Előfizetés

Black Friday: nem hagyják magukat átverni a vásárlók

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2019.11.13. 17:05

Fotó: AFP
Több nagy webáruház már két héttel korábban, november 15-én megkezdi a Black Friday jegyében az akciózást. A vevők árgus szemekkel figyelik a leárazásokat, és nem akarnak előre fizetni.
Nem várnak tovább a legnagyobb hazai webáruházak, és néhányan már most pénteken megrendezik a Black Friday-t. Az Amerikai Egyesült Államokban ugyan csak a hálaadás utáni pénteken tartják ezt az akciónapot, ám mivel ez idén november 29-re esik, és onnan már csak 25 nap lenne hátra karácsonyig, a magyar e-kereskedők többsége úgy döntött, egy vagy két héttel előrébb hozza a fekete pénteket. Vannak olyan webboltok is, amelyek napokon át akcióznak és van, ahol az egész hónapra Black Friday Maratont hirdettek. Ilyenkor a webáruházak jelentős kedvezménnyel, gyakran 35-60 százalékos, vagy még ennél is nagyobb árengedménnyel kínálják termékeiket. Nem árt azonban résen lenni, mert nem minden kedvezmény, ami annak látszik. Hunyady László, az Euronics marketing és értékesítési igazgatója szerint érdemes figyelembe venni, hogy egy-egy mesésnek tűnő ár mögött van-e egyáltalán raktárkészlet. Világszerte, így Magyarországon is előfordul ugyanis, hogy egy-egy kereskedő kirívóan magas akciókkal próbálja becsalogatni a vevőt a webáruházba, ahol aztán mégsem elérhető a termék. Emögött nyilván az a pszichológia áll, hogy a vásárlást tervező – ha már úgyis ott van – talál majd magának valami mást. Hunyadi László hangsúlyozta: náluk az akciós termékekből megfelelő készlet áll rendelkezésre, a kedvezmények pedig valósak, a webáruház ezért az idén „Black Friday = Fair Friday" akciót indít. A magyar internetezők egyébként kritikus szemmel követik az extrém magas kedvezményeket – háromnegyedük szerint az 50 százalék feletti akciók már hihetetlenek -, és hajlandók utána is járni azok valóságtartalmának – derült ki a cég felkérésére a Reacty Digital által készített felmérésből. Eszerint a netezők 90 százaléka vásárolt már akciós időszakokban, kétharmaduk a Black Friday-n is, annak ellenére, hogy csaknem felük meg van győződve: az ilyenkor kínált kedvezmények többsége átverés. A vásárlók jellemzően 15-30 ezer forintot költenek el egy-egy akciós időszakban. Egy-egy nagyértékű vásárlás előtt azonban a többség - 59 százalék - rendszeresen megvizsgálja az ár-összehasonlító oldalakat, 7 százalékuk pedig az egyes boltok ajánlatait hasonlítgatja össze. Figyelemre méltó, hogy mindössze 5 százalék az, aki egy korábbi vásárlás során megbízhatónak bizonyult webshopba tér vissza ismét. A webáruházaknak is van még persze hova fejlődniük, hiszen tíz vevőből négy csalódott már akciós netes vásárlása során. A többség a rossz minőségű termék miatt, a vevők 40 százaléka viszont amiatt érezte becsapva magát, mert miután megvásárolta az adott terméket, felfedezte azt másutt is hasonló áron, vagy még olcsóbban. Minden ötödik vásárló késve érkező termékekre panaszkodott, 17 százalékuk csomagoláson belüli sérülések miatt bosszankodott, minden tizedik vevő pedig az ügyfélszolgálattal volt elégedetlen. Tízből hatan egyébként csak azért veszik meg az akciós terméket, mert jó ajánlatnak tartják. Igaz, ugyanilyen arányban kifejezetten tudatosan vásárolnak: szükségük van az adott termékre, de megvárják, amíg akciós lesz. Tavaly mintegy 800 ezer vásárlót és 40 milliárd forintos forgalmat hozott a webáruházaknak a hosszúra nyúlt Black Friday, az idén várhatóan ismét rekordot döntenek a webshopok.     

Nem akarnak előre fizetni

Bár Magyarországon jelenleg mintegy 9,5 millió bankkártya van forgalomban, és a netes vásárlók az átlagnál nyitottabbak az elektronikus megoldások iránt, a webshopok vásárlóinak több mint fele még mindig utánvéttel és készpénzzel fizeti ki megrendeléseit – derül ki a GKI Digital felméréséből, amely szerint a magas arány fő oka a megszokás és a bizalmatlanság. A legtöbb vásárló ugyanis nem fizet addig, amíg nem látja meg magát a terméket, illetve fél az átverésektől. A hazai webáruházak emiatt rákényszerülnek, hogy felkínálják az utánvétes fizetési lehetőséget. A magyar vásárlók által is egyre nagyobb számban látogatott külföldi webshopoknál azonban már nincs ilyen opció. A megkérdezettek online vásárlók fele rendelt már külföldi webáruházból, és az ott található nagyobb választék és kedvezőbb árak kedvéért hajlandó is előre fizetni. Sokaknak azonban még az alacsony árak és széles termékskála sem elég ahhoz, hogy változtasson fizetési szokásain. A külföldi webáruházakban nem vásárlók harmada azért nem rendel a határon túlról, mert nem szeretne előre fizetni vagy megadni kártyaadatait. Egyre több olyan innovatív elektronikus fizetési megoldás jelenik meg ugyanakkor a hazai piacon is, mint a Simple Pay, a Google és az Apple Pay, vagy éppen a Revolut. Hamarosan a Facebook is bevezeti majd saját fejlesztését. A PSD2 bevezetésével pedig még nagyobb teret kapnak a digitális pénzügyi szolgáltatások. A GKI Digital felmérése alapján azonban a magyar vásárlók alig ismerik ezeket, használatuk pedig még kevésbé terjedt el. A megkérdezett online vásárlók leginkább a Simple Payt ismerik, erről 48 százalékuk hallott, de csak 26 százalékuk használta már. A Google és az Apple fizetési megoldásairól aránylag sokan hallottak már, de elenyésző azoknak a száma, akik fizettek is már valamelyikkel. A fiatalabbak, a 18-24 és 25-29 évesek az átlagnál jóval nagyobb arányban ismerik a különböző fizetési megoldásokat, többet és többen hallottak róluk, a használat arányaiban ugyanakkor ők sem térnek el az átlagtól. A felmérés eredményei szerint mindennek a fő oka az információhiány: a vásárlók nem tudják, miért lenne jó nekik ezen fizetési megoldások használata.      

A "szuperkötvény" felfalja az életbiztosításokat

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2019.11.13. 16:16

Fotó: Népszava
Magyarországon stagnál, a közép-kelet európai régióban csökken az életbiztosítási piac díjbevétele. Ezzel szemben többet költenek a háztartások - és természetesen a vállalkozások is -, gépjármű- és ingatlanbiztosításra - összegezte Molnár Dániel igazgató, a Deloitte pénzügyi tanácsadó szerdai sajtótájékoztatóján. Az életbiztosítások esetében már nem működik az a korábbi tendencia, hogy a GDP, illetve a lakossági jövedelmek növekedése "magával húzza" ennek a biztosítási ágnak az emelkedését is . Az emberek alig-alig gondolnak arra, hogy életük kockázatos eseményeinek könnyebb elviselése érdekében ily módon is védjék magukat - osztotta meg tapasztalatait a Népszavával Molnár Dániel. Ehelyett a az életbiztosítási termékeket főként megtakarítási célból vásárolják. Érdekes módon Csehországban jobb a helyzet, a kockázati és a megtakarítási biztosítások aránya ott 50-50 százalékos. A cafeteria rendszer adókedvezményeinek felszámolása is hozzájárult ahhoz, hogy a másutt virágzó egészségbiztosítási piac térnyerése megállt. A csoportos biztosítások száma sem nő. Mint lapunkban már többször beszámoltunk róla, a Magyar Állampapír Plusz ("szuperkötvény") kibocsátása teljes mértékben átrendezte a megtakarítási piacot, az öt százalékos hozamot más pénzügyi termékkel tartósan és kockázatmentesen elérni Magyarországon lehetetlen. Ennek következményeit szenvedi el az életbiztosítási piac is - mondta Molnár Dániel.  Az viszont a társaságok számára egyértelműen kedvező, hogy a nálunk a régiós átlagnál is alacsonyabb a kárhányad, ami még csökkenő tendenciát is mutat. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy folyamatosan csökken a Magyarországon jelenlévő biztosítótársaságok száma, felvásárlás, összeolvadás vagy kivonulás révén. A régió legaktívabb vásárlója továbbra is az osztrák VIG csoport volt, amely 2018-ban az Union név alatt egyesítette három magyarországi leánybankját, az Union Biztosítót, az Erste Biztosítót és a Vienna Life-ot, és a térségben az elmúlt négy évben összesen 9 tranzakciót zárt le. További jelentős felvásárló volt még a kanadai Fairfax csoport, az olasz Generali, a bolgár Euroins csoport, továbbá a német Allianz. (A tulajdonosok a tőkéjük kímélése okán gyakran élnek azzal a lehetőséggel, hogy csak fiókteleppel vannak valahol jelen.)  További biztosítói tranzakciók várhatók, mert a nagy nemzetközi cégcsoportok felülvizsgálják regionális jelenlétüket, és a meghatározó szereplők felvásárlási szándéka erős. Ez további lendületet adhat a piaci konszolidációnak is – mondta Mérth Balázs, a Deloitte regionális pénzügyi tanácsadási üzletág pénzintézeti iparágának vezetője. Mivel az egyes országokban 3-5 társaság uralja a piac mintegy harmadát, a többieknek egyre terhesebb a működés. A biztosítások ugyanis folyamatosan jelentős tőkemozgással járnak, emellett költséges az informatikai rendszerek működtetése, valamint kötelező létszám- és képzettségi előírásokat kell betartaniuk a cégeknek. 

Csökken a koncentráció a kötelezők piacán

A novemberben zajló év végi kgfb-kampány első harmadában az érintett ügyfelek 25 000 forint körüli átlagdíjon kötik meg új szerződéseiket, amivel átlagosan csaknem 5 ezer forintot takarítanak meg a meglévő biztosítóik megajánlott új díjaihoz, az úgynevezett indexdíjakhoz képest - jelentette be saját adatbázisának elemzése nyomán a Netrisk.hu.   A biztosításközvetítő cégnél eddig lezajlott több mint 5 000 tényleges megrendelés során az ügyfelek 70 százaléka a következő évre öt szereplőnél, a K&H, a Genertel, a Groupama, a Generali és az Union biztosítóknál kötött új szerződést. A teljes képhez hozzátartozik, hogy eltérő mértékben ugyan, de távoztak is ügyfelek az egyes társaságoktól. A piaci verseny élénkülésére utalhat, hogy csökken a koncentráció: tavaly ilyenkor az első öt biztosító még az új kötések 78 százalékán osztozott.  Az ügyfelekhez érkező indexdíjak az eddigi adatok szerint átlagosan mintegy 15 százalékkal haladják meg az előző évi díjak szintjét. Az egyes ügyfelek indexdíját azonban számos tényező befolyásolhatja, így például az adott biztosító speciális tarifamegállapítási stratégiája, az ügyfél bónuszfokozatának változása, az üzemben tartó lakcímének vagy székhelyének megváltozása, vagy éppen az ügyfelek által egyénileg igénybe vehető kedvezmények köre. A kalkuláció során a megadott indexdíjakhoz viszonyítva az új szerződésekkel az érintett gépjármű-tulajdonosok eddig átlagosan mintegy 5 ezer forintos díjmegtakarítást értek el, egyedileg igen eltérő mértékben: 47 százalékuk éves szintű megtakarítása 5 000 forint alatt maradt, 23 százalékuk 5 és 10 ezer forint közötti, 30 százalékuk pedig 10 ezer forint feletti összeget spórolt meg a váltással. Érdemes tudni, hogy az év végi kampány során nem csupán az egyedileg megkötött kgfb-díjon érhetőek el megtakarítások: a biztosítók jelentős része további kedvezményt kínál azoknak, akik a kgfb-vel együtt casco- vagy lakásbiztosítási szerződést is kötnek.  Az év végi kampányban már csak azok a járművek érintettek, amelyeket 2010 előtt vásároltak meg jelenlegi tulajdonosaik. Arányuk évről évre 4-5 százalékkal alacsonyabb, idén már csupán az autósok mintegy ötöde válthat január elsejével kötelezőt – magyarázza Sebestyén László, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója, aki a tavalyihoz hasonlóan idén is 130 ezer biztosítást váltóra számít. 

Nem lesz több borkaizás – lépett a kormány

P. Zs.
Publikálás dátuma
2019.11.13. 15:22

Fotó: Shutterstock
Februártól 90 százalékos adó – vagyonátruházási illeték – sújtja a külterületből belterületbe vont ingatlanok értékesítésén elért jövedelmet – olvasható a kormány adójavaslatában.
Javaslat szerint februártól a belterületté minősített ingatlanok eladóit vagyonátruházási illeték sújtja, amelynek mértéke 90 százalék. Az illeték alapja a külterületi érték és a belterületi érték közötti összeg – vagyis az átsorolással elért vagyonnövekedés. A javaslat a kormány indoklása szerint a korrupció visszaszorítást célozza: gyakori, hogy önkormányzati átminősítés előtt a település vezetéséhez közel álló "üzletemberek" a bennfentes információ birtokában olcsón felvásárolnak telkeket, majd az átsorolás után ezeket drágábban értékesítik. Az önkormányzatok leggyakrabban a zártkertekre, a települések körüli szántókat minősítik belterületté, hogy ott lakóingatlanok épülhessenek. Hasonló ügyeltekből keresett milliárdokat Borkai Zsolt ügyvédje Rákosfalvy Zoltán, miután a Győr körüli szántókat nyomott áron felvásárolták, majd azt továbbértékesítették az Audi számára. A különbség azonban az, hogy ott nem belterületté, hanem ipari területté nyilvánították a földeket, ám az árkülönbség így is tetemes volt.  A kormány javaslata szerint a jövőben a belterületbe vonással nem lehet spekulálni, hisz az így megszerzett jövedelem 90 százalékát - gyakorlatilag a költségek után maradó teljes hozamot - elvonja az állam. Az illetéket akkor kell fizetni, ha az  átsorolás az eladást megelőző tíz éven belül történt. A javaslat csak a 2020 február elseje utáni ügyletekre vonatkozik, vagyis borítékolható, hogy a következő hónapokban még számos ilyen ügyletet kezdeményeznek az eladók. Az indoklás szerint egy ingatlan forgalmi értéke a belterületbe vonás után jelentősen megnő. Ezen tranzakciók mögött az a kizárólagos cél is állhat, hogy a külterületi ingatlant annak megvásárlása után belterületté minősíttessék, majd jelentős haszonnal továbbértékesítsék. A jogalkotó eltökélt szándéka, hogy a 90 százalékos illetékkel a felvásárlással, átsorolással kapcsolatos korrupciós spekulációt kizárja. A javaslat érdekessége még, hogy azt a kormány egy javarészt elvesztett önkormányzati választás után terjesztette be, bezárva ezzel egy eddig nyitva levő korrupciós kiskaput.   Az illetéktörvény módosítását meglepő módon nem az adópolitikáért felelős Varga Mihály pénzügyminiszter, hanem Semjén Zsolt, miniszterelnök helyettes külön javaslatban nyújtotta be a kormány nevében. Az ügy előadója nem is Varga lesz, hanem Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A dolog érdekessége még, hogy a szigorítást szép csöndben az adócsomag részeként is beterjeszthették volna, ezzel szemben a külön javaslat miatt csak erről külön vitát kell lefolytatni a parlamentben.