Elviekben megszűnt a hatalmi vákuum Bolíviában azt követően, hogy lemondásra kényszerítették, majd mexikói száműzetésbe vonult a volt elnök, Evo Morales. Ideiglenes államfőnek hirdette ki magát ugyanis a szenátus elnöke, Jeanine Ánez, kérdés azonban, olyan integráló személyiség lesz-e, akinek sikerül egységesítenie a társadalmat, lehűtenie a kedélyeket?
„Az államfő és az alelnök távollétében, az alkotmány előírásának megfelelően, a szenátusi kamara elnökeként én veszem át azonnali hatállyal az államfői teendőket” – jelentette ki Ánez az ellenzéki honatyák tapsvihara közepette. Mint mondta, azért is volt szükség erre a lépésre, hogy létrejöjjön a társadalmi béke. „Minden eszközt bevetek ezért” – ígérte a politikus és mielőbbi parlamenti választásokat helyezett kilátásba.
A Demokratikus Szociális Mozgalom nevű párt politikusának elnöksége szintén azt jelzi, 180 fokos politikai fordulat várható a dél-amerikai országban. Ánez ugyanis Evo Morales egyik legnagyobb ellenfele volt. A gyors politikai változásokat jól jelzi, hogy nemrégiben még csak az ötödik helyen állt az esetleges trónkövetelők rangsorában, ám annyi politikus távozott, illetve menekült el az elmúlt napokban az Bolíviából, hogy már ő következett.
Elnökségének kezdete azonban nem sok jót ígér, egyelőre nyoma sincs társadalmi megbékélésnek. Mivel Morales pártja, a MAS képviselői bojkottálták a parlamenti ülést, amelyen Ánezt államfőnek nevezték ki, az nem is volt határozatképes. Később az alkotmánybíróság mégis azt közölte, kinevezése nem ütközik az alaptörvénybe, így ő tekinthető az ország új, törvényes elnökének. A taláros testület indoklásában kifejtette, biztosítani kell a végrehajtó hatalom működését.
Morales mexikói száműzetéséből ítélte el a hazájában történt fejleményeket. Szerinte ez volt az ország történetének legveszélyesebb hatalomátvétele. Mint fogalmazott, egy jobboldali puccsista kikiáltotta magát elnöknek anélkül, hogy kellő többsége lett volna, miközben „a népet elnyomó rendőrség és hadsereg egyes személyiségei vették körbe”.
A volt elnök hívei nem is nyugodtak bele a döntésbe. La Pazban ezrek tüntettek a volt államfő visszatéréséért, köztük sok indián. Evo Morales volt ugyanis a dél-amerikai állam első indián, ajmara származású elnöke, ma is rengeteg híve van az országban. Az október végén megrendezett választást ugyan vélhetően elcsalta környezete, de ettől még tény: sokan továbbra is benne bíznak, elnöksége alatt felzárkóztatta a szegényebb rétegeket. Mint a francia L’Express című lap riportjában írta, a Titicaca-tó környékén élő ajmarák Morales visszatérését követelik, s ők is puccsról beszélnek. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a lakosság több mint a fele indián (30,7 százalék kecsua, 25,2 százalék ajmara), így emiatt sem várható, hogy hamar béke köszönt be Bolívia életébe.
La Pazban jelenleg polgárháborús állapotok uralkodnak. A rendőrség és a hadsereg elvágta a külvilágtól a kormányzati negyedet, s a légierő gépei repkednek a város felett. Az internetre felkerült videofelvételek tanúsága szerint összecsapások voltak a fővárostól délkeletre fekvő Cochabambában a Morales-párti tüntetők és a rendőrség között. A brit Guardian arról számolt be, hogy üzleteket is kifosztottak.
Az Egyesült Államok felszólította polgárait, lehetőleg kerüljék el Bolíviát. Egyúttal Washington csökkentette La Paz-i külképviseletének létszámát. Mario Abdo paraguayi elnök bejelentette, hazája is kész lett volna befogadni Moralest függetlenül attól, hogy országa szerint Bolíviában nem puccs zajlott le.
