Hende Csabát csak az igazság szeretete vezérli

Publikálás dátuma
2019.11.14. 17:32

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Távol álljon tőlünk, hogy történelmet hamisítsunk – nyugtatott meg mindenkit az embermentésről szóló nagyszabású konferencián az Országgyűlés fideszes alelnöke.
Jól sikerült a mozgósítás, megtelt a Parlament felsőházi terme. A szervezők előzőleg aggódtak ugyanis, hogy nem lesz elég érdeklődő, és akkor látszólag azok győznek, akik „komoly aknamunkát fejtenek ki” a rendezvény ellen. Az úgynevezett Koszorús-akció 75. évfordulója tiszteletére meghirdetett konferenciát eredetileg szeptember végén akarták megrendezni. A szervezők először technikai, majd pénzügyi okokkal magyarázták, miért halasztják el az eseményt. Lapunk ellenben több forrásból úgy értesült, hogy a Fidesz az önkormányzati választások előtt nem akart emlékezetpolitikai vitákat gerjeszteni. Koszorús Ferenc vezérkari ezredes kétségkívül vitatott személyiség. Az egyik – jellemzően a jobboldalhoz kötődő – tábor szerint 1944 július elején Horthy Miklós kormányzó azért rendelte Koszorús Ferencet és páncélosait Esztergomból a fővárosba, hogy megmentse a budapesti zsidóságot. Hantó Zsuzsa, a Koszorús Ferenc Emlékbizottság elnöke egy nemrégiben tartott megemlékezésen például kijelentette: büszkén kell Koszorús ezredes akciójára visszagondolnunk, hiszen ő volt az egyedüli a németek által megszállt Európában, aki katonai erővel, kormányzói akarattal és emberi segítőkészséggel akadályozta meg a zsidók elhurcolását.
Karsai László és más történészek ellenben állítják: Horthy nem a zsidóság, hanem a saját védelmében rendelte Koszorúst a fővárosba, mert azt hitte (tévesen), hogy a csendőrök puccsot szerveznek ellene. Karsai szerint azok, akik ma Koszorúst ünneplik, holnap annak a Horthy Miklósnak fognak szobrot állítani, aki asszisztált a vidéki zsidóság százezreinek elhurcolásához, és 1944 augusztusában ismét engedélyezte a budapesti zsidóság deportálását. Nem neki, hanem a háborús helyzet alakulásának köszönhető, hogy az újabb halálvonatok már nem indultak útnak.
Kövér László Koszorús Ferenc szobránál
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Ilyen előzmények után tartották meg a Koszorús Ferenccel és az embermentéssel foglalkozó parlamenti konferenciát csütörtökön. A fővédnök Kövér László házelnök volt, a köszöntőt Hende Csaba fideszes képviselő, az Országgyűlés alelnöke mondta. Hende pár éve közölte, hogy Koszorús hőstetteit évtizedeken keresztül tagadták, és néha még manapság is így tesznek, mert „a kommunista diktatúra szellemi örököseinek nem tetszik”. Ezt az okfejtését ezúttal mellőzte. Helyette inkább Koszorús Ferenc katonai erényeit (bátor, tehetséges, hűséges) és a ludovikás szellemiséget dicsérte. Hende Csaba úgy vélte, azzal, hogy Horthy Miklós „kormányzó őfőméltósága” parancsára Koszorús a páncélos csapataival Budapestre érkezett 1944 júliusában, hozzájárult a csendőrpuccs megakadályozásához. Aztán – már a fővárosi zsidóság megmentésének ügyére utalva – így folytatta: „távol álljon tőlünk, hogy szerecsent mosdassunk, vagy történelmet hamisítsunk. Az igazság szeretete vezérel minket.” Jogászként egyébként sem tartja feladatának, hogy történelmi kérdéseket eldöntsön, ezt meghagyja a történészeknek.
Mindazonáltal felolvasott néhány méltatást, amelyek azt voltak hivatottak alátámasztani, hogy Koszorús Ferenc valóban embermentő akció főszereplője volt. Lázár János altábornagyot, Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnököt, John Lukacs történészt idézte, végül pedig – érzékeltetve, hogy Koszorús Ferencet nem csupán jobboldali körökben tekintik hősnek – Tom Lantos demokrata párti politikus elismerő szavai következtek. Ehhez még hozzátehetjük: a kilencvenes évek elején Göncz Árpád liberális köztársasági elnök volt az, aki Koszorús Ferencet posztumusz vezérezredessé léptette elő. A Koszorús mellett kiálló tekintélyes személyiségek névsora nem ingatta meg álláspontjában Karsai Lászlót. Lapunknak elmondta, hogy az említettek egyike sem folytatott mélyreható kutatásokat a témában, a kortársak is csak hallomásból értesültek Koszorús állítólagos embermentő akciójáról. Mértékadó történészi körökben már legalább tizenöt éve konszenzus van arról, hogy ez csak legenda, mítosz. Koszorús felesküdött Szálasi Ferencre, harcolt a nácik oldalán – említett egy adalékot Karsai László. A zsidóság megmentésére irányuló törekvésekről pedig csak annyit: 1944 július 6-8. között, tehát a Koszorús-féle beavatkozás utáni napokban Budakalászról öt, Monorról három deportáló szerelvényt indítottak útjára. Ekkor hurcolták el Óbuda, Békásmegyer, Kispest, Újpest és más, a fővároshoz közeli városok zsidó lakosságát is, összesen 23 ezer 909 embert.
Szerző
Témák
embermentők
Frissítve: 2019.11.14. 18:05

Az új pécsi önkormányzat kirúgta a Zsolnay Örökségkezelő ügyvezetőjét

Publikálás dátuma
2019.11.14. 17:00

Fotó: Shutterstock
Egy 200 milliós szerződéshez kellett volna a közgyűlés előzetes hozzájárulása, Vincze Balázs ezt nem kérte.
Péterffy Attila, Pécs új polgármestere (Mindenki Pécsért Egyesület) nem csak azzal néz szembe, hogy mit hagyott maga után Páva Zsolt volt polgármester (Fidesz-KDNP), de három héttel ezelőtt elindította a városi cégek átvilágítását is. Ez utóbbinak a következménye, hogy a pécsi közgyűlés csütörtöki ülésén azonnali hatállyal visszahívta Vincze Balázst a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (Zsök Nkft.) ügyvezetői tisztségéből - közölte Pécs polgármestere az MTI-vel. Péterffy Attila (Mindenki Pécsért Egyesület) közleménye szerint a döntés háttere, hogy a városi cégnél a polgármester megbízásából folyó átvilágítás "kötelességszegő magatartást tárt fel" egy olyan nagy összegű szerződéssel kapcsolatban, amit az ügyvezető kötött meg. A polgármester rendelkezésére álló dokumentumok szerint Vincze Balázs a Zsök NKft. ügyvezetőjeként bruttó 209,6 millió forintos szerződést kötött egy pécsi rádiót működtető céggel. Egy ilyen jelentős összegű szerződés aláírása azonban csak az alapító, a pécsi önkormányzat, tehát a városi közgyűlés előzetes hozzájárulása után valósulhatna meg.
Péterffy Attila
Fotó: Csortos Szabolcs
Ezt azonban a cég ügyvezetője nem kérte, így megszegte a társaság szervezeti és működési szabályzatát, beszerzési szabályzatát, alapító okiratát, valamint a pécsi önkormányzat vagyonrendeletét - sorolta Péterffy Attila közleményében. A közgyűlés új, ideiglenes ügyvezetőt nevezett ki a társaság élére, Rózsa Zoltánt. Őt arra kérte fel Pécs polgármestere, hogy járjon el az ügyben, gondoskodjon annak teljes körű feltárásáról, ha szükséges, igazságügyi média-, reklám- és könyvszakértő bevonásával. A közleményben Péterffy Attila arra is kitért, hogy ha a vizsgálat az ügyvezető kötelességszegő magatartása mellett a szerződésből eredő vagyoni hátrányt is feltár, felelősségre vonást kezdeményez az ügyben.

Vincze perel

Vincze Balázst elértük telefonon, s ő azt állította, hogy joga volt aláírni a visszahívására indokot adó szerződést, így a közgyűlés döntését megtámadja a bíróságon. A Pécs kulturális programjait integráló ZSÖK-öt Vincze 2015 óta irányítja. A 43 esztendős, Harangozó-díjas táncművész - aki egyben a Pécsi Balett művészei vezetője is – a múlt évben országos megbotránkozást okozó döntést hozott, amikor egy, a Zsolnayban műsorra tűzött színházi előadást lemondott, mivel abban az egyik főszerepet Alföldi Róbert játszotta. Az előadás végül nem maradt el, mert Szigetvár a kitűzött napon helyet adott Alföldiék produkciójának. Hogy zsúfolt ház volt, abban annak is szerepe lehetett, hogy Vincze „húzása” nagy reklámot biztosított az előadásnak. A közélet iránt érdeklődő pécsiek így is a város példátlan szégyeneként élték meg a történteket, hisz hasonló eset emberemlékezet óta nem fordult elő a kultúrájára büszke baranyai megyeszékhelyen. Vincze Balázs később azzal magyarázta döntését, hogy nem adhatta át az általa vezetett intézményt egy politikai aktivistának, ő ugyanis – a köztudottan ellenzéki gondolkodású - Alföldit gyakran annak látja. Sokak szerint viszont épp Vincze viselkedett pártkatonakánt. A balettművész egyébként Nyugotszenterzsébet községben nyert a polgármesterválasztáson. A Fidesz-KDNP jelöltjeként.
Szerző
Frissítve: 2019.11.14. 21:26

Szavazzon! Mennyit ér egy gyerek élete?

Publikálás dátuma
2019.11.14. 16:59

Fotó: Lola Bou / AFP
Két SMA-betegségben szenvedő kisgyerek kezelésére is összegyűlt adakozásból 700-700 millió forint, így nekik a világon legdrágábbnak számító, Európában még nem is törzskönyvezett  gyógyszerrel és a hozzá tartozó terápiával van esélyük kigyógyulni a ritka betegségből. De évente csak Magyarországon 10-15 olyan gyerek születik, akinek szüksége lehet erre a gyógyszerre. Velük mi lesz? Még ha hamarosan meg is történik az európai törzskönyvezés, a társadalombiztosítás támogatására aligha van esély. Az évi mintegy 380 milliárdos gyógyszertámogatásból 7-10,5 milliárdot kellene csak ennek az egyetlen betegségnek a gyógyszerére kifizetni. A témával pénteken alapos, a kérdést minden oldalról körüljáró cikkel foglalkozunk, de addig is kíváncsiak vagyunk a véleményére. Szavazzon!
Szerző