Továbbra sem változtatott keddi ülésén a Monetáris Tanács a 2016. május óta változatlan 0,9 százalékos alapkamaton.
Miután a jegybank hosszú idő óta azt kommunikálja, hogy laza monetáris politikát folytat, ez azt jelenti, hogy belátható időn belül aligha módosul a ráta. Az infláció októberi évesített 2,9 százalékos alakulása ugyan kis mértékben magasabb, mint amire az elemzők számítottak, de ezzel az MNB aligha törődik. Az úgynevezett maginfláció ugyan éppen elérte azt a 4 százalékos szintet, amire már figyelni kellene, de a jegybank ebben sem lát igazi inflációs veszélyt. Ugyanakkor Matolcsy György MNB elnök az Országgyűlés gazdasági bizottságának hétfői ülésén elismerte, hogy az infláció mérésén lenne mit javítani, de ez csak uniós közös döntés eredménye lehet.
A jegybank mindig 5-8 negyedévnyi távolságba tekint előre. Azért nincsenek igazi áremelkedési félelmei, mert az importáltinfláció olyan csekély, amely érdemben nem befolyásolja a hazai árszínvonalat.
A régiós devizák közül a forint gyengült a legnagyobb mértékben az idén, a magyar deviza nem kapott monetáris oldalról támogatást eddig, ahogy kedden sem - értékelte a jegybanki döntést Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője emlékeztetett rá, hogy a kamat esetleges módosítása régóta nem téma a piacon.
A forintra annyiban ráfér az erősödés, hogy a régiós devizák közül az övé a legrosszabb idei teljesítmény. A forint az euróval szemben tavaly december 31. óta több mint 4 százalékkal gyengült. A lengyel zloty az euróval szemben mindössze 0,1-0,2 százalékot veszített az értékéből, a román lej 2,5 százalékkal került lejjebb. A cseh korona viszont erősödött, 0,65 százalékkal.
Németh Dávid szerint a magyar jegybanktól komolyabb monetáris lépés a szigorítás irányában nem várható a közeljövőben, annál is inkább, mert a nemzetközi környezet ezt nem indokolja. Az év első felében még esélyesebb forgatókönyv volt, hogy az amerikai jegybank (FED) szigorít, valamint az Európai Központi Bank (EKB) is kevésbé laza politikára vált. Ha ez megvalósult volna, akkor külső nyomás alá kerülhetett volna a magyar jegybank, hogy előbb-utóbb szigorúbb monetáris környezetet hozzon létre.
Az elmúlt hónapokban azonban változott a felállás, a FED és az EKB is a laza irányba mozdult, így ezek alapján a Magyar Nemzeti Bank is fenntarthatja az ultralaza kondíciókat. Ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy a belső tényezők által generált inflációs nyomás mennyire lesz meghatározó a következő hónapokban, és ez követel-e monetáris politikai irányváltást. Jelenleg annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy a jegybank ezzel nem foglalkozik, és változatlan kondíciókat tart majd fent a jövő év végéig - mondta a K&H Bank vezető elemzője.
