Ez a mi Balatonunk, védjük meg! - Nem kérnek a kőrakodóból, meg a kikötőből a tóparton

Publikálás dátuma
2019.11.16. 20:14

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Több százan demonstráltak szombaton délután Vonyarcvashegy és Balatongyörök határában a tervezett ipari kikötő és kőberakó ellen.
- Tegnap még nem volt lezárva – vette észre a 40 halász csodálatos megmenekülésének emléket állító Szent Mihály-kápolnához vezető szerpentin alján az autócsapdát egy mikrobuszból kiszálló férfi, majd kézikocsira pakolta az erősítőket és a hangfalakat, s nagyot sóhajtva megindult terhével a kaptatón a közel 300 éves kis templom felé. - Nem akarunk sem kis, sem közepes, sem nagy kikötőt! – visszhangzott végig szűk negyed óra múlva a hegyoldalon, mire kitört a pfújolás. Ami csak erősödött, amikor a szónok, Kiss László balatongyöröki önkormányzati képviselő hozzátette: - Miért csak a kampányidőszak után került elő a téma?! Persze sejtjük, hogy komoly érdekek állnak a kikötő és a kőberakó mögött. A szónok által említett két beruházás, valamint zagytározó terve október végén látott napvilágot, ekkor tudták meg a balatongyörökiek és a vonyarcvashegyiek, hogy a két település határába, a Szent Mihály-kápolnától kevesebb, mint fél kilométerre a Balaton – és településeik – jövőjét jelentősen meghatározó építkezéseket terveznek. A tó nyugati medencéjének két faluja között ma is működik egy 110 ezer köbméter kapacitású zagytér, ennek szomszédságában épülne meg az ipari kikötő – melyet a Bahart téli kikötőnek is használhatna –, valamint a kőberakó, ahol az északi parti bányák termését raknák uszályokra. Utóbbiak nemcsak a partszakaszt, de a települések életét is drasztikusan megváltoztatnák, így a Facebookon tiltakozó csoport alakult, s petíció is született a beruházások megakadályozása érdekében. Szombat délutánra pedig demonstrációt szerveztek a helyiek a kápolnához – ahonnét elképesztő a panoráma a keszthelyi öbölre –, melyre a hol szakadó, hol csak csepergő eső ellenére vagy négyszázan gyűltek össze akadt, aki kerekes székkel kapaszkodott fel a meredek szerpentinen, sokan kisgyerekkel érkeztek, s nemcsak helyiek gyűltek össze, de találkoztunk soproni, fővárosi, sőt, osztrák tüntetővel is –, a petíció pedig immáron tízezer szignónál jár.
- Ez a mi Balatonunk, védjük hát meg! – adta meg az alaphangot Surányi Norbert főszervező. – Azt mondják, a kikötő és a kőberakó állami területen épülne meg, így nincs beleszólásunk, úgyis az történik majd, amit a hatóságok akarnak – tette hozzá, mire ismét kitört a népharag, ami aztán üdvrivalgásba csapott át, miután györöki szónok kijelentette: nem akarunk kőszállító teherkocsikat a 71-es főútra! Pali Róbert, Vonyarcvashegy frissen megválasztott polgármestere arról beszélt: jellemző, hogy hivatalba kerülése előtt, szimpla önkormányzati képviselőként nem is hallott a tervekről. - Ránk rúgták az ajtót a hatóságok – jelentette ki –, csakhogy nem hátrálunk meg, hiszen engem nem a hatalom, hanem az emberek választottak meg. A zagytározó esetében hajlandóak vagyunk tárgyalni, hiszen a tervek szerint másutt is épülnek ilyenek a tó körül, csak azt akarjuk, hogy a helyi iszapot helyezzék el nálunk, s ne mondjuk, Siófokról hozzák ide. A másik két projektet viszont elutasítjuk: tudjuk, hogy adó- és más bevételt is jelentene a falunak, de nekünk fontosabb, hogy élhető település maradjunk, s a turizmusunk fejlődjön tovább. Ennek érdekében a vonyarci képviselő-testület egyhangúan elutasította a kérést, hogy tegyék lehetővé, a 71-es útról a partra vezető három utcájuk egyikét ipari szállításra tegye alkalmassá a beruházó.
A tervezett kőrakodó helye
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
- Nem szabad kompromisszumot kötni, s a legkisebb engedmény is végzetes lehet – tette hozzá Pali Róbert –, hiszen a meséből pontosan tudjuk, mi történik, amikor a farkas beteszi a lábát az ajtórésbe. Kiss László ezt azzal egészítette ki, hogy az az ajánlat sem fogadható el, mely szerint csak a turisztikai szezonon kívül zajlana a kőszállítás: - Ez is mutatja, hogy ezek szerint az itt élők nem is számítanak – mondta hatalmas füttykoncert közepette. – Ez számunkra nemcsak természeti, de szakrális hely is. Györök nem kér kőberakót, s a lobbi ne nyomja el az érveket! A köves lobbit meglehetősen sokan emlegették a demonstrálók közül, s egyöntetű vélemény alakult ki, hogy az uzsai bánya tulajdonosait minden bizonnyal Orbán Viktor kormányfőhöz közeli körökben kell keresni: vagy a Balaton körül hatalmas birodalmat kiépítő Mészáros Lőrinc, vagy a miniszterelnök bányaiparban érdekelt apja. A céginformációk alapján ebben tévedtek, két osztrák vállalkozás áll Basalt-Középkő Kőbányák Kft. mögött, az viszont igaz, hogy Orbán Győzőnek akadnak hasonló érdekeltségei a környéken. - Nem véletlen, hogy most jöttek elő a kikötővel meg a többivel – jegyezte meg egy idősödő férfi, aki feleségével Keszthelyről érkezett. – Tavaly még a tóparti települések kezében volt a Bahart, azaz sohasem ment volna át egy ilyen terv. Az állam aztán rátette a kezét a hajózási cégre, így a vezetői most már azt teszik, amit a hatalom akar tőlük.
Korábban a kőberakó lehetséges helyszíneként a Révfülöp melletti Pálköve is szóba került, ám a heves helyi tiltakozás miatt lekerült a napirendről a terv. Valami hasonló végkimenetelben bíznak a vonyarciak és a györökiek is. - Van remény, ugyanis tudok olyan településről az északi parton, mely befogadná a kőberakót, már beszéltem is a polgármesterével – állította Pali Róbert. – Emellett a térség kormánypárti képviselője, Manninger Jenő is ellenzi, hogy ide épüljön meg a kikötő. Amihez nemcsak utat, de vasúti leágazást is terveznének, ami viszont nemcsak a helyieknek, de a természetnek is komoly tehertételt jelentene. Egy azóta készült, az ellenzők által fel is használt tanulmány megjegyzi, hogy a beruházás olyan partrészen valósulna meg, ahol még él a tó természetes arculata, fontos természetes állapotú élőhely, melynek megbolygatása óriási és visszafordíthatatlan károkat okozna az ökoszisztémában. A Bahart szerint viszont ennél ideálisabb helyszínt nem találni, s elengedhetetlen, hogy a balatoni műszaki flottát, mellyel a tavat működtetik, elhelyezzék valahol. Kollár József, a hajózási cég vezérigazgatója a balatontipp.hu-nak azt mondta, nem az a kérdés, hogy legyen-e ipari kikötő a tónál, hanem hogy hol? Ráadásul érdemes többfunkciós helyet létrehozni, mely ipari és kereskedelmi célokat is kiszolgálhat, azaz nemcsak a Bahart, de a vízügy és a halászat is használhatná a kikötőt. Az is kiderült, noha a hajózási cég fejlesztési csomagjában másfél milliárd forintot szán a projektre, annak gazdája még jelenleg az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Mely a tó vízminősége védelmében indít komplex programot, ennek egyik eleme a tómeder megtelt iszapcsapdáinak parti kiváltása, s a vízügy szerint az így kialakított zagytérben akár medencés kikötőt is lehetne létesíteni. - Az engedélyezési tervek és a hatástanulmány elkészítésének határideje december 20. – mondta Pali Róbert –, utána tájékoztató lakossági fórumokat ígérnek, ám nem hiszem, hogy sikerülne meggyőzni az embereket – tette hozzá, majd arrébb lépett, hogy elengedjen demonstrálót, akinek táblával üzent a beruházóknak: Ez a hajó elment!
Szerző

Egér grasszált az ágyak között az egyik budapesti kórházban

Publikálás dátuma
2019.11.16. 19:42
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Fizetős szobához egér is jár - írta a Facebookon egy nő, aki egy videót is megosztott a Bajcsy-Zsilinszky kórház szülészetén felbukkant rágcsálóról. Az RTL Klub Híradójában bemutatott felvételre a kórház annyit reagált, hogy évente kétszer végeznek rágcsálóirtást, a tévésztárrá vált egér ügyében pedig azonnal intézkedtek és a jövőben is mindent megtesznek, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő.
Az évi két irtás kötelező is az egészségügyi intézmények számára - mondta erre a szakértő, aki hozzátette, hogy az irtás ellenére a hideg közeledtével bárhova beszökhetnek a téli búvóhelyet kereső apró rágcsálók.
Szerző
Témák
egér kórház

Széttört horogkereszt - ellentüntetők fogadták a Mi Hazánk Horthy-menetét

Publikálás dátuma
2019.11.16. 18:48

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Lovas-fáklyás felvonulást rendezett a szélsőjobboldali párt, antifasiszta tiltakozók dudálása kísérte a menetet.
Mintegy háromszázan vettek részt a Mi Hazánk Mozgalom szombati, budapesti Horthy-felvonulásán, mellyel radikális jobboldali párt a kormányzó száz évvel ezelőtti fővárosi bevonulására emlékezett - jelentette tudósítónk a helyszínről. Az egyik irányban lezárt Bartók Béla úton rendőri felvezetéssel indult el a menet, elől kötőszáron vezetett (majdnem) fehér ló ballagott. Katonai nóták, indulók szóltak, a Betyársereg egyik különítménye is feltűnt. A Szent Gellért téren mintegy száz antifasiszta ellentüntető várta a vonulókat; uniós és magyar zászlókat lengettek, és egy ököllel széttört horogkeresztet ábrázoló transzparenst emeltek a magasba. Szirénával, dudával, sípszóval tiltakoztak, "Mocskos nácik"- skandálták.  
Eddigi tudomásunk szerint komoly atrocitás nem történt, de egy kisebb incidens igen. Az ellentüntetők közül két fiatal nő a szélsőjobboldali demonstrálók közelébe ment. "Ba...meg Horthy!" - kiabálták. Egyikük lapunknak elmondta, hogy erre "egy bátor férfi arcon köpött". A rendőrök a köpködő Horthy-rajongót és a két ellentüntető nőt is igazoltatták.

Karácsony Gergely undorral fogadta a Horthy-menetet

„Történészi beszámolók szerint Budapest 1919. november 16-án se fogadta kitörő örömmel a városba fehér lovon bemasírozó Horthy Miklóst – én ma kifejezett undorral és megvetéssel fogadom, hogy a Fidesz álellenzéki fiókpártja erre a napra emlékezve tart vonulást a városban” - írta Facebook-oldalán Karácsony Gergely.
A főpolgármester szerint „a budapestiek akkor se lelkesedtek érte, ma pedig nem tűrik, ha bárki magas lóról beszél hozzájuk. A kirekesztéshez, gyűlöletkeltéshez, a választójog és a parlamentarizmus korlátozásához, tűrhetetlen szegénységhez, majd háborús pusztuláshoz vezető elitista, autoriter rendszernek a budapestiek már a Horthy-korszakban is ellenálltak, és ezt teszik ma is”

Nem bűnös, hanem bűvös város

Karácsony szerint Horthy mai követői is vallják, hogy Budapest bűnös város – ám másoknak ez inkább bűvös város: sokszínű, európai, szabadságszerető. Ezzel arra utalt, hogy a 1919 november 16-én lóháton bevonuló Horthy Miklós bűnös, vörös rongyokba öltözött városnak nevezte Budapestet a vörösterror és a kommün bűnei miatt. A kormányzó ugyanakkor nem beszélt a fehérterror, a Prónay-alakulatok általa hallgatólagosan elfogadott bűneiről.

Mellszobrot állítanának a kormányzónak

A Mi Hazánk rendezvényén bemutatták annak a mellszobornak a gipszmintáját is, amit a szélsőjobboldali párt a kormányzó tiszteletére állítana. A párt ugyanakkor azt is szeretné elérni, hogy Horthyt válasszák Budapest díszpolgárává. A vonulás és a szoborállítás terve ellen szombat délután több  baloldali ellenzéki párt, így az MSZP, a DK és a Párbeszéd is tiltakozott a Szent Gellért téren. Mint az MTI írja, szerintük az újhorthyzmus írmagját is ki kell irtani, és tiltakozni kell az ellen, hogy a Mi Hazánk Mozgalom Horthy Miklós budapesti bevonulásának századik évfordulóján "masírozik" Újbudán.   Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke kiemelte: ha 2022-ben a köztársaságpártiak bizalmat kapnak Magyarországon, akkor a vörösterror áldozatainak emlékműve mellé azonnali hatállyal felállítják a fehérterror áldozatainak emlékművét is.    "Horthy elutasította a köztársaságot, a demokráciát, és regnálása alatt végig Budapest-ellenes politikát folytatott. Olyan rendszert hozott létre, amelyet Orbán Viktor és a Fidesz ma vállaltan példának és mintának tekint, és amely egyre inkább hasonlít a mai Magyarország világára" - mondta. 
Szerző
Frissítve: 2019.11.16. 18:59