyi tárca válaszából mindenesetre az derül ki, hogy a rendkívüli jogorvoslat sem kizárt, továbbá azt is írták, hogy az adatok kiadása „jelentős munkateherrel” jár, de pontos számokat nem árultak el. (Érdekesség, hogy a tárca akár nem valós adatokat is közölhetne, mivel ezt csak a lakcímnyilvántartás alapján lehetne ellenőrizni, ami viszont a BM alá tartozik.)
Mivel az ítéletet a TASZ már október végén megkapta, valószínűleg a BM-nek is a hét végéig vagy a jövő hét elejéig döntenie kell a további lépésekről. A Kúriához fordulással mindenesetre újabb időt nyerhetnek.
Szerző