Előfizetés

Szabad szemmel – Vegyesen reagáltak arra, hogy Várhelyi megkapta a zöld jelzést Strasbourgtól

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.11.19. 07:13

Nemzetközi sajtószemle, 2019. november 19.
Die Zeit Az EP rábólintott Várhelyi Olivérre, miután az megígérte, hogy biztosként nem befolyásolja majd, miket mond egy kormányfő, és annak kijelentései őt semmire sem kötelezik. Így nagyot javultak az esélyek, hogy a következő Bizottság már nem egészen két hét múlva hozzáfoghat a munkához. A magyar jelölt azért kényszerült pótvizsgára, mert a múlt héten a Külügyi Bizottságban kétségek merültek fel, hogy új tisztségében mennyire lesz független Orbán Viktortól. A képviselők azonban most elfogadták írásos válaszát a szóbeli meghallgatás után kapott öt kérdésre.
Le Figaro Várhelyi Olivér megkapta Strasbourgtól a zöld jelzést, így döntő szakaszon jutott túl a leendő Bizottság. De hát az EP-képviselőket nyugtalanította, hogy az eddigi magyar EU-nagykövet nagyon is közel áll Orbán Viktorhoz, ezért pótkérdéseket küldtek neki, hogy megbizonyosodjanak róla: új tisztségében valóban független lesz Budapesttől. A bővítéssel foglalkozik majd, ami ez esetben azért nagyon kényes, mert a jogállamiság alapvető kérdésnek számít, és tudnivaló, hogy e területen Magyarország nem éppen az éltanulók közé tartozik – állapítja meg a konzervatív újság. A nyugtalanságot csak fokozta, hogy Orbán Viktor Bakuban megerősítette: támogatni kívánja Azerbajdzsánt és Törökországot, ha magyar kézbe kerül az unió bővítésének előkészítése. Ám a válaszokból az tűnik ki, hogy Várhelyi elhatárolódott ettől a kijelentéstől. Egyébként a jelölt nem teljesen maga dolgozta ki állásfoglalását, mert a múlt heti kudarc után nem szeretett volna ismét felsülni. Ezért megkérte a Bizottságot, az készítse elő az alapokat. Utána a végleges változatot azonban már ő alkotta meg. Arra az EPP is áldását adta, így a politikus vette az akadályt, de nem csak a kereszténydemokraták, hanem a szocialisták, a liberálisok és a konzervatívok voksaival is.  
Politico Egy magas rangú fideszes EP-képviselő nem hiszi, hogy Várhelyi Olivér tényleg ki tudja magát vonni Orbán Viktor hatása alól, bár még ez is elképzelhető. A bírálók azt vetik a magyar kormányfő szemére, hogy beleavatkozik a balkáni ügyekbe, nyíltan nagyon közeli viszonyt tart fenn Vlagyimir Putyinnal és emellett még fittyet hány alapvető közösségi normákra is. Utána már csak hab volt a tortán bakui kijelentése. Ám ennek kapcsán a jelölt elhatárolta magát. Egészen pontosan azt írta, hogy az EU kulcsfontosságú kereskedelmi partner Azerbajdzsán számára, és kölcsönös érdek az együttműködés az energetikában is. Ám biztosként nem fog visszariadni attól, hogy még a legmagasabb szinten is szóba hozza az emberi jogok ottani helyzetét, ideértve a politikai foglyokat, a gyülekezési és szólásszabadságot. Ugyanezt a vonalat kívánja érvényesíteni Törökországgal szemben is. Ezért egyértelmű üzeneteken szándékozik küldeni Ankarának a jogállam, az alapvető szabadságjogok, a Földközi-tengeren végzett illegális fúrások, valamint a szíriai katonai beavatkozás kapcsán, mutatott rá.
Reuters Elhárult a fő akadály, hogy a Bizottság végre megkezdje munkáját, miután az Európai Parlament elfogadta a magyar jelölt írásos válaszát a pótlólag feltett kérdésekre. Az EP szóvivője azt közölte, hogy a frakcióvezetők immár azt javasolják tagjaiknak: hagyják jóvá Várhelyi Olivér személyét. A Bizottság illetékese pedig úgy nyilatkozott, hogy a testület december 1-én hozzáláthat feladatához, annál is inkább, mivel Ursula von der Leyen erősen ragaszkodik ehhez az időponthoz. A szavazás előreláthatólag a jövő szerdán lesz Strasbourgban.
Die Presse Osztrák EP-képviselők vegyesen reagáltak arra, hogy Várhelyi Olivér vette az akadályt Brüsszelben. A Néppárt strasbourgi külpolitikai szóvivője bejelentette, hogy gondosan figyelemmel kísérik majd a biztos ténykedését, és a körmére néznek. A zöldek delegációvezetője kifejtette, hogy majd meglátják, mennyire tartja be a diplomata azt az ígéretét, miszerint lojális lesz az EU iránt, mert neki az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamot kell képviselnie a leendő tagokkal szemben. Ugyanezt feszegette a NEOS egyik képviselője is, mármint hogy a biztosoknak az egész unió, és nem saját országuk érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A szociáldemokraták küldöttségének első embere fontosnak nevezte, hogy a magyar politikus hamar kijavítsa a hibát, mármint hogy a szervezet egyelőre nem kíván belépési tárgyalásokat kezdeni Észak-Macedóniával, illetve Albániával. A szélsőséges FPÖ megbízottja támogatásáról biztosította Várhelyit, éspedig abban a reményben, hogy vele ésszerű hang jelenik meg a bővítési politikában.
Der Standard Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy Emmanuel Macron drámai fordulatot hajtott végre Oroszország, illetve Magyarország kapcsán és különutas külpolitikájával egyre nagyobb aggodalmat kelt. Olyannyira, hogy az Economistnak adott hosszú interjú miatt mind Angela Merkel, mind Donald Tusk, az Európa Tanács távozó elnöke helyreutasította. A francia elnök úgy vélte: vége a NATO-nak, ezért új stratégiai autonómiát kell felépíteni – Franciaországgal az élen. Ennek keretében azután fel kell vizsgálni a viszonyt Moszkvával, ám Tusk szerint a Kreml nem stratégiai partner, hanem stratégiai gond. Az államfő az ősszel még arról beszélt, hogy Putyin szét akarja verni az EU-t, Orbánt – az orosz vezető legfőbb keleti barátját pedig a maga első számú ellenfelének nevezte az unióban. Az interjúban viszont azt állította, hogy ő és a magyar miniszterelnök hasonlóképpen ítélik meg az orosz kérdést. És hogy mivel a magyar politikus kulcsszerepet tölt be, talán sikerült meggyőznie a V4-eket, azon belül is elsősorban Lengyelországot kettejük felfogásának helyességéről. Mindez jól rávilágít, hová jutott Macron egy év alatt. Azt pedig Lendvai vétkes elbizakodottságnak tartja, hogy az elnök nemrégiben a párizsi békefórumon elhangzott felszólalását egy Heller Ágnes idézettel zárta, noha a filozófusnő Orbán legádázabb ellenfele volt. Ugyanide kapcsolódik, hogy megvétózta Észak-Macedónia és Albánia esetében a felvételi párbeszéd megindítását. Ugyanakkor a márciusi helyi választások előtt mindenáron sikert igyekszik felmutatni, ezért türelmetlen és kiszámíthatatlan, és pontosan emiatt nem tájékoztatta előre Merkelt új biztonságpolitikai elgondolásáról. Ezek után azonban nem több uniós frázisnál von der Leyennek az a felhívása, hogy Európának meg kell tanulnia a hatalom nyelvét.
Le Monde A hét végén Prágában 200, Pozsonyban pedig 10 ezren tüntettek a bársonyos forradalom értekeinek megőrzése mellett, ami azért nagy siker a civil szervezetek számára, mert a térségben Magyarország és Lengyelország sodródik illiberális irányba. Amúgy pedig mind a cseh, mind a szlovák kormány demokratikusan került hatalomra, ám szembe kell néznie a populizmus, illetve a korrupció vádjával. Az Egymillió pillanat a demokráciáért-mozgalom vezetője a cseh fővárosban azt hangsúlyozta, hogy a demokrácia védelmében szembe kell szállni a demagógokkal és oligarchákkal, mert azok a törvényeket megszegve próbálják átvenni az ellenőrzést a köztársaság fölött. És hogy nem szabad követni a magyar és a lengyel utat. Bár Babis ellenzéke igen erős, a politikus továbbra is népszerű, köszönhetően a kormánya által nyújtott nagyvonalú szociális juttatásoknak. A szlovák fővárosban a tömeg az újságírókat ünnepelte. Milan Butora, aki régi ellenzéki, elképzelhetetlennek nevezte, hogy Magyarországon a sajtó munkatársai együtt jelenjenek meg egy ilyen rendezvényen, amelyet ráadásul a fiatalság hirdetett meg. Úgy értékelte, ennek nagyon erős jelképértéke van a populizmussal szemben. A Tisztességes Szlovákiáért mozgalom egyik (20 éves) szervezője arra hívta fel a figyelmet, hogy 30 év után is harcolni kell a 89-es értékekért. Egyben összefogásra szólította fel az ellenzéket a jövő februári választások előtt. Vagyis az üzenetek teljesen mások, mint amit Orbán Viktor fogalmazott meg Prágában, hogy ti. 30 éve a nemzeti szuverenitás győzött. Egyetlen szót sem vesztegetett a polgári szabadságjogokra, amelyek teljes erejükben mutatkoztak meg a hét végén két visegrádi tagállamban.
FT Soros György búcsút int Magyarországnak, mivel az általa alapított egyetem – csaknem három évtized után – áldozatul esett a liberális értékek elleni vívott orbáni küzdelemnek. Az új központ Bécs lett. Előzőleg az üzletember célponttá vált a nacionalista kormány számára, ezért az egyetem, amely a befektető egyik legfontosabb öröksége a világ részére, száműzetésbe kényszerült. Pedig több területen is a legjobbak közé sorolják a nemzetközi összehasonlításban. Orbán mára kiábrándítja azokat, akik az induláskor támogatták. Michael Ignatieff rektor kijelentette, hogy egy politikus szeszélye folytán kellett távozniuk, Ám ez egyúttal mutatja, miként is működik a világ manapság. De azért az oktatás egy kis része Budapesten marad, ám hogy nem adhatnak ki amerikai diplomát, az az igazgató szerint beletartozik az egykor Európa és Amerika által is osztott értékek védelméért zajló harcba. Hozzátette, hogy az EU hiába küld nagy pénzeket Magyarországra, mégsem képes kötelezni egyik tagállamát az olyan értékek betartására, mint a tanszabadság. De az ügy arról is tanúskodik, jegyezte meg, hogy hanyatlik Amerika nemzetközi befolyása. David Cornstein nagykövet pedig hiába ígért segítséget az iskolának, a végén összemutyizott Orbánnal. Így az elmaradt támogatás veszélyes üzenetnek számít világszerte az olyan vezetőknek, akik ellenzik a nyitott társadalmat. Legyen szó a többi közt Kínáról, Szingapúrról, Abu Dabiról, vagy más országról. Soros egyébként a múlt pénteki bécsi megnyitón igen kemény szavakkal bírálta Orbánt. akinek az országa – amint a tudósítás emlékeztet rá – jelenleg megtagadja az ételt az elutasított menedékkérőktől.
Guardian Soros Györggyel próbált meg lejáratni több fontos tanút is az alkotmánysértési vádeljárásban az amerikai elnök, illetve a republikánusok több magas rangú tagja is. Erről Donald Trump volt orosz szakértője, Fiona Hill beszélt a Kongresszus illetései előtt. Mint mondta, a vádak a többi közt a volt kijevi nagykövetre vonatkoztak, és mindenféle összeesküvés elméleteket rángattak elő arról, hogy a diplomata szövetségre lépett a magyar származású befektetővel. A lap hozzáteszi, ha bárkiről híre járja, hogy az illető kapcsolatban áll Sorossal, az gyakorlatilag felhívás az antiszemitizmusra. Egyébként a korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó, a brit származású Hill arról is beszélt a meghallgatáson, hogy a szélsőjobb szerint ő maga is Soros ügynökeként ténykedett a Fehér Házban. De Trump ezúttal még tetézte is a dolgot. Kijelentette, hogy mivel a korábbi kijevi nagykövet, illetve egy másik volt fehér házi szakértő nem Amerikában, hanem ukrán földön születtek, ezért megkérdőjelezhető a lojalitásuk az Egyesült Államok iránt. Ez azért váltott ki nagy felháborodást, mert az USA-ban nagyon sokan dolgoznak diplomataként vagy más fontos állami beosztásban olyanok, akiknek most ily módon kétségbe vonják a hűségét választott hazájuk iránt. Mellesleg Vindman, a szóban forgó fehér házi szakember ukrán zsidó családban látta meg a világot, és 3 éves volt, amikor a családja a Szovjetunióból Amerikába menekült. Felnőve pedig kitüntetést kapott az iraki háborúban tanúsított bátorságáért. A Brookings Intézet egyik elemzője rámutat, hogy az antiszemita közbeszéd értelmében a zsidó bevándorlók soha nem lettek teljes mértékben új országuk részei. A múlt héten különben George Kent, helyettes külügyi államtitkár, aki megerősítette, hogy a tavaszi washingtoni látogatás során Orbán Ukrajna ellen hangolta Trumpot, határozottan kiállt mind a három megtámadott köztisztviselő mellett. Kifejtette, hogy külföldi származásuk ide vagy oda, valamennyien igen magas szinten szolgálták az Egyesült Államokat.

Csaknem száz ember a hongkongi műszaki egyetem kampuszán maradt, két napja tart a patthelyzet

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.11.19. 06:30

Fotó: YE AUNG THU / AFP
A hatodik hónapban járó tüntetések kapcsán eddig 4491 embert vettek őrizetbe, közülük a legfiatalabb csupán 11 éves.
Csaknem száz ember maradt továbbra is a Hongkongi Műszaki Egyetem kampuszán, ahol immár két napja tart a rendőrök és a tüntetők között kialakult patthelyzet – számolt be kedden internetes oldalán a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap. Az éjszaka folyamán ugyan többen kiszöktek a rendőrök által körülvett kampuszról, de sokan továbbra sem hajlandóak elhagyni az egyetem területét, habár beszámolók szerint fogytán vannak az élelem- és ivóvízkészleteik. Az elmúlt hét során a demonstrációk az eddigi leghevesebb szakaszukba értek: a tiltakozók városszerte közlekedésbénító akciókat tartottak, aminek következtében csütörtöktől általános tanítási szünetet rendeltek el. Chris Tang, a kedden felesküdő, új hongkongi rendőrfőkapitány az SCMP-nek adott interjújában azt mondta: a város 31 ezer fős rendőrsége nem képes önállóan véget vetni a soha nem látott mértékű társadalmi zavargásoknak, és szüksége van a hongkongiak támogatására. Azóta, hogy Hongkong 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszatért Kínához, Tang a hetedik rendőrbiztos a városban. Elődje, az 58 éves Stephen Lo hétfőn 35 évnyi szolgálat után vonult vissza. Tang egy olyan érzékeny ponton veszi át az irányítást, amikor a rendőrséget lankadatlanul túlkapásokkal vádolják a demonstrációk kezelését illetően. Ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a hongkongiaknak el kellene ítélniük az erőszakot, mert azzal, hogy némán tűrnek, további biztatást nyújtanak a szélsőséges tüntetőknek. Úgy vélekedett: ha már korábban szót emeltek volna az erőszak ellen, a társadalom nem jutott volna el a jelenlegi állapotába az elmúlt öt hónap során.
A Hszinhua kínai állami hírügynökség keddi jelentése szerint Peking elítélte a hongkongi legfelső bíróság hétfői döntését, amellyel alkotmányellenesnek minősítette az október 5-én hatályba lépett, a demonstrációkon az arcmaszkok viselését tiltó törvényt. Zan Tie-vej, a kínai kormányzat törvényhozó bizottságának szóvivője úgy fogalmazott: a bírósági határozat nem felelt meg Hongkong alaptörvényének. Hozzátette továbbá: csakis az országos törvényhozás dönthet arról, hogy egy hongkongi törvény megfelel-e az alaptörvénynek.
„Semmilyen más hatóságnak nem áll jogában határozatot hoznia”

– idézi a szóvivőt a Hszinhua.

A hatodik hónapban járó tüntetések kapcsán eddig 4491 embert vettek őrizetbe, közülük a legfiatalabb csupán 11 éves. A radikális tüntetők utakat foglaltak el, tüzet gyújtottak az utcákon, vasútállomásokat, üzleteket és bankokat rongáltak meg, miközben a rendőrökre Molotov-koktélokat és téglákat dobáltak, valamint nyilakat lőttek ki rájuk. A rendőrség az összecsapások során több mint 10 ezer flakonnyi könnygázt vetett be, és 18 esetben alkalmazott éleslőszert. Emellett sokszor gumilövedéket, paprikasprayt és festékkel színezett vizet lövő vízágyút használt a tömeg oszlatására. Az akciók során csaknem 1700 ember sérült meg, köztük mintegy 450 rendőr.

Még várat magára a fehérorosz csoda, egyetlen ellenzéki sem jutott be a parlamentbe

Gál Mária
Publikálás dátuma
2019.11.18. 20:24

Lukasenka persze hatodszor is indul az elnökválasztáson.
Egyetlen ellenzéki jelölt sem nyert mandátumot a vasárnapi fehérorosz választáson. A 77,22 százalékos részvétel mellett zajló voksoláson az a két ellenzéki hely is elveszett, amelyet ígéretes áttörésnek tekintett a nemzetközi közösség a 2016-os voksolás után. És nem véletlenül, hiszen húsz év után először jutott be ellenzéki politikus a fehérorosz törvényhozásba. Az ígéretből azonban semmi sem lett, annak ellenére, hogy mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok az utóbbi években nyitni kezdett Lukasenka rezsimje irányába. Az országot 25 éve kemény kézzel irányító, Európa utolsó diktátorának is nevezett Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek az elmúlt években tulajdonképpen csak azért sikerült kitörnie a nemzetközi elszigeteltségből, mert látványosan szembefordult Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és kiállt Ukrajna területi egysége mellett, a minszki rendezési folyamattal pedig közvetítői szerepet vállalt a konfliktusban. Elnöksége alatt egyetlen választást sem találtak szabadnak és méltányosnak a nemzetközi megfigyelők. Az Európai Unió azután döntött a szankciók többségének eltörlése mellett, hogy a 2015. októberi fehérorosz elnökválasztás a korábbiaknál nyugodtabb légkörben zajlott le, és ezt megelőzően szabadon engedtek hat politikai foglyot. A folyamat azonban itt el is akadt, az emberi jogi helyzet nem változott, amint a most vasárnapi voksolás is bizonyította, Fehéroroszországban továbbra sincs szabad, demokratikus és átlátható, csalásmentes választás. Választási megfigyelők ezúttal is előre jelezték, hogy a média fölötti totális ellenőrzés, a kampányra vonatkozó korlátozások eleve kizárják egy igazságos, méltányos választás megtartását. Nyikolaj Sztatkevics ellenzéki vezető a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva egyenesen úgy fogalmazott, Fehéroroszországban nincs lehetőség választások útján megdönteni a rezsimet. A megfélemlített és minden eszközzel üldözött ellenzék lehetőségei végletekig korlátozottak, vasárnap mégis mintegy 300-400 ember vonult utcára tiltakozni a választások megszervezése ellen, holott a rezsim az ilyesmit rendre akár bebörtönzéssel bünteti. A tiltakozók szerint tömeges csalás történt vasárnap is. Az eredmény ezúttal is borítékolva volt, a jelölteket a hatóságok megrostálták, a 2016-ban mandátumot szerző két ellenzéki képviselőt ki is zárták a versenyből. Az emberi jogi szervezetek megfigyelőit állításuk szerint be sem engedték a szavazóhelyiségekbe. Az már csak formalitás volt, hogy Lukasenka szavazata leadásakor bejelentette, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson. Ez gyakorlatilag tudott volt, csak a hivatalos megerősítésre várt. Európa utolsó diktátora, aki múlt héten első európai uniós hivatalos látogatását is megejthette Bécsben, arrogánsan kijelentette: "Ha a társadalomnak nem tetszik, hogy az elnök szervezi meg a szavazást, jövőre választhat újat, én nem ragaszkodom hozzá".
A 65 éves fehérorosz államfő ötödik mandátuma jár le 2020-ban, de az alkotmány lehetővé teszi újabb indulását.