Előfizetés

Orbánnak rosszulesett a Tiborcz-adó ötlete

Kósa András
Publikálás dátuma
2019.11.14. 07:00

Fotó: Népszava
Párhuzamosan több fideszes fórumon is folyik az október 13-i önkormányzati választás eredményének elemzése – értesült a Népszava. A holdudvar is érzi, baj van.
Információink szerint az egyik ilyen stáb Gyürk András európai parlamenti képviselő körül dolgozik, de vizsgálják a kialakult helyzetet a Nézőpont Intézetben, valamint a Századvég Alapítványnál is. A számokat értékeli az a két csapat is, amelyik közül az egyiket Kubatov Gábor alelnök, míg a másikat Habony Árpád tanácsadó vezeti. A munka részeként a párközpont bekérte az összes helyben használt kreatív-, és kampányanyagot azokról a településekről, ahol a Fidesz-KDNP jelöltje rosszul teljesített. Tematikus megbeszéléseket is tartanak, néhány hete például azt vitatták meg, hogy mennyire hatékony a Fidesz-közeli online média. Az elkészült jelentéseket a Fidesz elnöksége és választmánya is megtárgyalhatja. - Hiába van összességében nagyobb elérésünk, mint a kormánykritikus online portáloknak, mégis folyamatosan úgy tűnik, mintha ők lennének képesek ügyeket generálni. - Ha ezen nem változtatunk sürgősen, akkor 2022-ben is baj lehet – mondta egy, a párthoz közel álló kommunikációs szakember. - El kell ismerni, a kormánykritikus média általában is nagyon profin kezelte a Borkai-ügyet. Erre mi mit csinálunk? Az általunk irányított lapokban leiratokat közlünk a kispesti szocialisták kokainozásáról, sehol egy ütős képi anyag, sehol az ügy mélyebb feltárása, amit a másik oldalon elvégeztek – mondta a kampány egyik szervezője. Ő arra számít, ennek következményei lesznek, ezek pedig elsősorban a két fideszes bulvárlapot, az ingyenesen terjesztett Lokált és a fizetős Riposztot érintik majd. - Én egyáltalán nem csodálkoznék, ha hamarosan mindkettő megszűnne – fogalmazott. A kormánypárti értékelésben részt vevő forrásunk szerint több helyen kiderült, hogy a fideszes polgármesterek nem tudták hozni azt a pluszt, amit a párt általános támogatottságán felül reméltek tőlük. - Az ellenzék sikeresen változtatta pártszavazássá az önkormányzati választást, sok helyen nem számított a polgármester személye, nem eszerint szavaztak az emberek, hanem az országos politika mentén, márpedig erre nem voltunk felkészülve – mondta. Arra egyébként egyelőre senki nem számít a pártban – legalábbis az általunk megkérdezettek közül –, hogy a kormány ellenségesen lépne fel az ellenzékivé vált településekkel szemben. Pedig a kormánypárt ebből a szempontból két részre oszlott: egy „fundamentalista” táborra, amelyik már a választások másnapján az ellenzéknek ugrott volna és egy mérsékelt részre, amelyik azt mondta, partnerként kell kezelni az ellenzéket, nem szabad jobban elvadítani az embereket a Fidesztől. - És az is látszik, hogy még nem dőlt el, melyik álláspont kerekedett felül, persze nyilván Orbán Viktor kormányfő mondja majd ki a végső szót – mondta a tárgyalások egyik résztvevője a Népszavának. Forrásunk szerint Orbán Viktor hozzáállása is kettős: egyrészt nagyon szíven ütötte, hogy vejéről, Tiborcz Istvánról elnevezett adó ígéretével kampányolt Karácsony Gergely. - A Mészáros-adó belefért volna nála a politikai kampányba, de Tiborcz István családtag. Ugyanakkor Orbán Viktor nyitottnak látszik több fontos fejlesztés finanszírozására, mint például a 47-es és a 14-es villamosok összekötése a Bajcsy-Zsilinszky úton keresztül (ez lenne a „pesti fonódó villamos”), és kifejezetten támogatja a Nyugati-, és a Keleti-pályaudvaroknál lévő felüljárók elbontását – fogalmazott forrásunk. A Népszava információi szerint több magas szintű tárgyalás is zajlott már a fővárosban győztes ellenzéki koalíció és a Fidesz között, utóbbi delegációját Kocsis Máté fideszes frakcióvezető irányítja. 

A holdudvar is érzi, baj van

Elégedetlenek voltak a HírTV Sajtóklub című vendégei is, akik a jászberényin választási kudarc okait elemezték. (Jászberényben a megismételt szavazáson az ellenzéki jelölt még javított is eredményén és így lett polgármester.) Bayer Zsolt például azt mondta, "nem dughatjuk homokba a fejünket, hanem erről beszélni kell, mert szerintem baj van”, Szentesi Zöldi László szerint pedig „azt kell megérteni elsőként, hogy miből van elegük az embereknek, vagy mit értettek félre".

A teljes közszférában létszámstop van, átszervezésre készülhetnek

D. A.
Publikálás dátuma
2019.11.14. 06:47

Fotó: Népszava
Felmentést kizárólag Rogán Antal adhat a szabály alól.
Nyilvánosságra hozta a 24.hu azt a kormányhatározatot, amely alapján a teljes közszférában, a minisztériumoktól és az állami cégektől kezdve a rendőrségen keresztül egészen az egészségügyig november hatodikától létszámstopot rendeltek el. A portál szerint a létszámgazdálkodással kapcsolatos intézkedésekről szóló kormánydöntés – visszavonásig – tételesen megtiltja a minisztériumoknál, a kormányzati főhivataloknál, a központi hivataloknál, a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó egyéb szerveknél, az új kormányzati/hivatásos/katonai szolgálati, hon- és rendvédelmi, valamint közalkalmazotti jogviszony és munkaviszony létesítését. A dokumentumból kiderül, hogy a létszámstopról szóló rendelkezést az állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságokra és alapítványokra is alkalmazni kell. Kivételt lényegében csak a szakmai felsővezetők kinevezése jelent, ezen kívül felmentést kizárólag Rogán Antal adhat a szabály alól. Mint írják: mindez azért is okozott megütközést, mert a teljes közszféra létszámhiánytól szenved. A rendőrök egy év alatt átlagban másfél hónapot túlóráznak, munkaerőhiány miatt több kormányablakot bezártak már, vagy rövidebb ügyfélszolgálati idővel működtetnek, a NAV feladatellátását is veszélyezteti az emberhiány, a Magyar Nemzet még a héten is arról cikkezett, hogy több tucat álláshirdetésre várnak jelentkezőket az adóhivatalnál. Az állami cégek sem állnak jobban: a Magyar Postánál októberben 300 dolgozó hiányzott, az ország legnagyobb foglalkoztatója hiába keres kézbesítőket, egyes településeken az emberek járnak be a postahivatalba, ha meg akarják kapni a leveleiket, a vasutasoknál ezerfős, a volánosoknál 10-15 százalékos a létszámhiány. A Népszava elsőként számolt be arról, az egészségügyben nem lehet új jogviszonyt létesíteni, azaz az intézmények nem vehetnek fel se orvosokat, se nővéreket – legfeljebb megbízási szerződéssel alkalmazhatnak embereket. Miközben a kórházfenntartó kedden a nagy nyilvánossággal egy közleménnyel próbálta elhitetni, hogy a Népszavában megjelentekkel ellentétben nincs létszámstop az egészségügyi intézményekben, a Magyar Kórházszövetséget az államtitkár és a kórházfenntartó vezetője is arról biztosította: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kórházakban életbe léptetett létszámzárlat minél hamarabb feloldásra kerüljön. E két állítás nyilvánosságra kerülése között alig telt el néhány óra. Mint tegnap megírtuk, az állami kórházfenntartó a fenti titkos kormányhatározatra hivatkozva rendelt el gyakorlati létszámzárlatot a kórházaknál. Múlt pénteken kelt levelében arra szólította fel a vezetőket, hogy nem vehetnek fel új embereket. A főigazgatói utasítás szerint: 2019. november 6. napjától visszavonásig az állami egészségügyi intézményekben új jogviszony nem létesíthető. Új jogviszonynak minősül bármely olyan kinevezés, szerződés vagy egyéb megállapodás, amelynek alapján az adott szervvel 2019. november 5. napján jogviszonyban nem álló személy 2019. november 5. napját követően – bármely kezdő időponttal – az adott szervvel jogviszonyba kerülne. E levélben a főigazgató nyilvánvalóvá tette az egyetlen kiskaput is, jelezvén, hogy a kormányhatározat a megbízási szerződések megkötését nem tiltja. Az utasítás azért is riadalmat okozott az intézményekben mert az intézkedés tovább súlyosbítja az amúgy is meglévő szakemberhiányt, különösen, hogy mint az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) leveléből kiderült az egyéb mentesítések lehetőségét ki sem dolgozták. A zavart csak növelte, hogy a hivatkozott kormányhatározat az érintettek számára sem volt megismerhető, be kellett érniük az ÁEEK főigazgatójának interpretációjával. Bár a még vasárnap este a létszámstopról feltett kérdéseinkre a kórházfenntartó máig sem válaszolt, cikkünk megjelenése után, kedden közleményt adott ki, miszerint a kórházakban nincs létszámstop. Mindössze arról van szó, hogy „a kormány rendszeresen monitorozza a közigazgatásban és közszolgáltatásoknál betöltött, üres és szükséges álláshelyeket, ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne felvenni dolgozókat, ha arra szükség van. A kormány célja az, hogy valamennyi intézményben kontrolláltan történjenek a felvételek.”

Várhelyi Olivér nyerésre áll

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2019.11.14. 06:30

Fotó: Mario Salerno
Kevesen merik megjósolni, hogy mi lesz az eredménye a második magyar biztosjelölt csütörtöki európai parlamenti meghallgatásának. A lapunk által megkérdezett EP-szakértők és név nélkül nyilatkozó képviselők jó esélyt látnak arra, hogy Várhelyi Olivér megkapja a szükséges jóváhagyást.
A magyar EU-nagykövet reggel nyolc órakor áll az EP külügyi bizottságának színe elé, hogy három órán keresztül válaszoljon a képviselők kérdéseire. A frakciók álláspontját képviselő szóvivők (koordinátorok) délután fognak összeülni, hogy eldöntsék, alkalmas-e az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagjának. Jóváhagyásához a szakbizottsági tagok kétharmadát képviselő koordinátorok igen szavazata szükséges. Várhelyi Olivér csak viszonylag jelentős balliberális támogatással veheti sikerrel az akadályt, a három jobb és szélsőjobb frakció egyöntetű kiállása nem elég hozzá. “Tegnapig biztosra vettem volna, hogy a diplomata csütörtökön fennakad a szűrőn. Az EP írásos kérdéseire adott válaszaiban egyértelműen elhatárolódott Orbántól, és ez megfordíthatja a közhangulatot” — mondta lapunknak Ara-Kovács Attila, a DK európai parlamenti képviselője, a külügyi bizottság tagja.

A szocialista frakcióhoz tartozó politikus úgy tudja, hogy a magyar biztosjelölt hasonló álláspontot fogalmazott meg a képviselő-testület vezető tisztségviselőivel folytatott négyszemközti beszélgetésein is. “Parázs vitára számítok”, nyilatkozta a Népszavának Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő, aki a függetlenek között foglal helyet a külügyi bizottságban. Sokakkal egyetemben ő is összeférhetetlennek tartja, hogy a jogállam megsértése miatt uniós eljárás alatt álló Orbán-kormány embere feleljen az európai értékek érvényesítéséért a szomszédos országokban. Ettől függetlenül Gyöngyösi is lát esélyt arra, hogy Várhelyi Olivér átmenjen a rostán, főként azért, mert már a parlament nem szeretné tovább halogatni a következő Európai Bizottság hivatalba lépését. Szerettük volna megkérdezni a külügyi bizottság harmadik magyar tagjának, Gál Kingának a véleményét is a magyar jelölt esélyeiről, de ő elfoglaltságaira hivatkozva nem nyilatkozott. A balliberális oldalon a Zöldek és a szélsőbal egyértelműen elutasítják Várhelyi Olivért, a mostanáig kritikus szocialisták és liberálisok azonban hajlanak rá, hogy rábólintsanak biztosi jövőjére. Az Újítsuk meg Európát nevű liberális frakció nem szeretné rontani a saját jelöltje, az ugyancsak parlamenti meghallgatás előtt álló francia Thierry Breton esélyeit azzal, hogy megakasztja egy néppárti várományos diadalmenetét a biztosi poszt felé. A szocialisták pedig elégedettek, hogy sikerült engedményeket kiharcolniuk Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnöktől egyes tárcák nevének a megváltoztatására. Beszélgetőpartnereink többsége mindazonáltal úgy vélte: ha Várhelyi Olivér csütörtökön megkapja a külügyi bizottság jóváhagyását, az elsősorban azért lesz, mert a parlament belefáradt a háborúzásba Ursula von der Leyen csapatával és szeretné, ha az új Bizottság végre munkához látna. 

Várhelyi: Sem kormánytól, sem mástól nem fogok utasítást elfogadni

Tizenegy oldalas írásbeli választ küldött Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt az Európai Parlament által feltett kérdésekre. A bővítési és szomszédságpolitikai portfólióra jelölt diplomatának azt a kérdést is feltették, hogyan értékeli a magyar miniszterelnök kijelentését a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának 7. csúcstalákozóján. Mint emlékezetes, Orbán Viktor itt közölte: “ Ha sikerül ezt a portfóliót megszereznünk, akkor örömmel állunk az Önök rendelkezésére, hogy segítsük az Önök törekvéseit.” Várhelyi Olivér diplomatikus és egy leendő biztostól elvárható választ adott: “Biztosként egyedüli célom az EU politikai prioritásainak végrehajtása lesz a bővítési és szomszédságpolitika által érintett országokban. Valódi európai szellemben szándékozom kidolgozni és végrehajtani a közös politikákat a Nyugat-Balkánon és a keleti valamint déli szomszédság államaiban” — írta.