Szabad szemmel: egyre nagyobb fejfájást okoz Orbán a Néppártban, végül Tusk kezébe kerülhet a Fidesz sorsa

Publikálás dátuma
2019.11.16. 06:58

Nemzetközi sajtószemle, 2019. november 16.
Die Presse A lap szerint az Európai Néppártban sokan attól tartanak, hogy Orbán Viktor megelégeli a huzakodást, így veszi a kalapját és távozik, még mielőtt kijön a belső jelentés a magyar demokrácia állapotáról. A három bölcs állítólag nem jutott semmire a magyar jogállamiság vizsgálata során, mert ellentét van a tagok között, ily módon az értékelés húzódik. Ennélfogva most mindenki arra vár: Tusk a jövő héti zágrábi kongresszuson vegye át a pártcsalád vezetését. Az eseményen nem lesz ott a magyar kormányfő, hiszen pártjának tagsági jogait még a tavasszal felfüggesztették. Orbán közben változatlanul azon a véleményen van, hogy teljes képtelenség a bírálat a sajtó és a tudomány szabadságának korlátozása, az erősödő korrupció, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének meggyengítése miatt. Ezért azon dolgozik, hogy még a mostani elnökség jusson valamilyen baráti megoldásra. Ennek érdekében a bölcsek tanácsát már kiegészítették egy albizottsággal, amely 10 területen próbál dűlőre jutni a Fidesz képviselőivel. Szó van a többi közt az egyetemi törvényről, a kisebbségekkel szembeni bánásmódról, továbbá arról, miként viselkedjen a magyar párt a kereszténydemokraták soraiban. Sem az EPP, sem Weber frakcióvezető, aki az egész eljárás kezdeményezője, nem óhajtott részleteket elárulni az ügy állásáról. De beavatottak szerint a távozó elnök Tusknak akarja átpasszolni a labdát, aki már többször is keményen beleszállt Orbánba. Ha a magyar politikus nem hajlandó engedményekre, akkor ezzel cselekvésre kényszeríti az új vezetőt.  
Die Welt A liberális budapesti, prágai és varsói polgármester azt mondja: ők a bizonyítékok arra, hogy lehet másként is, vagyis a térségben nem az illiberalizmus az egyetlen út. Karácsony Gergely és kollégája ezt Berlinben, a lap által szervezett beszélgetésben fejtette ki, elismerve azonban, hogy nem könnyű szembemenni saját kormányukkal. Ez volt az első alkalom, hogy találkoztak, de megerősítették, hogy a magyar kezdeményezést kihasználva szorosan együtt akarnak működni. Egyetértettek abban, hogy sajnálatos módon mindhárom állam csak gátolni igyekszik az EU munkáját, viszont nagy ívben tesz az olyan gondokra, mint a légszennyezés vagy az emelkedő lakásárak. Sőt, inkább csak szabotálja a települések által javasolt megoldásokat. Karácsony szerint a gondokat tetézi, hogy a három kormány nem tűri a függetlenséget és a decentralizációt. Sőt, a magyar vezetés már nem is konzervatív, hanem tekintélyelvű. De az is baj, hogy eltérően irányban fejlődik a városi és a vidéki lakosság. Másképpen reagálnak a dolgokra, miközben a képviseleti demokrácia mély válságban van. Erre egyesek úgy válaszolnak, hogy autoriter politikusokra voksolnak. A magyar ellenzék legutóbbi választási sikerében az a titok, hogy sok embernek kínálta fel az együttműködés lehetőségét a városok visszahódítására. Ám az egyelőre nem világos, miként lép fel ezek után az Orbán-kabinet. Karácsony csak remélni tudja, hogy nem lesznek nagy ütközések. Viszont hogy a mostani sikert tudják-e kamatoztatni az ellenzéki pártok a 3 év múlva esedékes országos választásokon, az nagyban múlik azon, mennyire lesz sikeres az új kezekbe került települések vezetése. Meg kell mutatni, hogy ez a politika nem liberális vágyálom, hanem a jobb alternatíva.   
Yahoo/Reuters Fokozza a jogi aggályokat Magyarországon, hogy a kormány szigorítani akarja a bíróságok és az iskolák ellenőrzését. Például a hatalom ugyan a minap elállt a közigazgatási bíróságok felállításának ötletétől, ám a héten benyújtott 200-oldalas tervezet értelmében a perbe fogott és elmarasztalt hatóságok az Alkotmánybírósághoz fordulhatnának, az pedig tele van olyanokkal, akiket ez a kormány juttatott pozícióhoz. Emiatt az Amnesty International és a Helsinki Bizottság egyaránt súlyos következményektől tart az igazságszolgáltatás függetlenségére nézve. Új fejlemény továbbá, hogy veszélybe kerül az alternatív iskolák jövője, miután ezeknek az intézményeknek újból kérvényezniük kell működésük engedélyezését. A TASZ illetékese szerint innentől kezdve a szakminiszter szeszélye dönt.    
Politico A zöldek, a szocialisták, a liberálisok és az egyesült baloldal miatt Várhelyi Olivér egyelőre nem tudta venni az akadályt az EP Külügyi Bizottságában, de nem saját személye, hanem amiatt, hogy biztosként tudna-e Orbántól igazán függetlenül ténykedni. Mások szerint a neki szánt bővítési területet inkább olyasvalakinek kellene adni, akinek a miniszterelnöke másként vélekedik egy sor kérdésben, mint a magyar kormányfő, és itt elég csupán az Oroszországhoz fűződő kapcsolatot vagy a jogállamot említeni. A német szociáldemokrata Udo Bollmann szerint von der Leyennek sürgősen más kellene kerítenie erre a posztra. (A portál azonban megjegyzi, hogy erre immár szinte semmi esély sincs, hiszen az összes többi tisztség már gazdára talált.) A magyar biztos egyébként olyan kérdéseket kapott hétfői megválaszolásra, mint pl. hogy miként értékelné, ha egy tagállam kormánya menedékjogot adna egy felvételre váró ország jogerősen elítélt miniszterelnökének – ami egyértelmű utalás a Gruevszki-ügyre. Vagy mit javasolna, ha azt tapasztalja egy jelölt országban korlátozzák az ellenzék mozgásterét, a hatalom szinte teljesen ellenőrzése alá vonja a sajtót, korai nyugdíjba küldi a bírákat, erősen szűkíti a tanszabadságot, viszont nem tesz semmit a szervezett bűnözés, valamint a korrupció ellen.    
FAZ A lap úgy tudja, hogy a francia elnök egy hónapja abban állapodott meg Orbán Viktorral Párizsban, amikor hosszan tárgyaltak, hogy a magyar politikus megpróbálja meggyőzni a többi visegrádi államok, közülük is elsősorban Lengyelországot: ne legyenek annyira elutasítóak Moszkvával szemben. A kormányfő nem cáfolta az értesülést és ez alátámasztja, hogy mekkora fordulat állt be Macronnál Oroszország megítélésében. Olyannyira, hogy a napokban, az Economistnak adott interjúban már megpróbált Putyin fejével gondolkodni, amikor az Európa és a Kreml közti stratégiai viszonyt elemezte. Pedig nemrégiben még arra figyelmeztetett, hogy az oroszok szét akarják rombolni az EU-t. Igaz, a személyes kapcsolat akkor sem szakadt meg, amikor egyértelművé vált, hogy az orosz államfő aktívan támogatta Le Pent, illetve az orosz állami média teljesen vad hamis híreket terjesztett Macronról. Viszont a két évvel ezelőtti versailles-i találkozón Macron határozottan visszautasította, hogy a másik fél bele akart avatkozni a választásba. Továbbá a közelmúltban tartott nagyköveti értekezleten arról beszélt, hogy sem a magyar kereszténység, sem az orosz ortodoxia nem képviselheti a földrész civilizációját, az európai terv nem korlátozódhat egyikre sem, bár mindkettőből lehet ihletet meríteni. De az látszik, hogy lassan, de biztosan porlad a szabályokra és a nemzetközi együttműködésre épülő világrend, amely idáig szavatolta a Nyugat fölényét. Putyin ezt már korábban felismerte és nem hagyja magát zavartatni a francia elnök közeledési kísérletétől. Viszont Macron rögtön észlelhette, milyen megosztó hatása van az EU-n belül, hogy ekkora pálfordulás ment végbe nála Oroszország kapcsán.      
Wall Street Journal A világ már eddig is összekeverte Bukarestet és Budapestet, ám most újabb zűrzavart jósol a lap amiatt, hogy családnevét tekintve ugyanúgy hívják a magyar és az új román miniszterelnököt is, bár utóbbi azt üzente, hogy kettejük közül ő a jó. Mindenesetre a névazonosság már kavarodást okoz, olyannyira, hogy az előző román miniszterelnök-asszony pélldául a napokban leviktorozta utódját, aki nem egészen két hete van hivatalában. De nagy melléfogások várhatók a továbbiakban is az olyan eseményeken, ahová mindkét politikus hivatalos. Ráadásul mindketten egyazon évben születtek, hat nap különbséggel. Apjuk magyar, és középjobb pártot irányítanak. A román Orban, Ludovic azt mondja, politikailag vagy genetikailag semmi rokonság nincs közöttük. A magyar vezető rendületlenül nacionalista, aki bevallottan illiberális demokráciát akar létrehozni. Ami a névazonosságot illeti, a magyar politikus szóvivője szerint ez nagyon egyszerű: Orbán Viktor marad olyan, mint amilyen mindig is volt az eltelt 30 évben. Az EU-csúcsokon nem lesz gond, mert ott Johannis elnök képviseli Bukarestet, csak éppen a tanácsadója, Leonard Orban a kormányfő bátyja. Ő egyébként nem aggódik túlzottan a névbonyodalom miatt.  
New York Times A CEU és Soros György Orbán Viktor kedvenc célpontja, miközben a miniszterelnök igyekszik elfojtani a bírálatokat – írja az egyetem bécsi részlegének megnyitása kapcsán a lap. Mint rámutat a keserédes avatási ünnepség győzelemmel ért fel a szélsőjobbos magyar politikus számára a liberális értékek elleni hadjáratban. Az iskola a demokráciát és a liberális gondolatokat hirdette egy olyan térségben, ahol azokat egy évszázadon át elnyomták a fasizmus és a kommunizmus alatt. Ám szembekerült Orbán egyre inkább tekintélyelvű és nacionalista hatalmával, amely Sorosból univerzális mumust csinált. Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem professzora azt mondja, hogy a mostani autoriter Magyarországon egyetlen független intézményt sem tűrnek meg, ezért csak idő kérdése volt, hogy Közép-Európai Egyetem mikor kerül a hatalom legfőbb gazdájának látókörébe. A kormányfő úgy változtatta meg a törvényeket és a politikai kereteket, hogy elhallgattatta a független hangokat, amivel egyre nehezebbe vált a működés az egyetemek és a civil szervezetek számára. Ám a CEU alapítója tegnap világossá tette Bécsben, hogy az iskola egy része mindenképpen marad Budapesten, mert a kapott támogatás után ez erkölcsi kötelessége. Egyben határozottan cáfolta a budapesti amerikai nagykövet véleményét, miszerint itt csupán az ő és Orbán személyes ellentétéről volna szó. Rámutatott, hogy a politikus a nacionalizmust eszközül használja uralma megtartására és a módszeres korrupció leplezésére.     
Die Presse A CEU egyelőre ideiglenes helyen kezdte meg működését Bécsben, a tervek szerint csak pár év múlva költözik a végleges campusra, de az a rektor szerint túl nagy nekik, hiszen összesen 100 ezer négyzetméternyi, műemlékvédelem alatt álló épületekről van szó, így fontos, hogy más intézmények is odaköltözzenek majdan. Ignatieff egyetemekre, kutató intézetekre, kollégiumokra gondol. Partnerekre van szükség, ezért is nem hozta meg a végleges döntést a Közép-Európai Egyetem. De a cél mindenképpen az marad, hogy a képzéssel védjék a demokratikus értékeket és olyan polgárokat bocsássanak ki, akik a demokratikus jövőt szolgálják. A rektor tisztában van azzal, hogy Bécs sokkal drágább, mint Budapest, ezért a kevésbé tehetős államokból érkező diákoknak ez gondot okozhat, ám hangsúlyozza, hogy ők nem elitegyetem. Ily módon további forrásokat kell találniuk az ösztöndíjakra. A tandíjat pedig igyekeznek alacsonyan tartani. A jelenlegi ingázás nem könnyű, de jobban működik, mint gondolták. Bár az önmagában botrány, hogy elűzték őket egy uniós tagországból. Viszont az átköltözésen az sem fog változtatni, ha az Európai Bíróság a CEU javára ítél a folyamatban lévő perben. Bizakodva várják az ítéletet, de mindenképpen maradnak.  
Kurier Az újság azt idézi Soros Györgynek a bécsi megnyitón elhangzott beszédében, hogy sikerült megvédeni a tanszabadságot Orbán Viktor szakadatlan támadásaival szemben, noha a miniszterelnök abszolút el volt szánva, hogy szétverje az egyetemet. Az alapító hozzátette, hogy a politikus egy elnyomó rezsimet vezet, ám az ellen még nem ért véget a harc. Mert ugyan a magyar kormánynak sikerült elhajtania a CEU-t, de erkölcsi kötelesség, hogy az egyetem egy része továbbra is Budapesten működjön. Nem utolsósorban azért, mert a munkatársak, a diákok és más iskolák képviselői többször is az utcára vonultak az elmúlt években az iskola védelmében. A rektor ennek a lapnak is adott interjút, és azt fejtegette, hogy nem airbnb-nek tekintik Bécset, azaz hosszú távra terveznek. De beszélt arról is, hogy a maga részéről az ottani jelenlétet nem Orbán Viktor bírálatával kívánja tölteni.   
Szerző

Bolívia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Venezuelával

Publikálás dátuma
2019.11.15. 22:05
Karen Longaric
Fotó: JORGE BERNAL / AFP
Kiutasítják az országból a venezuelai diplomatákat és követségi alkalmazottakat.
Az új bolíviai kormány megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a Nicolás Maduro vezette Venezuelával – jelentette be pénteken a külügyminiszter arra hivatkozva, hogy a venezuelai képviselettel kapcsolatban álló személyek fenyegetést jelentenek az ország biztonságára. Karen Longaric egy sajtótájékoztatón La Pazban azt mondta,
a venezuelai diplomatákat és követségi alkalmazottakat kiutasítják Bolíviából.

Longaric hangsúlyozta, hogy Bolíviában kormányváltás volt, és az új vezetés következetesen tartja magát a demokrácia elveihez, érvényre juttatja az emberi jogokat és betartja az Amerikai Államok Szervezetének alapszabályát.
„Természetesen megszakítjuk a kapcsolatokat Maduro kormányával”

– fogalmazott.

Ezzel párhuzamosan a száműzetésbe kényszerült korábbi elnök, Evo Morales közölte: az Egyesült Államok felajánlott neki egy repülőgépet, hogy azzal hagyja el Bolíviát. Az elnök nem fogadta el az ajánlatot. Morales vasárnap mondott le a tisztségéről, miután a rendőrség, valamint a hadsereg főparancsnoka is felszólította, hogy távozzon a hivatalából. Mexikóban kapott politikai menedékjogot. Morales a Reuters hírügynökségnek adott interjúban beszélt az amerikai ajánlatról.
„Az Egyesült Államok felhívta a külügyminisztert, és felajánlotta, hogy küld értünk egy repülőgépet, amely elvisz minket oda, ahová akarjuk. Biztos voltam benne, hogy az a hely Guantánamo lesz”

– mondta mosolyogva.

A Kuba területén lévő guantánamói amerikai támaszponton van az a különleges börtön, ahol a terrorizmussal gyanúsított rabokat őrzik.
Szerző

Bűnösnek ítélték Trump korábbi tanácsadóját

Publikálás dátuma
2019.11.15. 21:01
Roger Stone
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Roger Stone ellen összesen hét rendbeli bűncselekményben emeltek vádat.
Egy esküdtbíróság pénteken bűnösnek találta Donald Trump amerikai elnök egyik korábbi tanácsadóját, Roger Stone-t, a kongresszus akadályozásában és tanúk megfélemlítésében. A republikánus tanácsadó ellen összesen hét rendbeli bűncselekményben emeltek vádat, s az elmúlt hetekben tartott perben beidézett tanúvallomások alapján valamennyi pontban bűnösnek találták. A 67 éves Stone ügyei a 2016-os amerikai választási folyamatba történt orosz beavatkozás vizsgálatával foglalkozó, Robert Mueller vezette bizottság nyomozásai során kerültek az érdeklődés homlokterébe. Beidézték a kongresszus elé is, ahol a képviselőház hírszerzési bizottsága előtt tett vallomásában hazudott a törvényhozóknak. A vádhatóság pénteken kihirdetett döntése szerint a bizonyítékok és a tanúvallomások alátámasztják, hogy Roger Stone a 2016-os amerikai választások előtt igyekezett megszerezni azokat az e-maileket, amelyeket oroszok tulajdonítottak el a Demokrata Párt szervereiről, és ezeket továbbította a WikiLeaks nevű kiszivárogtató portálhoz. A vád szerint rendszeresen tájékoztatta erről Donald Trumpot, aki akkor még csak elnökjelölt volt. A kilenc nőből és három férfiból álló vádhatóság két napon keresztül tanácskozott, mire meghozta a döntését. Ítélet 2020 februárjában várható. 
Szerző