Kénhidrogén és nitrogén-monoxid az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációját, és foszfor-hidrogént (foszfint) mutattak ki a Mátrai Erőműben az elmúlt napokban történt gázszivárgásokban – tudta meg az Átlátszó.
A tényfeltáró portál birtokába került belső közlemény szerint a szennyezés forrása az Őzse-völgyi víztározóból érkező technológiai víz, amely az erőmű melletti víztározóból az erőmű területén lévő pótvízmedencébe, majd onnan egy szivattyúházon keresztül a füstgáz kéntelenítő berendezésbe került. A szúrós szagú gáz később elterjedt az erőmű egész területén,
A lap nevük elhallgatását kérő helyi forrásai szerint teljességgel kizárt, hogy ez a fajta szennyeződés a Mátrai Erőműből került volna a technológiai víztározóba, a hőerőmű elmúlt félévszázados működése során ilyesmit még soha nem tapasztaltak. Azonban idén februárban kezdte meg működését az erőmű visontai telephelyén Mészáros Lőrinc hatalmas búzafeldolgozója és keményítőgyára, a Viresol, amelyhez az állam 6,2 milliárd forintos támogatást nyújtott, és Orbán Viktor kormányfő személyesen avatta fel a létesítményt februárban.
A keletkező gázok nagy mennyiségű szerves anyag anaerob bomlására utalnak, az Átlátszó forrásai szerint ilyesmi csak a Viresoltól kerülhetett a víztározóba.
A Viresol Kft. elvileg tisztított szennyvizét és csapadékvizét pedig az Őzse-völgyi technológiai víztározó fogadja be, tehát ugyanoda kerül, mint ahonnan a hőerőmű azt a vizet veszi, amitől a dolgozói a múlt héten rosszul lettek – írja a portál.
Ez a víztározó pedig nem először produkál furcsa dolgokat a Viresol rákötése óta: júliusban súlyos szennyezés, tömeges halpusztulás történt a közeli Bene-patakban és a Tarnán. A katasztrófavédelem akkori vizsgálata során először az derült ki, hogy „a halpusztulást nem vegyi anyag okozta, hanem nagy valószínűséggel az érintett vízfolyásokba került szerves anyag idézett elő oxigénhiányos állapotot”, majd írásbeli országgyűlési képviselői kérdésre válaszolva Pintér Sándor belügyminiszter azt közölte Kocsis-Cake Olivióval, hogy
„a szennyezés a hatósági bejárást követően tett megállapítások alapján a Mátrai Erőmű Zrt. területéről, az üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározóból ered. Ebbe a tározóba vezeti ipari szennyvizét, továbbá a telephelyén összegyűlt csapadékvizét az ügyben szintén érintett Viresol Kft.”
– áll a belügyminiszter augusztusi irományában.
A szerves anyagokkal elszennyezett víztározón osztozkodó két cég egyébként végső soron egy kézben van: a Viresol Kft. és a Mátrai Erőmű Zrt. többségi tulajdonosa egyaránt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. – a Mátrai Erőműtől azonban már szabadulna a felcsúti milliárdos holdingja, mert az elmúlt években többmilliárd forintos veszteséget termelt, és a problémássá vált víztározó is ennek a kezelésében van, míg a keményítőgyártól szép profitot várnak.
A lap írásban kérte a Viresol Kft.-t és a Mátrai Erőmű Zrt.-t, hogy erősítsék meg vagy cáfolják az értesülésüket, miszerint a környezetszennyezést a Viresol Kft. által kibocsátott, magas szervesanyag tartalmú szennyvíz okozta, de egyik vállalat sem válaszolt az érdeklődésükre. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól pedig közérdekű adatigénylésben kérték ki a Mátrai Erőműben vizsgált gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket – ebben az esetben még a válaszra várnak.
Olyan mérgező, hogy kártevőket irtanak vele
A Mátrai Erőmű Zrt. biztonsági osztálya által november 13-án kiadott munkavállalói tájékoztató (PDF) szerint „arra nincs lehetőség, hogy a technológiától a szennyezett vizet elvonják, ezért különféle műszaki megoldásokkal kellett a szennyező gázt a területről eltávolítani, a koncentrációját hígítani, szervezési intézkedéseket kellett tenni, illetve az ott indokoltan munkát végzők egészségének megóvása érdekében soron kívül egyéni védőeszközök kerültek a munkavállalók részére átadásra”.
A „munkavállalók egészségének megóvása érdekében” a katasztrófavédelmi hatóság a szivattyúház 50 méteres körzetét lezárta, az Őzse-völgyi víztározóhoz történő átjárást megtiltotta, ezekre a területekre csak sűrített levegős légzőkészülékkel lehet belépni, aminek a használatát a létesítményi tűzoltóság tanítja be a munkavállalóknak. Mivel ezek a gázok fokozottan tűzveszélyesek is, a szennyezett területeken tilos a nyílt láng használata és a dohányzás.
A katasztrófavédelmi hatóság múlt heti közlései szerint a kén- és foszfortartalmú gázok „nagy valószínűség szerint a technológiai víztározóban felgyűlt szerves anyagok bomlása miatt” fejlődtek. Kénhidrogén, nitrogén-monoxid és foszfor-hidrogén valóban akkor keletkezik, ha nagy mennyiségű szerves anyag a levegőtől elzárva, oxigénhiányos környezetben, anaerob módon bomlik, például mocsarakban.