ellenzék;Parlament;

Biodíszlet szerepet szán az ellenzéknek a Fidesz

Kitiltás és fizetéselvonás - ezek várnak azokra a képviselőkre, akiknek a viselkedésével elégedetlen a házelnök.

A kormánypárti kétharmados többség jelentősen bővítené Kövér László házelnök fegyelmezési jogkörét a képviselőkkel szemben. Ha elfogadják a mások mellett Kocsis Máté fideszes frakcióvezető által jegyzett javaslatot, akkor a házelnök akár 12 hónapra is megvonhatja egy képviselő fizetését, ráadásul több hónapos kitiltást is elrendelhet.

Ha például Kövér László úgy látja, hogy az egyik honatya „az Országgyűlés ülésén fizikai erőszak alkalmazásával közvetlenül fenyeget, alkalmazására felhív, mások kivezettetését akadályozza”, akkor a renitensnek talált képviselőt a jelenlegi kilenc nap helyett akár hatvan napra is kitilthatja a Parlamentből és a képviselői irodaházból, és fél évre megvonhatja tőle a fizetését.

Akik zavarják az ülések menetét vagy megsértik az országgyűlés méltóságát – jelentsen ez bármit –, azok ezért 12 napos kitiltást és négyhavi illetménymegvonást kaphatnak.

A büntetések ráadásul duplázódhatnak, ha a képviselő felszólításra nem hagyja el az üléstermet, így akár 12 hónapos illetménymegvonás is kiszabható. A kitiltott képviselők csak megbízottak útján szavazhatnak.

Kövér László döntése ellen egyébként a mentelmi bizottságnál lehet fellebbezni, a testületben azonban három kormánypárti és három ellenzéki képviselő ül, döntetlen esetén pedig az elnök szava dönt.

A kormánypárt képviselői emellett szigorúbb feltételeket írnának elő az országgyűlési képviselők közintézménybe történő belépésével kapcsolatban, valamint nehezítenék a közadatok megismerésének lehetőségeit is.

A javaslat elfogadása után például csak akkor léphetnek be egy közintézménybe, ha az nem jár a rendeltetésszerű működés aránytalan sérelmével. (A Fidesz-irányította közmédia korábban szóról-szóra ugyanezzel az érveléssel tagadta meg az ellenzéki képviselők belépését a MTVA épületébe.) A honatyák a feladatuk ellátásához szükséges közadatokat pedig csak akkor használhatnák fel, ha azokat nem minősítették titkosnak, az viszont már a jogalkalmazói kreativitáson múlik, hogy milyen adatkörre pecsételik rá ezt a minősítést.

– A legdurvább jogkorlátozás a mostani módosítóban, hogy a képviselők nem léphetnek be állami intézményekbe. Így ismerhettük meg például a fóti gyermekotthonban vagy a tranzitzónában zajló eseményeket – jelentette ki lapunknak Dojcsák Dalma. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogi projektének vezetője szerint több országban és az Európai Unió parlamentjében is létezik az a gyakorlat, hogy adott esetben képviselőket tilthatnak ki. – Az EP-ben ez legfeljebb 30 nap lehet – tette hozzá. Dojcsák példákat is talált: tíz napra tiltottak ki olyan képviselőket, akik náci karlendítést mutattak be, vagy egy lengyel képviselőt is, aki arról beszélt, hogy a nőknek kisebb az agya a férfiakénál, ezért kevesebb fizetést is érdemelnek. A szakértő szerint amennyiben a politikusokat a képviselői irodaházból is kitiltják, akkor a munkájuk jelentős része ellehetetlenül. – Ez pedig nemcsak a politikus számára szankció, hanem azoknak a voksolóknak is, akik beszavazták a parlamentbe – tette hozzá Dojcsák. A TASZ munkatársa szerint a törvényjavaslatok esetében lehet normakontrollal élni, de erről az országgyűlésnek szavaznia kell, az pedig valószínűtlen, hogy támogatná a kétharmados fideszes többség. Amennyiben elfogadják a törvényt – folytatta Dojcsák Dalma – akkor a képviselők egynegyede fordulhat az Alkotmánybírósághoz (AB). Ha pedig valakit kitiltanak, akkor a saját jogainak a sérelme miatt először az AB-hez és az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulhat.

A törvényt feltehetően az ellenzék parlamenti tiltakozásai ihlették. Hadházy Ákos független képviselő októberben például Orbán Viktor kormányfő beszéde közben „Muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott!” feliratú táblát mutatott fel. Az akciónak a kormánypárti képviselők vetettek véget, akik a miniszterelnök segítségére siettek, és némi dulakodás után elvették a táblákat a független politikustól.

Hadházy lapunknak úgy fogalmazott: a javaslat benyújtása egyfelől jó hír, mivel jelzi, hogy a Fideszt zavarják azok az események, amelyek a Parlamentben és az MTVA-nál történtek. Szerinte ez a módosítás világos üzenet az ellenzéki kollégáknak is: „a Fidesz elvárja tőlük, hogy szép csendben üljenek, játsszák el a díszlet szerepét a kiüresített parlamentben”. Hadházy elmondta, őt a büntetések a legkevésbé sem érdeklik, sokkal komolyabb problémának tartja a közintézményekbe való belépési jog ellehetetlenítését és a közadatokra vonatkozó titoktartási kötelezettséget, továbbá, hogy a javaslat előírná azt is: aki kilép egy frakcióból az nem ülhet be máshová. - Utóbbival Kövérék akarják meghatározni az ellenzéki erőviszonyokat is, nem akarják, hogy átrendeződés induljon be az ellenzéki térfélen - fogalmazott.

"Brutális" javaslatAz MSZP elfogadhatatlannak tart minden szigorítást, amely tovább korlátozza a képviselők jogait, ezért egyeztetne a többi ellenzéki erővel, hogy az ügyben közösen lépjenek fel – közölte Tóth Bertalan, a párt elnök-frakcióvezetője. Szél Bernadett független képviselő szerint a "brutális" javaslattal mérföldkőhöz érkeztünk. A DK szerint a tervezet a diktatúrához vezető újabb lépés.