Forróvizes gödörbe zuhant egy autó Oroszországban - ketten meghaltak (videó)

Publikálás dátuma
2019.11.19. 17:48

Életét vesztette két férfi kedden az oroszországi Penza városában, amikor autójukat elnyelte egy távhővezeték csőtörése miatt kialakult gödör - közölte az orosz központi Nyomozó Bizottság (SZK).
A két férfi egy parkoló személygépkocsiban ült a Moszkvától mintegy hatszáz kilométerre délkeletre lévő város egyik boltja mellett, amikor váratlanul beomlott alattuk az aszfalt, s az autó a csőtörés miatt forró vízzel megtelt gödörbe zuhant. A sajtóban közölt képeken látható volt, hogy az autót teljesen elnyelte a mélyedés. Az Interfax orosz hírügynökségen által közölt felvételek szerint a kocsit daruval emelték ki a gödörből, amelyből közben forró gőz tört fel.
Szerző

Donald ajándéka Bibinek

Publikálás dátuma
2019.11.19. 15:42

Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Az új amerikai álláspont szerint „önmagukban” nem törvénytelenek az Izrael által Ciszjordániában épített városok. Az EU nem ért egyet, a palesztinok fel vannak háborodva.
Az Egyesült Államok többé nem tekinti a nemzetközi joggal ellentétesnek a Ciszjordániában épült zsidó telepeket. Mike Pompeo külügyminiszter ugyan hozzátette, hogy „per se”, azaz önmagukban véve, a bejelentés azonban így is korszakos. Az amerikai diplomácia még 1978-ban nyilvánította  a nemzetközi joggal ellentétesnek a telepeket, s bár három évvel később  enyhítettek a megfogalmazáson, Washington azóta sem támogatta az építkezéseket. Barack Obama kormányzata 2016-ban még keményített is: nem akadályozta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában a „törvénytelen települések” építését elítélő határozatot. Donald Trump ellenben számos gesztust tett Izraelnek – többek között elismerte Jeruzsálem fővárosi státusát és oda vitte az amerikai nagykövetséget. Ezekben és a mostani döntésben is kulcsszerepe volt David Friedman amerikai nagykövetnek, aki bírálói szerint inkább Izraelt képviseli az amerikai kormánynál, semmint fordítva. Az amerikai politika változása kettős célt szolgál. Egyrészt Trump támogatottságát hivatott növelni az Izraelt szívügyüknek tekintő evangéliumi keresztény és zsidó választók körében. A másik cél a szorult helyzetbe került Benjamin „Bibi” Netanjahu izraeli kormányfő megsegítése. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök azonnal háláját fejezte ki Trumpnak, és legnagyobb vetélytársa, a kormányalakítási határidő utolsó napjánál járó Beni Ganz is üdvözölte a fejleményt. Netanjahu szerint az amerikai döntés csupán tükrözi azt a történelmi tényt, hogy „Judeában és Szamáriában a zsidók nem számíthatnak külföldi gyarmatosítónak". Mint mondta, a többi az izraeli bíróságok dolga. Ganz szerint ugyanakkor a telepek sorsát a (palesztinokkal való) megállapodásoknak, a béke és a biztonság szempontjainak kell meghatározniuk. Az Európai Unió külügyi szolgálata közleményben szögezte le, hogy az EU álláspontja nem változott: a telepek ellentétesek a nemzetközi joggal és ártanak a béke esélyeinek. A szöveg egyaránt hivatkozik a BT 2016-os határozatára, illetve az Európai Bíróság közelmúltbeli ítéletére, amely megerősíti a palesztinok önrendelkezéshez való jogát. Palesztin részről hatalmas a felháborodás. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet egyik legtekintélyesebb vezetője, Hanan Asráví szerint az amerikai kormányzat teljességgel figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot, azt, hogy mi a helyes és mi a helytelen, illetve azt, hogy mit kívánna a béke ügye. Szaeb Erakat palesztin főtárgyaló úgy fogalmazott, hogy a Trump kormányzat döntése csak az utolsó azon lépések sorában, amelyek a dzsungel törvényével akarják felváltani a nemzetközi jogot. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma biztonsági figyelmeztetést adott ki a térségbe utazó amerikaiaknak. Az izraeli hadsereg közleménye szerint az amerikai bejelentést követő órákban négy, Szíria felől érkező rakétát ártalmatlanítottak. 

Beépül a Jordán folyó nyugati partja

Izrael az 1967-es háború után kezdett katonai őrposztokat és polgári településeket építeni az ellenőrzése alá került területeken. A Békét, most! nevű izraeli civil szervezet Ciszjordániában 132 elismert és 113, Izrael szerint sem hivatalos települést tart nyilván, ezeken összesen több mint 413 ezer ember él. Maguk a telepek Ciszjordánia területének 2 százalékát teszik ki, de az utakkal, kerítésekkel, mezőgazdasági földekkel és biztonsági létesítményekkel együtt ennek többszörösét foglalják el.

Vitatják Macron elképzeléseit

Publikálás dátuma
2019.11.19. 13:05
Emmanuel Macron
Fotó: NICOLAS TUCAT / AFP
Nem fogadta elsöprő lelkesedés a francia elnöknek az Európai Unió bővítésére vonatkozó reformterveit.
A francia köztársasági elnököt számos bírálat érte az Unió októberi csúcstalálkozóján, mert megakadályozta, hogy elkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Abban nagyrészt egyetértettek az EU vezetői, hogy Tirana még fényévekre van az uniós csatlakozástól, Szkopje esetében azonban más volt a helyzet. Észak-Macedóniának konkrét ígéretet tett Brüsszel arra, elkezdik az országgal a csatlakozási tárgyalásokat, ha megváltoztatják a nevét Macedóniáról Észak-Macedóniára. Ez meg is történt, Macron ellenállása miatt azonban az EU nem állta a szavát. A francia elnök azzal érvelt, hogy a csatlakozási folyamat is alapvető reformra szorul. A többi uniós tagország, illetve Washington is figyelmeztetett azonban arra, ha nem adnak perspektívát a csatlakozni kívánó balkáni országoknak, akkor megnő a térségben Oroszország és Kína befolyása. Sokat sejtet, hogy Macron fellépését a minap Vlagyimir Csizov, a Kreml unióba akkreditált veterán nagykövete illette a legnagyobb elismeréssel. Mint mondta, „bár minden tiszteletem a két országé, a francia elnöknek teljesen igaza van abban, hogy Észak-Macedónia, de legfőképpen Albánia nem áll készen az uniós tagságra”. A jelenlegi gyakorlat szerint egy csatlakozásra váró ország akkor válhat az EU teljes jogú tagjává, ha lezárja mind a 35 tárgyalási fejezetet. Ez nem gyors folyamat, amit Szerbia példája is bizonyít. Belgráddal 2014 januárjában kezdték meg a csatlakozási tárgyalásokat. Az ország eredetileg 2020-as csatlakozásban reménykedett, ehhez képest eddig mindössze két fejezetet sikerült lezárni, 18 fejezetet pedig még el sem kezdtek tárgyalni. Ha Szerbia teljes jogú tag lenne, akkor hozzáférne az EU teljes támogatási rendszeréhez. A Macron-féle javaslat lényege az, hogy lelassítsa az EU-s forrásokhoz való hozzájutást és egy fokozatosan életbe lépő támogatási rendszert vezessen be. Egy az EU kapuján bebocsátást nyerő országnak összesen hét kritériumot kell teljesítenie, ezek közül az első és a legfontosabbak a jogállamiságra vonatkozók. Ahogy haladna egy tagjelölt felfelé a ranglétrán, úgy nyílnának meg előtte az újabb és újabb lehetőségek és anyagi források. Ha például teljesítené a második lépcsőfokban meghatározott, az oktatásra vonatkozó feltételeket, akkor a Horizon 2020 tudományos program részesévé válna és a balkáni egyetemek is csatlakozhatnának az Erasmus programhoz. A bírálók szerint Macron reformja valójában nem különbözik jelentős mértékben a jelenlegi rendszertől, hiszen a mostani szisztéma bizonyos fokú folyamatosságot ír elő, s mint láthatjuk, ez a folyamat is ónos lassúsággal halad. Másrészt – írja a Bloomberg – nem veszi figyelembe, hogy a tagországok még a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt stabilizációs és társulási megállapodást kötnek az EU-val, ennek megkötését szintén bizonyos kritériumokhoz kötik, s az aláíró ország kap már bizonyos támogatásokat Brüsszeltől. A másik gond, hogy hiába alapvető fontosságú a jogállamiság tiszteletben tartása egy csatlakozásra váró állam számára, Magyarország és Lengyelország példája is azt mutatja, hogy már tagként is komoly visszalépés történhet ezen a téren. A Bloomberg véleménycikke szerint Macron elképzelései csak még jobban lelassítják az EU-ba belépni kívánó balkáni országok amúgy sem szélsebes integrációjának folyamatát, ennek nyomán még népszerűtlenebbé válik az EU bővítésének gondolata az uniós polgárok számára.