Tömegrendezvényekre több száz milliárdot költene a kormány

Publikálás dátuma
2019.11.16. 06:00

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Az 500 milliárd forintot is elérheti a következő néhány évben Magyarországon megrendezendő világesemények költsége. A budapestiek felkészülhetnek az akár több napig tartó lezárásokra is.
A következő négy év mindegyikében lesz olyan sport- vagy kulturális rendezvény, amely százezreket mozgathat meg, így tesztelve a főváros közlekedési, szállodai és idegenforgalmi infrastruktúráját.  Jövőre Budapestről rajtol el a Giro d'Italia kerékpárosverseny, amely hasonló mértékű lezárásokat igényel majd, mint a két héttel ezelőtti Erdogan látogatás, ugyanis a rajt napján – amely egy pénteki napra esik -,  a tervek szerint lezárják a fél várost. Ugyancsak jelentős tömegeket mozgat majd meg 2020 szeptember második felében tartandó Eucharisztikus Világkongresszus, amely várhatóan több tízezer hívőt, zarándokot vonz, és jelentős részük a határon túlról érkezik. Az egyházi rendezvények fő helyszíne a most elkészült Puskás Stadion lesz, illetve a még fejlesztés alatt álló Hungexpo vásárközpont. Ez utóbbi ad helyet a 2021-es Vadászati Világkiállításnak is, amit ötven év után rendezhet meg újra Magyarország. A Hungexpo fejlesztésére a kormány 2019-2021 között összesen 55 milliárd forintot tervez elkölteni, ebből többek között két új pavilon és egy kongresszusi központ is épül. Ezek, valamint a fővárosban tervezett további beruházások stabil bevételt biztosítanak majd a NER udvari építőinek. A vásárváros területe ugyan állami tulajdonban van és egy állami cég, az Expo Park Kft. kezeli, ám az épületeit francia tulajdonban lévő Hungexpo Zrt. hasznosítja. Az Expo Park tavalyi haszna 250 millió forint volt, árbevétele 893 millió forintra rúgott. Még ha emelne is az állami cég a bérleti díjakon, a beruházás megtérülése az adófizetők számára meglehetősen kétséges, így az 55 milliárdos ráfordítás sokkal inkább a 2020-2021-es állami rendezvények költségeinek része, mint az Expo Park üzleti fejlesztéseinek. Ha üzleti alapon döntöttek volna a beruházásról, akkor nem kellene azt teljes egészében költségvetési támogatásból megvalósítani, pedig a kormány nagyvonalúan erről döntött.  Magyarország Szlovákiával karöltve 2022 első napjaiban rendezi meg a férfi kézilabda Európai Bajnokságot (EB). A magyar helyszínek Tatabánya, Budapest, Szeged, illetve Debrecen lesz. A EB-re megépülő három új sportcsarnok ára legkevesebb 150 milliárd forint lesz, erre rakódnak majd a tényleges rendezés költségei, vagyis a végszámla bőven meghaladhatja a 170 milliárd forintot is. A Magyar Kézilabda Szövetség mossa kezeit, ugyanis egy nyári közleményben kifejtették, hogy ők az EB lebonyolításért felelősek, az, hogy az infrastruktúrai miből és menyiért épül fel már kormányzati kérdés. A szövetség szerint így az építési kiadásokat ugyanúgy hiba ide sorolni, mint a Puskás Stadion bruttó 216 milliárd forintos költségét a futball Eb rendezési költségei között nyilvántartani. Az MKSZ érvelése részben meg is áll, ám az adófizetők szempontjából mindegy, hogy a kézilabda EB fővárosi helyszínéül szolgáló „konferenciaközpont” nettó 70-115 milliárdos építési költségét hova sorolják, azt végső soron ki kell fizetni. Mindeközben nem lehet tudni, hogy hosszútávon fenntarthatóak lesznek-e ezen építmények, ugyanis az erről szóló tanulmányok nem nyilvánosak. Ugyan a turisztikai szakma évek óta lobbizik egy új konferencia központért – ennek helyéül Soroksári út térségét jelölték meg és erre a projektre el is különítettek 5 milliárd forintot –, de ez független a Ferencvárosi pályaudvar mellett, a volt Bólyai Katonai Főiskola lebontott területén (és nem a Népligetben) épülő kézilabdacsarnoktól. Azt sem vizsgálta senki, hogy miként lehet a fővárosban életképes egyszerre a 20 ezer fős népligeti és 12,5 ezer fős Papp László Aréna. Arról nem is beszélve, hogy eközben a Hungexpo fejlesztése is számol egy konferenciaközponttal. A fővárosi helyszín mellett Tatabányán, Szegeden és a Debrecenben rendeznek kézilabda eb meccseket, a már működő Veszprém Aréna időközben kiesett a rendezési helyszínek közül. Tatabányán és Szegeden egy-egy új csarnok épül 20-25 milliárd forintból, míg Debrecenben a 2002-ben épült, 7500 fős befogadóképességű, a szabályoknak amúgy megfelelő Főnix csarnokot újítják fel, szintén milliárdokból.  A legbizonytalanabb a sorsa a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésnek. A kormány ugyan aláírta a szervezőkkel a megállapodást, ám az önkormányzati választások után újranyitotta a kérdést, és a fővárosi önkormányzatra bízta annak eldöntést, hogy a kiszemelt helyszínen, a Csepel-szigettől északra fekvő területen felépüljön-e egy 40 ezer fős aréna. A főváros új vezetése nem támogatja a terület ilyetén hasznosítását – így a mintegy 100-150 milliárd forintos stadionberuházás sorsa egyelőre a levegőben lóg. Ráadásul, ha Budapest végül elállna a rendezés jogától, azt nagy valószínűséggel Debrecen átveszi. Ezzel a főváros ugyan megszabadul egy projekttől, illetve a rendezéssel járó előnyöktől és hátrányoktól, de az adófizetőknek továbbra is  állniuk kell stadionszámlát, illetve a rendezési költségeket, amelyek az eddigi építkezések árainak ismeretében meghaladhatják a nettó 150 milliárd forintot. 

Elmaradt a tesztelés

A becslések szerint 150 milliárd forint összköltségű úszó világbajnokság idején a tömeg rohamozása elmaradt a várttól. A kormányzati állításokkal szemben nem volt komoly érdeklődés a 2017-es rendezvény iránt, végül az előre lefoglalt szállodai szobákat használat nélkül fizette ki az állami szervező. Így nem sikerült kicsiben modellezi, hogy a város számára mivel is járna egy olimpiarendezés, amelyről láthatóan mind a mai napig nem mondott le a kormány.  

Szerző

Többen rosszul lettek Mészáros erőművének közelében, kivonult a katasztrófavédelem

Publikálás dátuma
2019.11.15. 21:38
A klímavédelem miatt több biomasszát éget majd az erőmű, ez semmiképp se kivágott fát jelent
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Büdös, de veszélytelen, mondja a hatóság, ehhez képest történnek a rosszullétek. A gyerekeknek maszkot javasolnak.
Szerdán számolt be arról a Heves megyei katasztrófavédelem, hogy büdös, de veszélytelen kén- és foszfortartalmú gáz képződött a Mátrai Erőmű Zrt. visontai telephelyén. A helyzet azóta nem javult, a 444 több olvasója pénteken is arról számolt be, hogy Visontán elviselhetetlen a bűz, már a környező települések iskoláit, óvodáit is értesítették, hogy ne szellőztessenek, és hogy gyerekeiket úgy kísérjék haza, hogy szájukat, orrukat védik a levegőtől. Egy másik olvasónk azt írta, pénteken rengetegen mentek haza Visontán munka közben, légúti és egyéb rosszullétre, hasmenésre, fejfájásra, hányingerre panaszkodva. Az ügyben a Heves megyei katasztrófavédelem ma újabb közleményt adott ki, azt írják, két mobil laborral folyamatosan jelen vannak a Mátrai Erőmű visontai telephelyén és annak környezetében. "Az üzem területén lévő technológiavíz-tározóban szerdán kén- és foszfortartalmú gázok keletkezését észlelték, amelyek erőteljes szagot árasztanak. Az erőmű a helyzet kezelése érdekében megkezdte a technológiai víz leeresztését és hígítását, emiatt azonban a szag felerősödött. A bűz csökkentése érdekében az üzem leállította a vízleeresztést." A katasztrófavédelem Heves megyei szóvivője a 444 kérdésére megerősítette, hogy a mobil laborok folyamatosan méréseket végeznek, és amennyiben az egészségre ártalmas mennyiségű veszélyes anyagot mérnek, haladéktalanul intézkednek és a katasztrófavédelem tájékoztatja a lakosságot a szükséges teendőkről. Az ország egyik legnagyobb erőművét két éve vásárolta meg a Mészáros Lőrinc-féle Opus Global Nyrt, igaz, a hírek szerint hamarosan visszavásárolhatja az állami MVM, egyes vélekedések szerint azért, mert a szén-dioxid-kvóta drasztikus drágulása miatt az erőmű veszteséges lett. 
Szerző
Frissítve: 2019.11.17. 11:03

Több mint 100 ezer bankszámla-tulajdonos nem azonosította magát

Publikálás dátuma
2019.11.15. 20:27

Fotó: Népszava
Az adategyezetési kötelezettség nem csak a bankok, hanem a biztosítók és az önkéntes pénztárak ügyfeleire is vonatkozik.
Mintegy 100-150 ezer ügyfél, vagyis az aktív bankszámlák tulajdonosainak körülbelül 1 százaléka nem azonosította magát az október 31-i határidőre – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője az M1 péntek esti műsorában. Binder István szerint a bankok felkészültek az adategyeztetésre, ügyfélszolgálataikat megerősítették, az országos figyelemfelhívó kampány elérte az ügyfeleket. A határidő nem jogvesztő, tehát utólag is elvégezhető az azonosítás, de addig a kifizetéseket zárolják – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az adategyezetési kötelezettség nem csak a bankok, hanem a biztosítók és az önkéntes pénztárak ügyfeleire is vonatkozik.
Szerző