A gyomok nemhogy ártanak, jót is tehetnek a termésnek

Publikálás dátuma
2019.11.18. 12:59

Fotó: JENS BUTTNER/dpa Picture-Alliance / AFP
A gyomnövények valójában segíthetnek a terméshozam növelésében. A pisai egyetem kutatása igazolta, hogy a biológiai sokféleség pozitívan hat az ökoszisztémára.
A termesztett növényekkel élő gyomok bizonyos szintű sokféleségének megőrzése segít csökkenteni a terményveszteséget – állapította meg a pisai Szent Anna Egyetem agrobiodiverzitási programjában részt vevő doktorandusz, Guillaume Adeux által vezetett hároméves tanulmány. Az eredmények szerint az úgynevezett „ökológiai fülkék” – egy élőlény szerepe, státusza az élőhelyén – betöltésével bizonyos gyomok megakadályozzák, hogy az invazívabb fajok gyökeret verjenek és ellepjék a termőföldeket. Mindez megerősíti azt a feltételezést, hogy 
a biológiai sokféleség pozitív tényező az ember által létrehozott és a természet adta ökoszisztémákra nézve is.

Az intézmény közleménye szerint a tanulmány eredményei egy új, „agroökológiai” szemlélet felé mutatnak, amely a különböző fajok közötti interakció hasznosítására épül a terméshozam növelése érdekében, miközben csökkenti a rovarirtószerek iránti igényt és ezzel együtt azok negatív hatását az emberi szervezetre. 
A Nature Sustainability című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány a franciaországi INRA mezőgazdasági kutatóintézet együttműködésében készült.
Szerző

A szívet is tönkretehetik az ultrafeldolgozott ételek

Publikálás dátuma
2019.11.16. 10:10

Fotó: Pixabay
Nemcsak hizlalnak, egészségtelenné is teszik a szívet az olyan élelmiszerek, mint például a üdítők, a rágcsák és a porlevesek.
Az, hogy a feldolgozott ételek nem tesznek jót, sőt túlzott fogyasztásuk elhízáshoz vezet, nem újdonság, most azonban egy, az Amerikai Szív  Egyesület idei philadelphiai ülésén bemutatott kutatásból az derült ki, hogy a szív egészségét is csökkentik az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszerek. Az amerikai Betegségmegelőzési Központ (CDC) kutatói szerint a szervezetbe jutó, ultrafeldolgozott élelmiszerekből származó kalória minden 5 százalékos növekedésével ugyanilyen arányban csökken az általános szív- és érrendszeri egészség.
Azok a felnőttek, akik kalóriabevitelük mintegy 70 százalékát ultrafeldolgozott élelmiszerek formájában fogyasztják el, az ideális kardiovaszkuláris egészség szintjének csupán felével élnek azokhoz képest, akik a teljes kalóriabevitelük legfeljebb 40 százalékát viszik be szervezetükbe ilyen ételek formájában.
Az ételeket az elkészítésük során használt ipari folyamatok mennyisége és célja alapján kategorizálják. Azokat nevezik ultrafeldolgozott élelmiszereknek, amelyek teljesen vagy jórészt olyan táplálékból kivont anyagokból állnak, mint a zsírok, keményítők, hidrogénezett zsírok, hozzáadott cukrok, módosított keményítők és ide tartoznak olyan "kozmetikai" adalékok, mint a mesterséges ízesítők, színezékek vagy emulgeálószerek. Ilyen termékek például az üdítőitalok, a csomagolt sós rágcsálnivalók, sütik, feldolgozott húsok, porformájú és előcsomagolt levesek - írja a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál.
"Az egészséges táplálkozás kiemelt fontosságú a szív és a vérerek egészségének megőrzésében"

- hangsúlyozta Zefeng Zhang, a CDC kutatója.

"Az ultrafeldolgozott ételek gyakran helyettesítik a tápanyagban gazdag ételeket, mint a gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonákat és a sovány fehérjét, amelyek támogatják a szív egészségét. Ráadásul az ultrafeldolgozott élelmiszerekben gyakran magas a só, a hozzáadott cukor, a telített zsír és más, a szívbetegségek kockázatát növelő anyag aránya" - tette hozzá.
A szakértők az amerikai országos egészségügyi és táplálkozási felmérés (NHANES) során 2011 és 2016 között gyűjtött adatokat használták vizsgálatuk során. Ennek keretében 13 446, húszéves vagy annál idősebb felnőttről szereztek információkat, akiknek megismerhették táplálkozási szokásait és a szív- és érrendszeri egészségükre vonatkozó kérdésekre adott válaszait.
Szerző

Élethű körülmények között tesztelték a Mars-misszió landolását Kínában

Publikálás dátuma
2019.11.15. 10:10

Fotó: JIN LIWANG/XINHUA / AFP
Fontos tesztsorozatot fejezett be Kína a jövőre tervezett, különleges Mars-missziója előkészítéseként csütörtökön.
Kína a tervek szerint 2020-ban küld egy leszállóegységet a vörös bolygóra. A műszert az észak-kínai Hopej tartományban tesztelték, Ázsia legnagyobb olyan létesítményében, ahol Földön kívüli égitesteken való landolás gyakorolható.
A berendezést egy fémszerkezethez erősítették és leengedték egy olyan különleges platformra, amely a Marson tapasztalható gravitációt szimulálja. A szonda a tesztek során lebegett, tárgyakat kerülgetett és leszállt a területre. Az úgynevezett akadályelkerülési teszt fontos része az előkészületeknek - mondta el Csang Ko-csien, a kínai űrhatóság vezetője. Hozzátette: a fejlesztések eddig gond nélkül haladtak.
A tervek szerint 2020-ban bocsátják fel az űrszondát, a leszállóegységet és a rovert előbb Mars körüli pályára állítják, majd felfedezőútra küldik a vörös bolygón - mindezt egy misszión belül, amely példa nélküli vállalkozás - közölte a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA). 
A Marson való biztonságos landolás a misszió egyik legnagyobb kihívása. Zsung-csiao, az első kínai Mars-misszió főtervezője szerint a szonda fellövése után hét hónap alatt jut el a bolygóra. Maga a landolási folyamat azonban mindössze hét percig fog tartani - ez a misszió legbonyolultabb és legveszélyesebb szakasza.
"A Mars természetes környezete nagyon különbözik a Földétől. A marsi gravitáció például csupán egyharmada annak, amely a Földön tapasztalható" - mondta Csang. Ennek szimulálására építették az egész létesítményt, amelyen lejtőket és krátereket is kialakítottak, hogy még élethűbben utánozza a Mars felszínét.
Szerző
Témák
Mars Kína