Mi történik Szép Ernő fájdalmasan, keserűen szenvedélyes romantikájával, ha egy fiatal rendező kezébe kerül? Ez a tétje többek között Botos Bálint Lila ákác című előadásnak. Nagyváradon felújítják a nagy színházat, jelenleg a stúdióban játszanak, amely korábban nem színházi célra épült, legutóbb nyomdaként működött. Az oszlopokkal teli, intim térben (díszlet és jelmeztervező: Bajkó Blanka) kreatív megoldásokra van szükség, hogy elképzeljük a különböző külső helyszíneket, miközben gyakorlatilag egy szobabelsőt kapunk végig. A szereplők olykor egy szekrényből lépnek ki, és nagyon sok a jelzésszerű elem. A szöveg is kissé lecsupaszított, illetve maivá tett (A Guelmino Sándor által jegyzett változatot játsszák), miközben örömmel halljuk Szép Ernő utánozhatatlan nyelvi leleményeit és játékos, mégis mélyre hatoló humorát.
Az alcím: egy szerelmes história. Mondhatjuk, hogy kit érdekel ez ma már. De az előadás szerencsére ennél jóval többről szól. Alapvetően persze arról, hogy mi történik, ha a vágyainkat, a legbelsőnkben felépített víziónkat összekeverjük a valósággal. Közben csupán észre kellene venni azt, aki ott van mellettünk és megélni az áhított boldogságot. És ha ezt későn tesszük, akkor annak viszont nagy az ára.
Botos Bálint a lényegre koncentrál, nem művészkedik, helyzeteket, viszonyokat teremt és leginkább jól oszt szerepet. A Tóth Mancit játszó Román Eszter egyenesen telitalálat. Már a jelenléte is. Úgy perzsel, hogy közben szabadkozik. Úgy éget, hogy közben maga is megég. A mulatóban van egy buli jelenet, olyan, mintha egy mai szórakozóhelyen lennénk. Az ösztönök és az érzelmek elszabadulnak. Mai zenére megy a tánc (Koreográfus: Györfi Csaba). A szerepjátékot felváltja az őszinteség, de aztán minden kezdődik elölről. Az igazit pedig felfalja a manipulatív.
A Csacsinszky Palit adó Sebestyén Hunor fokozatosan jön bele, az elején mintha nem hinné maga sem, hogy létezik még olyan férfi, akit neki játszania kell, ezért külső eszközökkel dolgozik, képeket vág, túl hangsúlyoz, aztán az előadás második részében már magára talál és elvállalja, hogy a saját ostobasága miatt lesz belőle áldozat. Az előadás azért is több, mint egyszerű szerelmi história, mert az epizódszereplők pontosan megmutatják, hogy egy közeg miként rezonál, vagy éppen nem rezonál egy magánéleti eseményre, amely messze túlmutat önmagán.
A szerelemben pedig legalább két és félórára hihetünk újra, még akkor is, ha a végére kénytelenek vagyunk szembenézni a túlélés egyáltalán nem költői, inkább közönségesen praktikus reflexeivel.
Info:
Szép Ernő – Guelmino Sándor
Lila ákác
Nagyváradi Szigligeti Színház
Rendező: Botos Bálint
