Nem száll ki a kormány a BKV finanszírozásából, béremelést ígérnek a tanároknak

A kormány elismerte, hogy súlyos összegeket fizetünk korrekcióként az EU-nak, de erre is van keret. A minisztériumi dolgozóknak jutalmat ígért Gulyás Gergely.

A napokban felmerülő témákról beszélt kormányinfóján Gulyás Gergely, aki ezúttal nem a kormányülésen, hanem a stratégiai kabinet ülésén hozott döntéseket ismertette.

A kancelláriaminiszter szerint nem a választás időszak eredménye, hogy az építésügyi engedélyeket az önkormányzatoktól a kormányhivatalokhoz sorolják át – és erre csak az eljárás egyszerűsítése miatt volt szükség; mint mondta, a településkép szabályozása ezután az önkormányzatoknál marad, tehát ők döntik el, hogy mi épül náluk.

Igaz, azt Gulyás nem tudta megmondani, hogy ha a Mi Hazánk például Horthy-szobrot állítana Újbudán, azt a kormányhivatal építési hatósága, vagy az ellenzéki vezetésű kerület jegyzője hagyná jóvá, esetleg utasítaná el.

A BKV állami mankója marad

Szintén nagy port kavart a hír, hogy a kormány az önkormányzatokkal – pontosabban az iparűzési adóból – fizettetné meg a helyi tömegközlekedés fenntartását. Gulyás hangsúlyozta, hogy mindez nem jelent változást Budapest szempontjából, a korábbi megállapodás értelmében továbbra is évi 15 milliárddal támogatnák a BKV működését. Sehol máshol nem támogatja a kormány a közösségi közlekedést, csak itt – mondta a miniszter, ez viszont nem igaz, hiszen a kormány tavaly több mint 240 milliárd forintot költött a MÁV és a Volán támogatására.

Gulyás szerint a kormány nem áll el az M3-as metrófelújításhoz ígért 80 milliárd forint kifizetésétől, de arra is emlékeztetett, hogy a főváros 150 milliárdos iparűzési forrással számolhat évente, ebből pedig telne a BkV-ra.

A tömegközlekedésről szóló javaslat egyébként egy szóban módosítaná az eddigi szabályozást, e szerint pedig az ipát „első helyen„ és nem „különösen” a helyi tömegközlekedés fenntartására kell fordítani.

Újságírói kérdésre arra sem akart egyértelmű igent vagy nemet mondani, Karácsony Gergely főpolgármester már szerdán kérte, vonják ezt a módosítást – szerinte ebben a formájában jó a javaslat, válaszolta kitérően.

Tényleg vége a borkaizásnak

A kancellárminiszter megerősítette, hogy vetnek véget a telekspekulációknak: a kormány tervei szerint februártól 90 százalékos adó – vagyonátruházási illeték – sújtja a külterületből belterületbe vont ingatlanok értékesítésén elért jövedelmet. Mint mondta, 2002 és 2008 között több mint 3600 hektárral nőtt a belterületté átminősített ingatlanok területe. Hasonló ügyletekből keresett milliárdokat Borkai Zsolt ügyvédje, Rákosfalvy Zoltán, miután a Győr körüli szántókat nyomott áron felvásárolták, majd azt továbbértékesítették az Audi számára. A különbség azonban az, hogy ott nem belterületté, hanem ipari területté nyilvánították a földeket, ám az árkülönbség így is tetemes volt.

Oktatás? Az szakpolitikai kérdés

Nehéz helyzetbe hozta a minisztert az az újságíró is, aki a hatéves kori tankötelezettség visszaállításáról kérdezte a minisztert – ez ugyanis több ezer új tanuló megjelenésével járna, és felkészületlenül érné az amúgy is leterhelt iskolákat.

Ha már oktatásügy, a kancelláriaminiszter sürgős tűzoltásba kezdett, a sztrájkra készülő pedagógusokat azzal nyugtatta, hogy a kormány már novemberben döntene a béremelésükről, lehetőleg minél előbb.

Az viszont már eldöntött tény, hogy a minisztériumi dolgozók zsebe nem marad üresen: a tavalyi és idei tömeges elbocsátások hatására ugyanis komoly maradvánnyal rendelkeznek a minisztériumok, amiket év végi jutalomként osztanak szét a megmaradt hivatalnokok között. Így a kormánytisztviselők kirúgott kollégáik bent ragadt bérét kapják meg, karácsonyi ajándék gyanánt.

Mínusz ötszázmillárd? Zsebből kifizetjük

Gulyás Gergely elismerte, hogy az EU komoly korrekciós összeget hívhat vissza Magyarországtól, „a szabálytalannak vélt” forrásfelhasználások miatt – sajtóértesülések szerint akár 500-600 milliárd forintnyi visszafizetésről is lehet szó, a kancelláriaminiszter szerint ez azonban nem jelent kiesést, mivel a kormány a 13 százalékkal „árazta felül” az uniós támogatással is zajló fejlesztéseket. Vagyis, ebből a 13 százalékból jut a korrekcióra, és így nincs forrásvesztés sem, a korrekció az elmúlt öt év költségvetésének négy százalékát jelenti - érvelt Gulyás.

Hogy nincs forrásvesztés, az könnyen cáfolható, mert a szabálytalanságok miatt elkülönített 500 milliárdos bánatpénz a magyar költségvetést terheli, és ezt számtalan más célra is lehetett volna fordítani. Gulyás egyébként úgy számol, hogy ebben hét éves időszakban 7500 milliárd forintos os uniós kohéziós forrást kaphat Magyarország.

A miniszter kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az ideiglenes létszámstop csak a közigazgatást érinti, a szociális szektort vagy a kórházakat nem, oda továbbra is lehet dolgozókat felvenni.