Előfizetés

Csaknem száz ember a hongkongi műszaki egyetem kampuszán maradt, két napja tart a patthelyzet

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.11.19. 06:30

Fotó: YE AUNG THU / AFP
A hatodik hónapban járó tüntetések kapcsán eddig 4491 embert vettek őrizetbe, közülük a legfiatalabb csupán 11 éves.
Csaknem száz ember maradt továbbra is a Hongkongi Műszaki Egyetem kampuszán, ahol immár két napja tart a rendőrök és a tüntetők között kialakult patthelyzet – számolt be kedden internetes oldalán a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap. Az éjszaka folyamán ugyan többen kiszöktek a rendőrök által körülvett kampuszról, de sokan továbbra sem hajlandóak elhagyni az egyetem területét, habár beszámolók szerint fogytán vannak az élelem- és ivóvízkészleteik. Az elmúlt hét során a demonstrációk az eddigi leghevesebb szakaszukba értek: a tiltakozók városszerte közlekedésbénító akciókat tartottak, aminek következtében csütörtöktől általános tanítási szünetet rendeltek el. Chris Tang, a kedden felesküdő, új hongkongi rendőrfőkapitány az SCMP-nek adott interjújában azt mondta: a város 31 ezer fős rendőrsége nem képes önállóan véget vetni a soha nem látott mértékű társadalmi zavargásoknak, és szüksége van a hongkongiak támogatására. Azóta, hogy Hongkong 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszatért Kínához, Tang a hetedik rendőrbiztos a városban. Elődje, az 58 éves Stephen Lo hétfőn 35 évnyi szolgálat után vonult vissza. Tang egy olyan érzékeny ponton veszi át az irányítást, amikor a rendőrséget lankadatlanul túlkapásokkal vádolják a demonstrációk kezelését illetően. Ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a hongkongiaknak el kellene ítélniük az erőszakot, mert azzal, hogy némán tűrnek, további biztatást nyújtanak a szélsőséges tüntetőknek. Úgy vélekedett: ha már korábban szót emeltek volna az erőszak ellen, a társadalom nem jutott volna el a jelenlegi állapotába az elmúlt öt hónap során.
A Hszinhua kínai állami hírügynökség keddi jelentése szerint Peking elítélte a hongkongi legfelső bíróság hétfői döntését, amellyel alkotmányellenesnek minősítette az október 5-én hatályba lépett, a demonstrációkon az arcmaszkok viselését tiltó törvényt. Zan Tie-vej, a kínai kormányzat törvényhozó bizottságának szóvivője úgy fogalmazott: a bírósági határozat nem felelt meg Hongkong alaptörvényének. Hozzátette továbbá: csakis az országos törvényhozás dönthet arról, hogy egy hongkongi törvény megfelel-e az alaptörvénynek.
„Semmilyen más hatóságnak nem áll jogában határozatot hoznia”

– idézi a szóvivőt a Hszinhua.

A hatodik hónapban járó tüntetések kapcsán eddig 4491 embert vettek őrizetbe, közülük a legfiatalabb csupán 11 éves. A radikális tüntetők utakat foglaltak el, tüzet gyújtottak az utcákon, vasútállomásokat, üzleteket és bankokat rongáltak meg, miközben a rendőrökre Molotov-koktélokat és téglákat dobáltak, valamint nyilakat lőttek ki rájuk. A rendőrség az összecsapások során több mint 10 ezer flakonnyi könnygázt vetett be, és 18 esetben alkalmazott éleslőszert. Emellett sokszor gumilövedéket, paprikasprayt és festékkel színezett vizet lövő vízágyút használt a tömeg oszlatására. Az akciók során csaknem 1700 ember sérült meg, köztük mintegy 450 rendőr.

Még várat magára a fehérorosz csoda, egyetlen ellenzéki sem jutott be a parlamentbe

Gál Mária
Publikálás dátuma
2019.11.18. 20:24

Lukasenka persze hatodszor is indul az elnökválasztáson.
Egyetlen ellenzéki jelölt sem nyert mandátumot a vasárnapi fehérorosz választáson. A 77,22 százalékos részvétel mellett zajló voksoláson az a két ellenzéki hely is elveszett, amelyet ígéretes áttörésnek tekintett a nemzetközi közösség a 2016-os voksolás után. És nem véletlenül, hiszen húsz év után először jutott be ellenzéki politikus a fehérorosz törvényhozásba. Az ígéretből azonban semmi sem lett, annak ellenére, hogy mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok az utóbbi években nyitni kezdett Lukasenka rezsimje irányába. Az országot 25 éve kemény kézzel irányító, Európa utolsó diktátorának is nevezett Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek az elmúlt években tulajdonképpen csak azért sikerült kitörnie a nemzetközi elszigeteltségből, mert látványosan szembefordult Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és kiállt Ukrajna területi egysége mellett, a minszki rendezési folyamattal pedig közvetítői szerepet vállalt a konfliktusban. Elnöksége alatt egyetlen választást sem találtak szabadnak és méltányosnak a nemzetközi megfigyelők. Az Európai Unió azután döntött a szankciók többségének eltörlése mellett, hogy a 2015. októberi fehérorosz elnökválasztás a korábbiaknál nyugodtabb légkörben zajlott le, és ezt megelőzően szabadon engedtek hat politikai foglyot. A folyamat azonban itt el is akadt, az emberi jogi helyzet nem változott, amint a most vasárnapi voksolás is bizonyította, Fehéroroszországban továbbra sincs szabad, demokratikus és átlátható, csalásmentes választás. Választási megfigyelők ezúttal is előre jelezték, hogy a média fölötti totális ellenőrzés, a kampányra vonatkozó korlátozások eleve kizárják egy igazságos, méltányos választás megtartását. Nyikolaj Sztatkevics ellenzéki vezető a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva egyenesen úgy fogalmazott, Fehéroroszországban nincs lehetőség választások útján megdönteni a rezsimet. A megfélemlített és minden eszközzel üldözött ellenzék lehetőségei végletekig korlátozottak, vasárnap mégis mintegy 300-400 ember vonult utcára tiltakozni a választások megszervezése ellen, holott a rezsim az ilyesmit rendre akár bebörtönzéssel bünteti. A tiltakozók szerint tömeges csalás történt vasárnap is. Az eredmény ezúttal is borítékolva volt, a jelölteket a hatóságok megrostálták, a 2016-ban mandátumot szerző két ellenzéki képviselőt ki is zárták a versenyből. Az emberi jogi szervezetek megfigyelőit állításuk szerint be sem engedték a szavazóhelyiségekbe. Az már csak formalitás volt, hogy Lukasenka szavazata leadásakor bejelentette, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson. Ez gyakorlatilag tudott volt, csak a hivatalos megerősítésre várt. Európa utolsó diktátora, aki múlt héten első európai uniós hivatalos látogatását is megejthette Bécsben, arrogánsan kijelentette: "Ha a társadalomnak nem tetszik, hogy az elnök szervezi meg a szavazást, jövőre választhat újat, én nem ragaszkodom hozzá".
A 65 éves fehérorosz államfő ötödik mandátuma jár le 2020-ban, de az alkotmány lehetővé teszi újabb indulását.

Mozgósítja híveit a volt brazil elnök

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.11.18. 20:15

Mozgósításra szólított fel Luiz Inácio Lula da Silva volt elnök Jair Bolsonaro brazil államfő ellen. Recifében több tízezer híve előtt a 74 éves politikus éles támadást intézett a jelenlegi elnökkel szemben. Mint fogalmazott, a legnagyobb dél-amerikai országot jelenleg „tisztek bandája” irányítja. Az elnököt a bábjuknak nevezte. Lula egyúttal szolidaritását fejezte ki Dél-Amerika többi, baloldali kormányával, amelyek üdvözölték szabadon engedését. A volt elnököt másfél héttel ezelőtt, a legfelsőbb bíróság döntésének megfelelően engedték ki a börtönből, legalábbis ideiglenesen. A testület szerint egy személyt csak akkor börtönözhetnek be, ha minden fellebbezést kimerített. Lulán kívül a döntés mintegy ötezer bebörtönzöttet érintett, köztük sok olyan személyt, akik a hatóságok korrupcióellenes fellépése során kerültek rács mögé. Lula 2018 áprilisában került börtönbe, miután 2017-ben, egy nagy nemzetközi visszhangot kiváltó bírósági eljárás során tartóztatták le. A legfelsőbb bíróság a vele szembeni 12 éves börtönbüntetést később nyolc és tíz hónapra enyhítette. Lulát kiengedése után sokan valóságos nemzeti hősként fogadták. Hétvégén a vasmunkások szakszervezeténél járt a Sao Paolóhoz közel fekvő Sai Bernardo do Campo városában. A volt elnök kifejtette, Bolsonarót nem azért választották meg elnöknek, hogy megfeleljen a Rio de Janeiró-i milicisták igényeinek, hanem azért, hogy az egész brazil népet szolgálja. (Milicisták alatt azon paramilitáris egységeket érti, amelyek becslések szerint Rio területének negyedét tartják ellenőrzésük alatt.) Lula éles támadást intézett a Bolsonaro-kabinet egyes tagjaival szemben, bírálta Sergio Moto igazságügyi minisztert, aki a volt elnök elítélése mögött állt. Ezzel kapcsolatban kijelentette, vállalta a börtönt, ahelyett, hogy külföldre menekült volna. „Én nem olyan báb voltam, mint az, aki elítélt engem” - fejtette ki. Hozzátette, bejárja hazáját és bebizonyítja az embereknek, hogy sokkal jobb lehetne az ország helyzete.