Elfogott 9 gyanúsítottat a rendőrség az Aurórát ért neonáci támadás miatt

Publikálás dátuma
2019.11.13. 21:45

Fotó: Facebook/Legionárius
Kihallgatták a nyolc férfit és egy nőt, valamint házkutatást tartottak náluk. Szabadlábon védekezhetnek.
Mint arról lapunk is beszámolt, a Légió Hungária nevű neonáci csapat mintegy félszáz tagja vonult végig Budapesten október 23-án, akik útjuk közben megálltak az Auróra Kultúrközösségi Központ józsefvárosi épületénél is. Megpróbáltak bejutni, majd amikor ez nem jött össze, letépték az arra kitűzött szivárvány színű zászlót és felgyújtották azt, a falakat pedig stencilekkel festették össze. Az eset után garázdaság gyanújával rendelt el nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság, szerdán pedig arról adtak ki közleményt:
a rendőrök azonosítottak és elfogtak kilenc gyanúsítottat.

A nyolc férfit és egy nőt november 13-án az ország különböző részein fogták el és társtettesként, csoportosan elkövetett garázdaság bűntett, illetve szintén társtettesként elkövetett rongálás vétség gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként. A BRFK nyomozói az elfogott személyeknél házkutatást tartottak.
A gyanúsítottak a gyanúsítás ellen panasszal nem éltek, az eljárás további szakaszában szabadlábon védekeznek. ​
Szerző

Két héten belül hazatérhet budafoki lakásába a nyáron kilakoltatott 79 éves férfi

Publikálás dátuma
2019.11.13. 21:14

Fotó: RTL Híradó
Levelet kapott a polgármestertől Halmai Károly: ha nincs tartozása, lakáshasználati megállapodást kötnek vele.
Hamarosan visszaköltözhet lakásába az önkormányzat által 79 évesen hajléktalanná tett Halmai Károly, írja az A Város Mindenkié (AVM) közösségi oldalán. Az idős férfi néhány napja levelet kapott a polgármestertől, amiről az RTL Híradónak úgy nyilatkozott: ha rendezi tartozását - ami már csak egy vízszámla -, két héten belül hazatérhet.
Halmai egy 21 négyzetméteres önkormányzati tulajdonú lakás bérlője volt. Kórházi kezeléssel összefüggésben 2018-2019 telén 38 ezer forintnyi tartozása keletkezett, ami miatt az önkormányzat január 25-én felmondta a bérleti szerződését.
Az AVM szerint innentől az önkormányzat már csak azon dolgozott, hogyan tudná az idős férfit kilakoltatni – az önkormányzat és az őt segítők ugyanis elhallgatták előle, hogy a kilakoltatás törvényi feltételei nem állnak fenn: öregségi nyugdíja, valamint az általa megtakarított 200 ezer forint egyértelmű fedezetet nyújtott a lakbér és a közüzemi díjak megfizetéséhez.
Az önkormányzat lakáshasználati megállapodás kötésére tett most ajánlatot, amit az AVM is elfogadható megoldásnak tart átmenetileg, mielőtt Halmai lakhatásának a biztonságát egy határozatlan idejű bérleti szerződés is garantálja.Visszaköltözéséről a számára az elmúlt hónapokban ellátást nyújtó Menhely Alapítvány munkatársai egyeztetnek az önkormányzat illetékeseivel.
A siker részben a választási eredményeknek is köszönhető, nyilatkozta az AVM részéről Misetics Bálint az RTL Híradónak. Mert bár a polgármester maradt a székében, a képviselő-testület összetétele az októberi választás után az ellenzék javára változott.
Szerző

A külföldi munkás pénzt akar, a magyar már nyugalmat is

Publikálás dátuma
2019.11.13. 20:59
Képünk illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Nem a béremelés az egyetlen eszköz a dolgozók megtartására, itt az ideje a személyi jövedelemadó csökkentésének – nyilatkozta lapunknak Székely Tamás, a vegyiparban érdekelt szakszervezetek szövetségének elnöke.
Drasztikusan csökken a munkaerő létszáma a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) működési területén – jelentette ki a szervezet vezetője. Székely Tamás a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet munkatársainak a VDSZ megrendelésére készített elemzése alapján úgy látja, a vegyipar és a gyógyszeripar változatlanul „hasít”, de az autóipari beszállítói körben akkora a visszaesés, hogy már nem vagy alig foglalkoztatnak kölcsönzött munkaerőt, s a határozott idejű szerződéseket sem hosszabbítják meg. A területen mutatkozó válságjelektől függetlenül a digitalizáció előrehaladásával az autóipari cégeknél egyre kisebb lesz az igény a betanított munkára, miközben nagy szükség lenne szakmunkásokra – vázolja a helyzetet az érdekvédelmi vezető, hozzátéve, hogy épp ezért tartja érthetetlennek a kormány „rombolását” a szakképzés területén. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a cégek egyre több külföldi munkavállalót alkalmaznak, mert ők a családjuk nélkül élnek itt, pénzt akarnak keresni, minden túlórát elvállalnak, míg a magyar dolgozóknak egy felmérés szerint már nem kizárólag a pénz számít, ha munkát keresnek. Fontosabb számukra, hogy jó munkahelyi körülmények között, stresszmentesen dolgozhassanak, minél több időt tölthessenek a családjukkal és csak a harmadik helyen van a kereset nagysága. A VDSZ elnöke úgy látja, a magyar dolgozók kezdenek tudatosodni, továbbállnak, ha egy cég a 400 órás túlórakeret bevezetésével próbálkozik és ez a magyarázat a szakszervezeti taglétszám növekedésére is. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöki tisztségét is betöltő érdekvédő szerint az utóbbi tíz évben kicserélődött a vegyiparhoz sorolt szervezetek tagsága, az utóbbi időszak sikeres sztrájkjainak hatására felerősödött a belépési hullám. A Hankooknál például 700 főről 1700-ra ugrott a tagság, de új szervezetek is jelentkeznek és sokan egyénileg csatlakoznak hozzájuk. A gyógyszeriparban a legnagyobb a szervezettség, ebben a körben vannak a legjobb kollektív szerződések és a legmagasabb bérek, ami Székely szerint annak is köszönhető, hogy az ágazatban megmaradt a nagyvállalati struktúra. A Chinoinnál, Tevánál is voltak megmozdulások az év első felében, mert a munkáltató csak 3 százalékos emelést akart adni, de a gyógyszeriparban elért 4 százalékos béremelés összegben ugyanannyit jelent, mint ha a vegyipar egészét nézve sikerül kiharcolni a 8 százalékot, hiszen ezen a területen bruttó 4-500 ezer forintos fizetések vannak. Ugyanakkor a papíriparban nagy a visszaesés – árnyalja a képet a VDSZ elnöke. Ezen a területen teljesen átalakult a tulajdonosi struktúra és sem az új külföldi, sem az új magyar tulajdonosok nem akarnak együttműködni a szakszervezetekkel, vagyis itt nagyon komoly szervezőmunkára van szükség – vonja le a következtetést. Azonnal visszaüt, ha egy területen nem teszünk meg mindent a szervezettség növeléséért – teszi hozzá önkritikusan. Súlyos gondnak tartja a MASZSZ alelnöke, hogy a munkaadói oldalon nincsenek reprezentatív, szerződéskötésre alkalmas szervezetek, és Magyarországon még nincs meg az a munkáltatói kultúra sem, ami kikényszerítené, hogy legyenek. Ma nem az a fontos ezeknek a szervezeteknek, hogy meg tudjanak állapodni a munkavállalók képviselőivel, a siker fokmérője számukra kizárólag az, hogy mekkora a lobbierejük a kormánynál, hogyan tudják felpuhítani a rájuk vonatkozó szabályokat. Nem véletlen, hogy a VDSZ működési területén, ami felöleli a vegyianyag- és termék gyártást, a gyógyszergyártást, a gumi és műanyag termékek-, a kokszgyártást, az olajfeldolgozást, a papíripart, alumíniumipart és gázellátást, csak a gyógyszeriparban és a vegyiparban van kollektív szerződés, mert csak itt működik ennek megkötésére jogosult munkaadói szervezet. Székely Tamás szerint sem a kormány, sem a munkaadók többsége nem érti, hogy a szakképzett munkaerő megtartását is segítené az ilyen megállapodás, amiben rögzíteni lehet az egyes szintekhez tartozó bérminimumot, a műszakpótlékot. Ezzel szemben ma szabadon szipkázzák el egymástól a jó munkaerőt a vállalatok, rálicitálva a másik ajánlatára. A kollektív szerződések elutasításához a minta egyértelműen a kormány rossz hozzáállása, hiszen a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) egy gittegylet – jelentette ki Székely Tamás -, csak arra jó, hogy a kormány felmutathassa, van valamilyen egyeztetés. Állítása igazolására a VDSZ elnöke a tavaly év végén született kétéves bérmegállapodást említi, amit a MASZSZ nem írt alá, mert elfogadhatatlanul alacsonynak tartotta a 8 százalékos minimálbér emelést, de mivel a Liga és a Munkástanácsok aláírta azt, mégis életbe léphetett. A gyakorlat azonban őket igazolta – jelentette ki, hiszen a vegyipari terület nagy részében, ahogy a versenyszféra többségében is, ennél magasabb béremelést tudtak kiharcolni, s ahol nem, ott is elindult a legalacsonyabb fizetések felzárkóztatása. A sok helyen már megkezdett jövő évi bértárgyalások alapján az látható, hogy az állami vállalatoknál akarják megint a legkevesebbet emelni a munkáltatók, de a piaci cégeknél, ahol nagy a szakemberhiány, ott jövőre is magasabb lehet a béremelés. Az is kitűnik, hogy a vállalatok egyre inkább differenciált emelést akarnak elérni, hogy azt fizethessék meg, aki az átlagnál többet és jobban dolgozik. Székely Tamás hangsúlyozza, hogy az utóbbi néhány év béremelési hullámát a kormány rossz gazdaságpolitikája, adópolitikája és elhibázott munkaerőpiaci szabályozása eredményezte, ami miatt az emelések ellenére is nő a leszakadásunk nemcsak Európa egészéhez, hanem a szomszédos országok béreihez képest is. Az egyetlen megoldás, ami javíthatna a helyzeten, az lenne, ha a munkáltatói adó- és járulékterhek csökkentése után a munkavállalók személyi jövedelemadóját is csökkentené a kormány. A szakszervezeti követelések között évek óta hiába szerepel a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének újbóli bevezetése, a kormány nem tárgyal a kérdésről. A VDSZ-hez tartozó szakmák egy részében 62 év az átlagéletkor, nagyon nehéz fizikai munkát végeznek a dolgozók vagy 2-3 ember helyett dolgoznak, nem élik meg az immár 65 éves nyugdíjkorhatárt. Székely Tamás ezt felháborítónak tartja, különösen azért, mert a vállalatok – látva munkatársaik állapotát – hajlanának rá, hogy a ma is létező bébinyugdíjat fizessék, vagyis elengedjék az embereket az utolsó egy-két évben fizetésük 65 százalékának kifizetése mellett pihenni. A kormány mégsem enged az embertelen megkötésből, ez ellen harcolni kell.