Az aktív ellátás megszüntetését, illetve további intézmény-összevonást javasol tucatnyi helyen a kórházfenntartó az egészségügyi ellátórendszer átalakításához készült munkaanyagban. A Népszava birtokába került javaslat szerint az érintett intézmények jobbára ugyanazok, mint amelyekről nyolc éve Szócska Miklós államtitkár megpróbálta leszedetni a kórház táblát. Többek között a tapolcai és a kazincbarcikai kórház is elveszítheti összes aktív ellátását.
Szakmai fórumokon jó ideje beszélnek a kormány tagjai az egészségügy szükségszerű átalakításáról, a kihasználatlan kapacitások átcsoportosításáról, a szakmaspecifikus centralizációról, célzott átszervezésekről, az alapellátás és járóbeteg ellátás erősítéséről. Minderről eddig nem került nyilvánosságra konkrétum, most azonban a lapunkhoz eljutott munkaanyagból több részletre is fény derül: az például, hogy a javaslata készítői megszüntetnék az aktív kapacitást azokban az intézményekben, amelyekben nincs elég orvos.
Az anyag készítői megjegyzik: valódi átalakításra akkor van esély, ha a változtatások nemcsak az Állami Egészségügyi Ellátóközponthoz tartozó intézményeket, hanem az egyetemeket, a szakrendeléseket, illetve az alapellátást is érintik. Azt javasolják a kormányzatnak, hogy a tervezett átalakításokkal gondolják újra a betegutakat, a beutalási rendet is, valamint az orvosi egyetemek szerepét. Mint írták, javaslataik, az átalakítások eleve kudarcra vannak ítélve, ha a tervezett lépésekhez nem társulnak jelentős források, és a rendszer fenntarthatósága tovább romlik. Több intézménynél ezért először befektetni, felújítani kell, és csak aztán lehet változtatni.
Ami a konkrét intézkedési javaslatokat illeti: a Közép-Dunántúli térségben megszüntetnék például azokat a kapacitásokat, amelyeket már hosszabb ideje maguk az intézmények is szüneteltetnek szakemberhiány miatt. Kiderül az is, hogy a Veszprém megyei kórházhoz csatolnák a farkasgyepűi tüdőgyógyintézetet, a pszichiátriai rehabilitációs feladatokat ellátó dobai intézményt pedig felszámolnák, ágyai egy részét más intézményekbe vinnék. Azok a dobai pszichiátria betegek, akiknél nélkülözhetetlen a kórházi ellátás, Sümegre kerülnének a gondozóikkal együtt.
Az ajkai kórházba telepítenék a tapolcai összes aktív ellátását, valamint Pápáról a gasztroenterológiát. E koncepció szerint Tapolcán és Pápán kizárólag szakrendelések és egy napos ellátások maradnának.
Az esztergomi kórházban megszűnne 16 fül-orr-gégészeti aktív ágy, ezek orvoshiány miatt most is szünetelnek, helyette egynapos ellátás maradna. A komáromi kórházból pedig a reumatológia ágyakat vinnék át Esztergomba.
A tervezet megszüntetné a párhuzamosságokat a Fejér megyei és a dunaújvárosi kórház szolgáltatásaiban. Így a dunaújvárosi betegek Fehérváron juthatnák kórházi kezeléshez a fertőzéses, az urológiai, a szemészeti, a gyermekkori fül-orr-gégészeti bajaikkal.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tovább nőne a megyei kórház, oda telepítenék a kazincbarcikai intézmény teljes aktív kapacitását. A sátoraljaújhelyi kórházban úgy "oldanák fel" az állandó gyermekorvoshiányt, hogy az osztályt végleg bezáratná a fenntartó, és az ellátást egy 24 órás sürgősségi osztállyal biztosítaná a fenntartó.
Heves megyében integrálnák a hatvanit a gyöngyösi kórházba, az előkészítők szerint azért is, mert utóbbiban jobbak az ellátás körülményei.
Nógrádban a salgótarjáni kórház bővülne egy onkológiai centrummal, és az ezt kiszolgáló széles szakmai háttérrel. A balassagyarmati és salgótarjáni kórházat a jövőben társkórházként működtetnék, és így osztanák meg köztük a kapacitásokat is.
Tolna megyében a szekszárdi Balassa János kórház az átlagosnál is kevesebb beteget lát el, és súlyos szakemberhiánnyal küzd, ezért a fenntartó radikálisan, szinte az összes szakmában csökkentené az aktív ágyak számát, és ide integrálná a bonyhádi intézményt. Az utóbbi egynapos ellátásait is a szekszárdi kórházban végeznék. A dombóvári kórházat rehabilitációs szakkórházzá alakítanák.
Baranya megyében a komlói kórház aktív osztályait is megszüntetnék. Javasolják a mohácsi kórház aktív ágyszámának csökkentését, valamint szülészetének és sztrókcentrumának a bezárását. Az utóbbiak ellátását Pécsre delegálnák. A szigetvári kórházban mérlegelendőnek tartják a csecsemő- és gyermekgyógyászat megszüntetését.
Somogy megyében a nagyatádi kórházban megszűnhetne a belgyógyászati és a sebészeti osztály, helyette megerősítenék az egy napos sebészetet, a rehabilitációt, a pszichiátriát, valamint a képalkotó diagnosztikai szolgáltatásokat. Siófokon mérlegelendőnek tartják az urológiai és a kardiológiai megszüntetését és e betegeket a kaposvári ellátását. A már korábban beolvasztott marcali kórházban csak krónikus ágyak és egynapos sebészeti ellátás maradna.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a MÁV-kórház mozgásszervi rehabilitációs szakkórházzá válna. A mezőtúri kórház szülészetét, gyermekgyógyászatát a megyei kórházba telepítenék és javasolják, hogy egyidejűleg egy folyamatosan szolgálatos esetkocsival bővítsék a helyi mentőállomást. A Jászeberényi kórházat beolvasztanák a szolnoki megyei intézménybe.
Győr-Moson-Sopron megyében a megyei kórházba integrálnák a csornai, a mosonmagyaróvári intézményeket, az utóbbiban alapos profiltisztítást is javasolnak. Sopronban 35 ágy szűnhet meg végleg.
Vas megyében csak a celldömölki szülészet és a körmendi sebészet kapacitásaihoz nyúlnának hozzá.
Zala megyében mérlegelésre ajánlják a dokumentum készítői a keszthelyi kórház beolvasztását a megyei intézménybe. Nagykanizsán csökkenhet a sebészeti, a traumatológiai és a szülészeti ágyak száma.
A Dél-Alföldi térségben a most négy helyen lévő szülészetből a szentesit és a hódmezővásárhelyit tartanák meg, a többi helyen olyan kevés a szülés, hogy az veszélyezteti a betegbiztonságot is. Ebben a régióban tovább csökkentenék a gyermekágyak számát, és például Orosházán is csak 24 órás gyermeksürgősségi osztály maradna.
