kisvasút;fogaskerekű;

A bővítéssel jelentősen megnőhetne a forgalom

- Ma már kihátrálna a kormány a fogaskerekű-bővítésből

Sokallja az Orbán-kabinet a hegyivasút meghosszabbításának árát. Amikor a Normafa-projekt elfogadtatása érdekében beígérték, még nem aggódtak a költségek miatt.

2012-ben, amikor a közvélemény először informálódott a Normafa sportcentrummá változtatásáról szóló tervekről, az azonnal kipattant lakossági tiltakozást a kormány olyan ígérethalmazzal igyekezett lecsendesíteni, amely jelentős részben az érintett terület forgalmi terhelésének csökkentésére, a gépkocsik kiszorítására vonatkozott. Pokorni Zoltán akkori és jelenlegi fideszes polgármester például azzal érvelt, hogy nem az autókat, hanem az embereket kell felvinni a hegyre, és hogy a Normafa olyan különleges természeti területnek számít, amely kiválóan megközelíthető közösségi közlekedéssel: egyebek mellett két buszjárat (21 és 155), illetve a fogaskerekű vasút szolgálja ki az oda látogatókat. A Normafa-projekttről készült tanulmányban szó szerint az szerepelt, hogy elegendő számú parkolót nem lehet kialakítani, ezért „ a többletforgalmat javasolt a közösségi közlekedési rendszeren keresztül mozgatni”.

Az említett ígéretek közé tartozott a Fogaskerekű vasút vonalának kétirányú meghosszabbítása, amelynek koncepciója – ahogyan a Párbeszéd minapi közleménye emlékeztet rá – jelenleg is elérhető a BKK honlapján. Eszerint „A jövőbeni végállomások a tervek szerint a Széll Kálmán térre, valamint a Normafához kerülnének. Az így meghosszabbított nyomvonal miatt várhatóan jelentősen nőne a fogaskerekűt napi szinten, illetve hétvégén használók száma (…) A Fogaskerekű a Szilágyi Erzsébet fasoron keresztül, a meglévő villamosvágányokon haladva éri el a Széll Kálmán teret, a mai Széchenyi-hegyi végállomástól a Normafáig a jármű villamosként közlekedik, mivel a meghosszabbítás magassági vonalvezetése nem teszi szükségessé fogasléces pálya kiépítését”. Vagyis egy viszonylag olcsó megoldást választottak, jelezve, hogy ehhez is szükség lesz a (mára nagyrészt megvalósult) teljes pályarekonstrukcióra.

Ehhez képest meglepő, hogy amikor a Párbeszéd a friss parkolóépítkezési elképzelések kapcsán rákérdezett, a kormány hirtelen sokallni kezdte a vonalbővítés – állítólag – 40 milliárdos költségeit. Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón azt mondta: minden engedély megszületett, a kormánydöntés és a források biztosítása azonban még várat magára.

A BKK adatai szerint a Fogaskerekű évente időjárástól függően 500 ezer – egymillió utast szállít (és a kapacitása illetve a forgalma a bővítéssel jelentősen megnőne). Összehasonlításul: a kisvasút-fejlesztési programra, amelynek harmadik ütemében a felcsúti járat vonalának meghosszabbítására is sor kerülne (Felcsútig illetve Lovasberényig), már elkülönítettek 12 milliárd forintot. Az Orbán Viktor falujába/stadionjához közlekedő kisvonatot évente mintegy 25 ezer utas használja. Az uniós forrásból megvalósult felcsúti vasútépítést az OLAF (az EU csalás elleni hivatala) jelenleg is vizsgálja a kihasználatlanság, a gazdaságtalanság és a Brüsszelnek küldött fals számítások miatt.

Egyértelmű, hogy aki kivesz a közösből, azt kivágjuk az ajtón – jelentette ki lapunknak Dorosz Dávid, Budapest főpolgármester-helyettese.