Egyedül maradunk - felkavaró Lila ákác előadás Nagyváradon

Publikálás dátuma
2019.11.14. 10:30

Fotó: VIGH LÁSZLÓ MIKLÓS
A szerzőt tiszteletben tartó mégis mai előadás született a Lila ákácból. A Tóth Mancit játszó Román Eszter pedig igazi felfedezés.
Mi történik Szép Ernő fájdalmasan, keserűen szenvedélyes romantikájával, ha egy fiatal rendező kezébe kerül? Ez a tétje többek között Botos Bálint Lila ákác című előadásnak. Nagyváradon felújítják a nagy színházat, jelenleg a stúdióban játszanak, amely korábban nem színházi célra épült, legutóbb nyomdaként működött. Az oszlopokkal teli, intim térben (díszlet és jelmeztervező: Bajkó Blanka) kreatív megoldásokra van szükség, hogy elképzeljük a különböző külső helyszíneket, miközben gyakorlatilag egy szobabelsőt kapunk végig. A szereplők olykor egy szekrényből lépnek ki, és nagyon sok a jelzésszerű elem. A szöveg is kissé lecsupaszított, illetve maivá tett (A Guelmino Sándor által jegyzett változatot játsszák), miközben örömmel halljuk Szép Ernő utánozhatatlan nyelvi leleményeit és játékos, mégis mélyre hatoló humorát. Az alcím: egy szerelmes história. Mondhatjuk, hogy kit érdekel ez ma már. De az előadás szerencsére ennél jóval többről szól. Alapvetően persze arról, hogy mi történik, ha a vágyainkat, a legbelsőnkben felépített víziónkat összekeverjük a valósággal. Közben csupán észre kellene venni azt, aki ott van mellettünk és megélni az áhított boldogságot. És ha ezt későn tesszük, akkor annak viszont nagy az ára. Botos Bálint a lényegre koncentrál, nem művészkedik, helyzeteket, viszonyokat teremt és leginkább jól oszt szerepet. A Tóth Mancit játszó Román Eszter egyenesen telitalálat. Már a jelenléte is. Úgy perzsel, hogy közben szabadkozik. Úgy éget, hogy közben maga is megég. A mulatóban van egy buli jelenet, olyan, mintha egy mai szórakozóhelyen lennénk. Az ösztönök és az érzelmek elszabadulnak. Mai zenére megy a tánc (Koreográfus: Györfi Csaba). A szerepjátékot felváltja az őszinteség, de aztán minden kezdődik elölről. Az igazit pedig felfalja a manipulatív. 
A Csacsinszky Palit adó Sebestyén Hunor fokozatosan jön bele, az elején mintha nem hinné maga sem, hogy létezik még olyan férfi, akit neki játszania kell, ezért külső eszközökkel dolgozik, képeket vág, túl hangsúlyoz, aztán az előadás második részében már magára talál és elvállalja, hogy a saját ostobasága miatt lesz belőle áldozat. Az előadás azért is több, mint egyszerű szerelmi história, mert az epizódszereplők pontosan megmutatják, hogy egy közeg miként rezonál, vagy éppen nem rezonál egy magánéleti eseményre, amely messze túlmutat önmagán. A szerelemben pedig legalább két és félórára hihetünk újra, még akkor is, ha a végére kénytelenek vagyunk szembenézni a túlélés egyáltalán nem költői, inkább közönségesen praktikus reflexeivel. Info: Szép Ernő – Guelmino Sándor Lila ákác Nagyváradi Szigligeti Színház Rendező: Botos Bálint 
Szerző
Frissítve: 2019.11.14. 17:09

Drámai központosítás: jön a filmes csúcsintézmény

Publikálás dátuma
2019.11.13. 18:17
Káel Csaba
Fotó: Népszava
A Vajna-rendszer végét jelenti Káel Csaba javaslata, amellyel januártól létrejön a Nemzeti Filmintézet. Az új szervezet kevesebb mozis, több tévés produkciót finanszíroz majd. És könnyebben elkészülhetnek a lelkesítő történelmi filmek is.
Drámai központosítást hajt végre a kormány a mozgókép szakmát irányító szervezetekkel: a tegnap késő este benyújtott törvényjavaslat értelmében, Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos kezdeményezésére létrejön a Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020. január 1-től. A kormányzati kommunikáció szerint az új szervezet a Magyar Nemzeti Filmalap alapjaira épülve, a nevének megváltoztatásával jön létre – ugyanakkor ez a döntés egyértelmű végét jelenti a korábbi kormánybiztos, Andy Vajna által kiépített rendszernek, amit a filmesek röviden új aranykornak neveztek.  A törvényjavaslat értelmében az NFI magába olvasztja a Nemzeti Filmintézet a Televíziós Film Mecenatúra és a Televíziós Filmkollégium – így most már a mozis és tévés pályázatok is egy ablakból kapják majd a pénz. Ezt a szervezetet eredetileg a Médiatanács kötelékébe szánták – az alapító okiratát csak most októberben fogadták el. Szakmai körökben azt hallani, hogy ezt a széket szánta elsősorban Káel Csabának kormány, és ennek a fórumnak kellett volna igazi, lelkesítő történelmi játékfilmeket létrehozni, mivel a kormányközeli erők nem voltak elégedettek a filmalap és Vajna történelmi filmekkel kapcsolatos eredményeivel (ennek gyakran hangot is adtak a kormányközeli sajtóban) – még ha az egy Oscar-díjat is jelentett Magyarországnak a Saul fia révén. Andy Vajna halála után azonban egyértelmű volt, hogy nincs szükség egy második filmalapra. – Elismerve a hazai mozgóképipar és filmkultúra megújítása során eddig elért eredményeket, tovább kívánjuk fejleszteni a magyar kultúrát és mozgóképipart. A Nemzeti Filmintézet létrehozásával az a célunk, hogy a mozis és televíziós forgalmazásra szánt alkotások támogatási rendszerének egységesítése, a támogatások észszerűbb és átlátható felhasználása révén még több sikeres, minőségi magyar alkotás készülhessen – idézi a módosítással kapcsolatban Káel Csabát, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Filmalap közleményében. Káel Csaba kormánybiztosi szavai szerint az új csúcsintézmény létrehozásával kiszámítható, folyamatos munkalehetőség biztosítható a mozgóképipar szereplőinek. A párhuzamosságok kiküszöbölésével a Nemzeti Filmintézet azonos költségvetési forrásból hatékonyabb produkciós lehetőséget biztosít a magyar filmkészítőknek. Ez teljesen szembe megy Vajna elképzeléseivel, aki céltudatosan választotta szét a mozis és tévés műfajokat, egyértelműen felsőbbrendűnek tartva az előbbit. Információink szerint az NFI a Vajna-éra számaihoz képes kevesebb mozis, és több tévés tartalmat fog finanszírozni. Káel korábban már kijelentette: immár nem film, hanem mozgóképkultúráról kell beszélni és követni kell a világtrendet, amely a tévésorozatok előretörését jelenti. A Nemzeti Filmintézet a támogatói feladatai mellett a Magyar Nemzeti Filmalapban kialakított rendszert folytatva felelős lesz a közgyűjteményként működő Filmarchívum, a teljes körű utómunka-szolgáltatás nyújtó Filmlabor, a hazai és külföldi produkciókat kiszolgáló Mafilm működtetésért, fejlesztésért, a magyar alkotások nemzetközi értékesítéséért, a filmes szakemberképzésért, továbbá a mozgóképkultúra oktatásért. Káel Csaba mozgóképipari kormánybiztos a Nemzeti Filmintézet tervei a külföldi bérmunkákra is kiterjed: szavai szerint a külföldi és a hazai produkciók hatékony kiszolgálása érdekében szükség van a hazai filmstúdiók fejlesztésére, a tervek közt szerepel a Mafilm fóti stúdiótelepének bővítése összesen 4000 négyzetméterrel.

Kendőzetlen és talányos: izgalmas kérdéseket vetnek fel Nobuyoshi Araki képei

Publikálás dátuma
2019.11.13. 12:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az egyik legismertebb japán fotóművész, Nobuyoshi Araki nem kevés meglepetést okoz a Mai Manó Ház sokszínű kiállításán.
„Ha az ember élete unalmas, a fotói is unalmasak lesznek” – vélekedik Nobuyoshi Araki, akinek képeiről sok minden elmondható, ám az nem, hogy egy pillanatig is unalmasak lennének. Az 1940-ben Tokió belvárosában született alkotó huszonhárom évesen a Dentsu nevű nagy reklámügynökségnél helyezkedett el, s ismerkedett meg későbbi feleségével, Yokóval, aki aztán a korabeli japán fényképészvilágba való berobbanását is segítette. Araki első, 1971-ben magánkiadásban megjelentetett Érzelmes utazás című albumában ugyanis közös nászútjukat örökítette meg kíméletlen őszinteséggel és kendőzetlenséggel. A mindössze ezer példányban készült album hosszútávra megalapozta a fotográfus művészi karrierjét, amelybe ezúttal a Mai Manó Ház azonos című kiállításán is betekintést nyerhetünk. A nagyívű, izgalmas válogatás azonban valóban csupán betekintés lehet, hiszen az alkotó újabb és újabb, váratlanabbnál váratlanabb képekkel áll közönsége elé.
Az immár nyolcvan éves fotográfus házasságának húsz éve alatt rendszeresen fényképezte feleségét, megörökítve az élet minden pillanatát. Így természetes volt számára, hogy Yoko betegségét, majd halálát is kamerája lencséjén keresztül követte végig (ahogy tette ezt más szeretteivel is), amelyen a kiállításon mi magunk is megtehetünk. A művész ugyanakkor rendhagyó figyelemmel fordul a virágok felé is, ami szintén házastársához köthető: a halálos ágya melletti liliomfa ága épp a nő halálakor borult virágba. Araki szabadúszó karrierje során sosem a kitaposott úton járt, sokkal inkább eredetei, újító erejű ötleteinek engedett. Az 1980-as évektől kezdve jelentetett meg kimonóba öltöztetett vagy meztelen, kikötözött nőket, ami először felháborodást keltett, később azonban egyre megszokottabbá vált a fotográfus művészete nyomán. Noha szinte kizárólag filmmel dolgozik, mondhatni személyes naplóként Polaroid képeiből is láthatunk egy nagy csokorra való válogatást, amely mozaikszerűen áll össze életének szerteágazó témáiból: idilli bárányfelhőket, kikötözött, levetkőztetett női alakokat, ízlésesen tálalt ételeket, színes virágokat egyaránt láthatunk. Rendhagyó mivoltukban a fotók mégis mind egymásra rezonálnak, nézzük bár az Eratos című album makró objektívvel készült képeit – melyeken egy csupasz nyelv vagy szőrszál is fókuszba kerülhet –, vagy a Virág/Játékbaba szekció rideg gyönyört sugárzó felvételeit, amelyekből kettő kifejezetten a budapesti közönség számára készült. Nobuyoshi Araki munkái elsőre meghökkentőek lehetnek, ám hosszabb megfigyelést követően érdekfeszítő kulturális és személyes kérdéseket is felvethetnek. Az emberi test puszta látványa, az erotika és az érzékiség, a gyönyör és az undor a megszokottól eltérően, kifordítva és megkérdőjelezve kerülnek a néző elé. A mindannyiunkat körülvevő hétköznapi pillanatok sokasága egészen más megvilágításba kerül általa, még ha ez a nézőpont időnként idegennek is tűnhet számunkra. A világszerte elismert fotográfus pályájának ívei egyértelműen kirajzolódnak ugyan előttünk, ám számos izgalmas talányt hagynak maguk után.

Infó:

Nobuyoshi Araki – Érzelmes utazás, látogatható 2020. január 19-ig a Mai Manó Házban. 

Szerző
Frissítve: 2019.11.13. 13:06