Bolívia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Venezuelával

Publikálás dátuma
2019.11.15. 22:05
Karen Longaric
Fotó: JORGE BERNAL / AFP
Kiutasítják az országból a venezuelai diplomatákat és követségi alkalmazottakat.
Az új bolíviai kormány megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a Nicolás Maduro vezette Venezuelával – jelentette be pénteken a külügyminiszter arra hivatkozva, hogy a venezuelai képviselettel kapcsolatban álló személyek fenyegetést jelentenek az ország biztonságára. Karen Longaric egy sajtótájékoztatón La Pazban azt mondta,
a venezuelai diplomatákat és követségi alkalmazottakat kiutasítják Bolíviából.

Longaric hangsúlyozta, hogy Bolíviában kormányváltás volt, és az új vezetés következetesen tartja magát a demokrácia elveihez, érvényre juttatja az emberi jogokat és betartja az Amerikai Államok Szervezetének alapszabályát.
„Természetesen megszakítjuk a kapcsolatokat Maduro kormányával”

– fogalmazott.

Ezzel párhuzamosan a száműzetésbe kényszerült korábbi elnök, Evo Morales közölte: az Egyesült Államok felajánlott neki egy repülőgépet, hogy azzal hagyja el Bolíviát. Az elnök nem fogadta el az ajánlatot. Morales vasárnap mondott le a tisztségéről, miután a rendőrség, valamint a hadsereg főparancsnoka is felszólította, hogy távozzon a hivatalából. Mexikóban kapott politikai menedékjogot. Morales a Reuters hírügynökségnek adott interjúban beszélt az amerikai ajánlatról.
„Az Egyesült Államok felhívta a külügyminisztert, és felajánlotta, hogy küld értünk egy repülőgépet, amely elvisz minket oda, ahová akarjuk. Biztos voltam benne, hogy az a hely Guantánamo lesz”

– mondta mosolyogva.

A Kuba területén lévő guantánamói amerikai támaszponton van az a különleges börtön, ahol a terrorizmussal gyanúsított rabokat őrzik.
Szerző

Bűnösnek ítélték Trump korábbi tanácsadóját

Publikálás dátuma
2019.11.15. 21:01
Roger Stone
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Roger Stone ellen összesen hét rendbeli bűncselekményben emeltek vádat.
Egy esküdtbíróság pénteken bűnösnek találta Donald Trump amerikai elnök egyik korábbi tanácsadóját, Roger Stone-t, a kongresszus akadályozásában és tanúk megfélemlítésében. A republikánus tanácsadó ellen összesen hét rendbeli bűncselekményben emeltek vádat, s az elmúlt hetekben tartott perben beidézett tanúvallomások alapján valamennyi pontban bűnösnek találták. A 67 éves Stone ügyei a 2016-os amerikai választási folyamatba történt orosz beavatkozás vizsgálatával foglalkozó, Robert Mueller vezette bizottság nyomozásai során kerültek az érdeklődés homlokterébe. Beidézték a kongresszus elé is, ahol a képviselőház hírszerzési bizottsága előtt tett vallomásában hazudott a törvényhozóknak. A vádhatóság pénteken kihirdetett döntése szerint a bizonyítékok és a tanúvallomások alátámasztják, hogy Roger Stone a 2016-os amerikai választások előtt igyekezett megszerezni azokat az e-maileket, amelyeket oroszok tulajdonítottak el a Demokrata Párt szervereiről, és ezeket továbbította a WikiLeaks nevű kiszivárogtató portálhoz. A vád szerint rendszeresen tájékoztatta erről Donald Trumpot, aki akkor még csak elnökjelölt volt. A kilenc nőből és három férfiból álló vádhatóság két napon keresztül tanácskozott, mire meghozta a döntését. Ítélet 2020 februárjában várható. 
Szerző

Nemzetpolitikai kirakat a Bazárban

Publikálás dátuma
2019.11.15. 19:01

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI
A magyar szavazzon magyar pártra kisebbségben is, a magyarországi politikus pedig a határon túli magyar jelölteket támogassa.
Az elmúlt évek vitái és kísérletezései után mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy vegyes pártok nem, csakis tisztán magyar etnikai pártok tudják megfelelően képviselni a magyar közösségek érdekeit a szomszédos országokban, mondta Orbán Viktor pénteken, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Várkert Bazárban tartott ülésén. De hogy mi alapján vonta le ezt a következtetést a magyar miniszterelnök, az már csak az is talány, hogy ennek eléggé ellentmond az ülés zárónyilatkozata is. Szlovákiában 2010 óta kiszorult a parlamentből az etnikai alapon szerveződött Magyar Közösség Pártja (MKP), a magyar kisebbség képviseletét Bugár Béla Híd-Most magyar-szlovák vegyespártja látja el, a közösen elfogadott dokumentum mégsem a szlovákiai magyar közösséget ért jogsértéseket sorolja hosszasan, hanem inkább a romániai magyarokét, akiket viszont 30 éve az RMDSZ képvisel a bukaresti törvényhozásban. A miniszterelnöki szentencia nyilván azoknak a határon túli magyar választóknak szól, akik netalán a jövő februári szlovákiai választáson a magyar platformot is létrehozó Progresszív Szlovákiára vagy a Hídra, nem pedig a Fidesz partner MKP-t is magába foglaló magyar összefogásra készülnek szavazni, vagy Romániában jövő ősszel az új román pártra, az USR-re. Merthogy amint az idei szlovák és román államfőválasztás is jelezte, szép számmal vannak ilyen magyarok mindkét országban.  A nemzetpolitika központi fórumának nevezett MÁÉRT 18. alkalommal ülésezett a határon túli magyar szervezetek és a hazai parlamenti pártok képviselőinek részvételével. A Demokratikus Koalíció nem vett részt a tanácskozáson, amit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes botrányosnak nevezett. Gyurcsány Ferenc DK elnök miniszterelnöksége idején felfüggesztette a MÁÉRT működését, kirakatintézmények tekintve azt, Orbán Viktor 2010-ben alakult második kormánya ugyan újraindította azt, majd ténylegesen kirakatintézménnyé degradálta. A zárt ajtók mögött zajló magyar-magyar egyeztetésről ma már a határon túli magyar sajtó is MTI tudósítás formájában számol be csupán, annyira formális eseménnyé vált. Az esemény csúcspontja a miniszterelnök nyitó beszéde, amely sajtónyilvános. Az értekezlet Orbán Viktor illetve a sajtó nélkül folytatódik, és egy minden résztvevő által aláírt semmitmondó közös nyilatkozattal zárul. Orbán Viktorhoz kérdéseket nem lehet intézni, az esemény végén nincs olyan sajtótájékoztató, amelyen a határon túli magyar szervezetek vagy a hazai pártok képviselőitől kérdezni lehetne. A belpolitika ezúttal sem hiányzott a zárónyilatkozatból sem. A Máért elvárja a magyarországi politikai pártoktól, hogy a szomszédos államokban az ottani magyar közösségeket képviselő pártokat és jelölteket támogassák, áll a dokumentumban. A passzus tulajdonképpen a nem parlamenti párt Momentumot bírálja, amelynek képviselői román és szlovák társpártjaik rendezvényén jelentek meg támogatóként. Fekete -Győr András elnök a román USR államfőjelötje, Dan Barna kampányrendezvényén jelent meg, Donáth Anna a Progresszív Szlovákia jelöltjeit (köztük magyarokat is) bemutató rendezvényén szólalt fel és vonat magára ezzel a Fidesz és a magyar kormány haragját.  
Szerző