Mészárosék keményítőgyára állhat a Mátrai Erőművet elárasztó bűz mögött

Publikálás dátuma
2019.11.19. 12:22

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A szúrós szagú, egészségre is káros gázok egy víztározóból származhatnak, ahova a Viresol önti elvileg tisztított szennyvizét.
Kénhidrogén és nitrogén-monoxid az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációját, és foszfor-hidrogént (foszfint) mutattak ki a Mátrai Erőműben az elmúlt napokban történt gázszivárgásokban – tudta meg az Átlátszó. A tényfeltáró portál birtokába került belső közlemény szerint a szennyezés forrása az Őzse-völgyi víztározóból érkező technológiai víz, amely az erőmű melletti víztározóból az erőmű területén lévő pótvízmedencébe, majd onnan egy szivattyúházon keresztül a füstgáz kéntelenítő berendezésbe került. A szúrós szagú gáz később elterjedt az erőmű egész területén,
a munkavállalók bűzről, torok- és szemirritációról, fejfájásról, és fémtárgyaik elszíneződéséről számoltak be, többen rosszul is lettek.

A lap nevük elhallgatását kérő helyi forrásai szerint teljességgel kizárt, hogy ez a fajta szennyeződés a Mátrai Erőműből került volna a technológiai víztározóba, a hőerőmű elmúlt félévszázados működése során ilyesmit még soha nem tapasztaltak. Azonban idén februárban kezdte meg működését az erőmű visontai telephelyén Mészáros Lőrinc hatalmas búzafeldolgozója és keményítőgyára, a Viresol, amelyhez az állam 6,2 milliárd forintos támogatást nyújtott, és Orbán Viktor kormányfő személyesen avatta fel a létesítményt februárban. A keletkező gázok nagy mennyiségű szerves anyag anaerob bomlására utalnak, az Átlátszó forrásai szerint ilyesmi csak a Viresoltól kerülhetett a víztározóba. 
A Viresol Kft. elvileg tisztított szennyvizét és csapadékvizét pedig az Őzse-völgyi technológiai víztározó fogadja be, tehát ugyanoda kerül, mint ahonnan a hőerőmű azt a vizet veszi, amitől a dolgozói a múlt héten rosszul lettek – írja a portál. Ez a víztározó pedig nem először produkál furcsa dolgokat a Viresol rákötése óta: júliusban súlyos szennyezés, tömeges halpusztulás történt a közeli Bene-patakban és a Tarnán. A katasztrófavédelem akkori vizsgálata során először az derült ki, hogy „a halpusztulást nem vegyi anyag okozta, hanem nagy valószínűséggel az érintett vízfolyásokba került szerves anyag idézett elő oxigénhiányos állapotot”, majd írásbeli országgyűlési képviselői kérdésre válaszolva Pintér Sándor belügyminiszter azt közölte Kocsis-Cake Olivióval, hogy
„a szennyezés a hatósági bejárást követően tett megállapítások alapján a Mátrai Erőmű Zrt. területéről, az üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározóból ered. Ebbe a tározóba vezeti ipari szennyvizét, továbbá a telephelyén összegyűlt csapadékvizét az ügyben szintén érintett Viresol Kft.” 
„A mintavételi eredmények alapján megállapított vízszennyezés miatt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízvédelmi hatósági eljárást indított, míg a hatósági ellenőrzés során feltárt szabálytalan hulladéktárolásra tekintettel a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala a hulladékok haladéktalan elszállítására kötelezte a Viresol Kft.-t. A szennyezés észlelésekor az eljáró hatóság és a kárelhárítást végző vízügyi igazgatóság azonnal elrendelte a vízminőség-védelmi fokozatot, valamint intézkedett a bekövetkezett károk mérséklése és a további károk megelőzése iránt”

– áll a belügyminiszter augusztusi irományában. A szerves anyagokkal elszennyezett víztározón osztozkodó két cég egyébként végső soron egy kézben van: a Viresol Kft. és a Mátrai Erőmű Zrt. többségi tulajdonosa egyaránt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. – a Mátrai Erőműtől azonban már szabadulna a felcsúti milliárdos holdingja, mert az elmúlt években többmilliárd forintos veszteséget termelt, és a problémássá vált víztározó is ennek a kezelésében van, míg a keményítőgyártól szép profitot várnak. A lap írásban kérte a Viresol Kft.-t és a Mátrai Erőmű Zrt.-t, hogy erősítsék meg vagy cáfolják az értesülésüket, miszerint a környezetszennyezést a Viresol Kft. által kibocsátott, magas szervesanyag tartalmú szennyvíz okozta, de egyik vállalat sem válaszolt az érdeklődésükre. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól pedig közérdekű adatigénylésben kérték ki a Mátrai Erőműben vizsgált gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket – ebben az esetben még a válaszra várnak. 

Olyan mérgező, hogy kártevőket irtanak vele

A Mátrai Erőmű Zrt. biztonsági osztálya által november 13-án kiadott munkavállalói tájékoztató (PDF) szerint „arra nincs lehetőség, hogy a technológiától a szennyezett vizet elvonják, ezért különféle műszaki megoldásokkal kellett a szennyező gázt a területről eltávolítani, a koncentrációját hígítani, szervezési intézkedéseket kellett tenni, illetve az ott indokoltan munkát végzők egészségének megóvása érdekében soron kívül egyéni védőeszközök kerültek a munkavállalók részére átadásra”. A „munkavállalók egészségének megóvása érdekében” a katasztrófavédelmi hatóság a szivattyúház 50 méteres körzetét lezárta, az Őzse-völgyi víztározóhoz történő átjárást megtiltotta, ezekre a területekre csak sűrített levegős légzőkészülékkel lehet belépni, aminek a használatát a létesítményi tűzoltóság tanítja be a munkavállalóknak. Mivel ezek a gázok fokozottan tűzveszélyesek is, a szennyezett területeken tilos a nyílt láng használata és a dohányzás. A katasztrófavédelmi hatóság múlt heti közlései szerint a kén- és foszfortartalmú gázok „nagy valószínűség szerint a technológiai víztározóban felgyűlt szerves anyagok bomlása miatt” fejlődtek. Kénhidrogén, nitrogén-monoxid és foszfor-hidrogén valóban akkor keletkezik, ha nagy mennyiségű szerves anyag a levegőtől elzárva, oxigénhiányos környezetben, anaerob módon bomlik, például mocsarakban. 
a foszfor-hidrogén egyébként annyira tűzveszélyes, hogy öngyulladásra is képes, ez okozza a „lidércfényt”, és olyan mérgező, hogy kártevőirtásra is használják, elsősorban gabona magtárakban.

Szerző

Levelet kapnak a jelzáloghitelesek

Publikálás dátuma
2019.11.19. 11:56

Fotó: Népszava
A tájékoztatókat több lépcsőben, 2020 január végéig küldik ki a bankok.
A következő hetekben kapja meg a változó kamatozású jelzáloghiteles ügyfelek többsége banki tájékoztató levelét arról, hogy a kamatkockázat miatt célszerű lenne fix kamatúvá alakítania szerződését. Az értesítések jelentős részét idén ősszel küldték ki és eddig az érintett ügyfeleknek a 2 százaléka  csökkentette vagy szüntette meg a hitelszerződése kamatváltozásának a kockázatát.  Mint emlékezetes, a kampány az MNB idén áprilisi ajánlása alapján indult el. Ennek hatására a bankok írásos tájékoztatókat küldenek minden olyan lakossági ügyfelüknek, aki 2015. február 1-je (a fair banki szabályozás hatályba lépése) előtt kötött változó kamatozású jelzáloghitel-szerződéssel rendelkezik, legalább 10 év futamideje van hátra, s alapvetően rendben fizeti törlesztőrészletét. Még mintegy 106 ezer ilyen szerződés él itthon. A tájékoztatókat (e-maileket, netbanki figyelmeztetést – sms-sel együtt) több lépcsőben, 2020 január végéig küldik ki a bankok, majd azoknak, akik nem módosítják a szerződésüket, a továbbiakban évente egyszer, aktuális tartalommal küldenek ismét.  A fix időszakon belül a pénzügyi intézmény nem emelheti meg a kamatot, így nem nőhet az ügyfél havi anyagi terhe. A pénzügyi intézmények a szerződésmódosításkor legfeljebb az ahhoz közvetlenül kapcsolódó költségeket, díjakat számíthatják fel. A tájékoztató szerinti szerződésmódosítási lehetőség legalább 30 napig érhető el az érintett ügyfelek számára, azonban ezen túl is bármikor kérhető a szerződés módosítása.
Szerző

Tízmilliárdos bírság a Quaestor-perben

Publikálás dátuma
2019.11.19. 11:41

Fotó: Népszava
Megszületett az első olyan ítélet a Quaestor-ügyben, amely kimondta Tarsoly Csaba cégvezetői felelősségét a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. (QPT) vagyonvesztésével kapcsolatban.
A pert a QPT felszámolója, a Kvantál Kft. indította el annak érdekében, hogy a hitelezők veszteségei a lehető legnagyobb mértékben megtérüljenek.  A bíróság megállapította Tarsoly Csaba személyes felelősségét a QPT fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének kialakulásáért, de legalább a  2012. január 1-jét követő időszakban, és úgy fogalmaztak, hogy ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, ezáltal követeléseik kielégítését legalább 11,2 milliárd forinttal meghiúsította, tekintettel arra, hogy a QPT vagyona ezzel az összeggel csökkent. Ennek alapján a Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében kötelezte Tarsoly Csabát ennek az összegnek a megfizetésére vagyoni biztosítékként a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának letéti számlájára. Az ítélet abból a szempontból különösen fontos, hogy ez az első, mely kimondta Tarsoly Csaba jogi felelősségét a Quaestor-ügyben, és vagyoni kártérítésre kötelezte őt.
Szerző
Témák
Quaestor per