Miután Kövér László a jövő közszolgáinak kifejtette, hogy a fékek és ellensúlyok (tehát a hatalomkorlátozás) rendszere nettó hülyeség, Tóth Bertalan, az MSZP elnöke nekiállt, és minisztereket kezdett kérdezgetni a fideszes házelnök elhíresült kijelentéseivel kapcsolatban.
Az államtitkári szintről érkező válaszok egy részéről korábban a Népszava is beszámolt; kiderült például, hogy ha Pintér Sándor belügyminisztert kérdezik, arra a Miniszterelnökség államtitkára, Orbán Balázs fog reagálni (ennyit az egymástól független hatalmi ágakról) Orbán szerint pedig a véleménynyilvánítás szabadságához tartozik, ha Kövér hülyeségnek nevezi a fékek és egyensúlyok rendszerét.
Kásler emberi erőforrás miniszter helyett államtitkára, Rétvári Bence fejtette ki, hogy Kövér László jogosan vont párhuzamot az illegális migráció veszélye és az egri várat ostromló török sereg fenyegetése között - hiszen az Egri csillagok hősei és a déli határon szolgáló katonák, rendőrök is a hazát védik.
A jogállam minősítése nem Kövér dolga
Többen azonban nem értettek egyet a házelnökkel: Tóth Bertalan Varga Judit igazságügyi minisztert arról faggatta, hogy "Jogállamnak minősül-e Finnország az Igazságügyi Minisztérium álláspontja szerint?” Hiszen Kövér azt is hangoztatta, hogy az a Finnország ne oktasson jogállamiságról, ahol Alkotmánybíróság sincs. A miniszter helyett ismét államtitkári szintről érkezett válasz, Völner Pál írt, és eleinte meglehetősen óvatosan fogalmazott:
„A jogállamiságnak ezért nincs olyan általánosan elfogadott definíciója, amely átfogó felülvizsgálat alapjául szolgálhatna” - írta, azt viszont hozzátette, hogy a jogállamiság megítélése nem a politikusok dolga.
Völner: el a kezekkel a sajtószabadságtól
Az igazságügyi tárca annak kapcsán is kérdést kapott, hogy Kövér szerint nagyobb is a sajtószabadság, mint kellene, főleg internet és az úgynevezett közösségi média miatt. Tóth arról érdeklődött, hogy ennek szellemében, „Szükséges-e a hazai sajtószabadság korlátozása a nyomtatott és az internetes sajtó tekintetében?”. Ezúttal is Völner volt a válaszadó, aki szerint Az Alkotmánybíróság gyakorlatában kommunikációs alapjogként tekint a sajtó és benne valamennyi médium szabadságára – „A sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát nem korlátozni, hanem garantálni kell, ahogy arról Magyarország Alaptörvénye is rendelkezik.”
Kövér szerint tömegpusztító fegyver, a kormány csak az előnyeit látja
Az innovációs tárcánál sem értenek egyet a házelnök kijelentéseivel. Mint ismert, Kövér a közszolgálati egyetemen nekiment a okostelefonoknak is, azt mondta, hogy a készülék „egy tömegpusztító fegyver”, „felmérhetetlen károkat okoz”, mivel „szétrombolja a közösségeket”. Tóth felvetésére – „A tudomány mai állása szerint valóban tömegpusztító fegyvernek minősülnek a mobiltelefonok? – Palkovics László innovációs miniszter helyett Schanda Tamás államtitkár reagált, és határozottan ellentmondott Kövérnek.
„Magyarország versenyképességének érdekében célunk a hazai 5G mobilhálózatok kialakítása (...)„A digitalizáció és a mobiltelefonok a mindennapjaink részévé váltak. Az eszközök előnyei elvitathatatlanok, ugyanakkor a digitális kompetenciák terén még sok tennivaló van.”
Súlyos aránytévesztés a pártállami időkkel példálózni
De Sancha Tamás a felsőoktatás témájában is mást gondol, mint Kövér, sőt, határozottan visszautasítja álláspontját. A házelnök az előadáson ugyanis nekiment az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek , mondván, „a szellemi szabadság a pártállami időkben nagyobb volt, mint ami most van az ELTE-n”. Tóth ennek apropóján a felsőoktatást is felügyelő Palkovicstól azt kérdezte, hogy a főiskolák és egyetemek tekintetében valóban rosszabb az oktatás és tanulás szabadságának helyzete, mint a ’80-as években?
Schanda szerint a pártállami idők oktatási gyakorlata ma már csak történelem.
-hangsúlyozta az államtitkár, véleményt mondva Kövér kijelentéséről.
Magyarán, a megkérdezett minisztériumok képviselői hat kérdésből ötben nem tudnak egyetérteni Kövér László házelnökkel. A levelezésből összeállítást készített a 444.hu is.
