Elveszik az építésügyet az önkormányzatoktól, a kormányhivatalok döntenek az építési engedélyekről

Publikálás dátuma
2019.11.14. 17:46

Fotó: Népszava
A lépés minden előzmény nélküli, de nem azért történt, hogy a kormány bármilyen beruházást lenyomhasson az önkormányzatok torkán.
A jövőben nem az önkormányzati jegyző, hanem a kormányhivatalok dönthetnek az építési engedélyek ügyében – ezt a előzmények nélküli javaslatot terjesztette a kormány a parlament elé. Az intézkedés célja első ránézésre az lehet, hogy a fővárosi látványfejlesztésekről továbbra is a kormány dönthessen - de valójában nem ez a helyzet. A kiemelt kormányzati beruházások esetében ugyanis  – ilyen a Liget projekt-például, de kormány nem egy esetben kiemelt beruházássá minősített belvárosi térkövezéseket is – a hatósági feladatait eddig sem az önkormányzati jegyző, hanem a kormányhivatalok látták el. A jövőben azonban minden ingatlanépítés engedélyéről a kormányhivatalok döntenek, vagyis a döntés elszakad a helyi érdekektől. A településeknek (egyelőre) az a joga marad meg, hogy a helyi építési szabályzatot kidolgozzák, valamint hogy a benyújtott építési terveket településkép-védelmi szempontból véleményezzék.
A kistelepülések egyébként már évek óta elveszítették építési hatósági jogaikat: 2015-ben ugyanis a járási, kerületi jegyzőkhöz kerültek ezek a jogosítványok, most viszont tőlük is elvonná és magához venné az engedélyezési jogokat a kormány. Ennek megfelelően a szabályozás több mint 170 olyan önkormányzatot, illetve jegyzőt érint, amely járási központ is egyben. A kormány a törvényjavaslat indoklásban meg sem próbálja indokolni az intézkedés észszerűségét. A kabinet most látta elérkezettnek az időt arra is, hogy megadóztassa az önkormányzatok által belterültbe vont területeket. Egy település akkor tud fejleszteni, ha külterületeit – szántóit, rétjeit, erdőit – belterületbe vonja, így azokon lehet lakást építeni vagy ipari tevékenységet folytatni. Az átminősítéssel  az adott telek értéke jelentősen felértékelődhet – így keresett például milliárdokat Rákosfalvy Zoltán, Borkai Zsolt volt győri polgármester ügyvédje az Audi-telkek kapcsán. Más településeken is előfordult ugyanakkor, hogy a belterületté minősítésről döntő politikusok ismerősei, hozzátartozói felvásárolták az érintett parcellákat, majd az átminősítés következtében milliós haszonra tettek szert. A parlament előtt fekvő javaslat szerint a jövőben az így elért nyereségre – az ingatlan 10 éven belüli értékesítése esetén – 90 százalékos vagyonszerzési illetéket vet ki a kormány,  vagyis gyakorlatilag a teljes spekulációs hozamot elvonja. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón elmondta: 2002 és 2019 között 3609 hektárral nőtt a belterület nagysága, ami az összes belterület félszázalékos növekedése, az átminősítés előtti valamint utáni érték között pedig ötvenszeres a különbség. 
Szerző
Témák
illeték Ingatlan

Komoly meglepetést okozott a magyar GDP

Publikálás dátuma
2019.11.14. 17:21

Fotó: Shutterstock
Mindenki lassulást várt, ehelyett még gyorsult is kicsit.
A várt lassulással szemben még hajszálnyit gyorsult is a magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben. A KSH közlése szerint a nyers adatok szerint kerek öt százalékkal nőtt a magyar bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévi 4,9 százalékhoz képest. Szezonálisan és naptárhatással kiigazítva  - az idei második negyedévi 5,2 százalékhoz képest enyhe lassulást mutatva -, 4,8 százalék volt a növekedés. Az idei átlagosan 5,1 százalékos növekedés nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Az Eurostat szerint a munkanaphatással és szezonális kiigazított 4,8 százalékos index messze a leggyorsabb a Európában, miután az EU-28-ak átlagosan 1,3 százalékos növekedést produkáltak a harmadik negyedévben. A KSH kommentárja szerint a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben, a részletes adatokat majd november 29-én publikálják. Varga Mihály pénzügyminiszter is értékelte az adatokat, ő a negyedik negyedévben 4,7 százalékos bővülésre számít, míg az egész éves növekedés 4,8 százalék lehet. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője szerint a magyar gazdaság belső motorjai annyira erősek jelenleg, hogy markánsan ellensúlyozni tudják a külső környezet, elsősorban a német gazdaság lassulásának hatásait. Az elemző szerint jövőre mérséklődik a növekedés, vélhetően a 3-3,5 százalékos sávba kerül. A háztartások fogyasztásának alakulása a jövő évi növekedés esetében is inkább felfelé mutató kockázatot jelent, bizonytalanságot hordoz azonban, hogy mennyire lassulnak a beruházások 2020-ban, hiszen az EU-források támogató szerepe lényegesen csökkenhet jövőre. A Takarékban vezető elemzője elemzője, Suppan Gergely szerint a következő negyedévekben fokozatosan lassulhat a gazdasági növekedés dinamikája, de nem várnak látványos visszaesést, mivel a munkaerőhiány, a minimálbéremelések, valamint a régiós bérverseny miatt továbbra is gyors bérkiáramlásra számítanak, így a fogyasztás tartós támasza marad a növekedésnek. A beruházások dinamikája ugyan lassulhat, de a növekedés szinte minden területen folytatódik. a elemző idén továbbra is 4,9 százalékos növekedést vár, ami 2020-ban 3,7 százalékra lassulhat.  
Szerző
Témák
GDP

Varga Mihály elismerte, hogy valami lesz a katával

Publikálás dátuma
2019.11.14. 16:04

Fotó: Népszava
A kamara módosítana az egyszerűsített adónemen, a pénzügyminisztérium vizsgálatba kezd.
Vizsgálni fogja a szaktárca a kisadózó vállalkozások tételes adózásának (kata) gyakorlatát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslataival együtt, mivel egyetértenek abban, hogy sem a versenyképesség rontása, sem a visszaélések elősegítése nem volt célja ezen adónem elindításának - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az MKIK elnökségi ülését követően csütörtökön az MTI-nek. A kamarának olyan javaslatai vannak, amelyekkel módosítani kívánják a kata adózást és versenyképességet rontó elemeit, továbbá amelyek megakadályoznák az adónem visszaélésszerű alkalmazását a foglalkoztatás terén - tette hozzá. A minisztérium korábban csak a vállalkozások gyakorlatának ellenőrzéséről beszélt, miután napvilágot látott egy szakmai anyag, amely szerint ugyan a befizetendő havi összeget nem emelnék meg, de számos bevételi forrás esetében 40 százalékos plusz adót vetne ki, és a katázás feltételeit is szigorítaná.
Szerző