MNB-milliárdok a NER-nek

Publikálás dátuma
2019.11.20. 07:30

Fotó: Népszava
A jegybanktól 300 milliárd forintnyi tőkéhez juthatnak a magyar cégek. A kormányközeliek elsők között jelentkeztek.
Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt hetekben nyolc magyar cég kötvényeiből vásárolt – ezzel több tízmilliárd forintnyi közpénzt pumpált ezekbe a vállalatokba. A végső cél, hogy a jegybank akár 300 milliárd forintos tőkeinjekcióhoz juttassa a megfelelő pénzügyi minősítést elérő cégeket, ettől a jegybank az eddig tetszhalott vállalati kötvénypiac újraindulását, így közvetett módon a pénzügyi stabilitás növelését várja, legalábbis a hivatalos indoklás szerint. A növekedési kötvényprogram a jegybank úgynevezett nem konvencionális eszköze a kívánt célok eléréshez, és nem mellesleg így lehet még tovább pörgetni a gazdasági növekedést, ami szintén nem jegybanki „konvencionális” feladat lenne. Az MNB 2019 júliusától kész felvásárolni az általa felkért független német hitelminősítő cégeknél megfelelő osztályzatot kapott cégek vállalati kötvényeit, akár a teljes kibocsájtott mennyiség 70 százalékára is vevő, de maximum 20 milliárd forintot hajlandó adni egy cégnek. A kötvényprogram telibe találta magyar vállalkozásokat, több mint 170 cég érdeklődik a program iránt. Ám ezek között vannak olyan tartósan veszteséges cégek is, amelyek valószínűleg nem kapják meg az MNB-tőkejuttatáshoz szükséges piaci minősítést, vagy ha sikerült is a kibocsátás a jegybank nem vásárol ezen vállalati kötvényekből. A leggyorsabbak és a legsikeresebbek a már tőzsdén jelenlevő profi menedzsmenttel rendelkező cégek, és/vagy a NER-cégei voltak. A MNB eddig nyolc vállalat kötvényeiből vásárolt – nyilatkozta a kötvényprogramért felelős Nagy Viktória jegybanki igazgató a növekedés.hu-nak -. Eddig a Pannonia Bio Zrt., a MOL Nyrt., a Duna Aszfalt Kft., a Market Építő Zrt., az Alteo Nyrt., az Opus Global Nyrt., a Cordia International Zrt., valamint a Unix Autó Kft. kötvényből vásárolt a jegybank, de további  cégeknek is terveznek tőkejuttatásokat.
A programban az első kibocsátó a bioetanolban utazó Pannónia Bio Zrt., amely összesen 15 milliárdnyi kötvényt bocsátott ki. Az ír-luxemburgi tulajdonban lévő cég számai impozánsak: tavaly 92 milliárdos árbevétel mellett hatalmas, 12,2 milliárdos adózás utáni eredményt értek el. Gyorsan lépett a tőzsdén jegyzett alternatív energiában utazó Alteo Nyrt. is, amely régi szereplője a Budapesti Értéktőzsdének. A cég tavaly 4,5 milliárdos forgalom mellett 360 millió forintos eredményt ért el. A Mol Nyrt. - Magyarország legnagyobb vállalata ugyan jelentős likvid eszközökkel rendelkezik, ennek ellenére 28,4 milliárd forintos kibocsátással növelte azokat, sőt mint látható az MNB is beszállta a finanszírozásba, holott ha van cég, amelyik erre nem szorul rá, az pont a Mol. Az MNB-nek a Mol-kötvények vásárlásával az lehet a célja, hogy csökkentse a kockázatát, hiszen az olajcég minden bizonnyal az utolsó fillérig visszafizeti az MNB-nek a kötvények ellenértékét lejáratkor, ami száz százalékig nem garantálható minden a programba bekerült cég esetében. Egy másik jól azonosítható kör, amely az MNB- pénzeső útjába került, az a NER-cégbirodalma. Egyes vélemények szerint az egész kötvényprogram célja épp a NER-cégek terjeszkedését volt hivatott szolgálni, ám a jegybank ezt csak úgy tudta piackonform módon levezényelni, ha ennél jóval szélesebbre tárja a kapukat. Így kerülhettek a programba az arra érdemes és méltó vállalkozások is. Az MNB alig indította el július elsején a kötvényprogramját, néhány napra rá bejelentették, hogy - a korábban Mészáros Lőrinc érdekkörében sorolt, ma már inkább Jászai Gellért tulajdonában álló - 4IG Nyrt. felvásárolja a nála sokkal potensebb T-System Magyarország Zrt-t. A tőkét a felvásárláshoz részben az MNB kötvényprogramjából fedeznék. A tervek 30 milliárd forintos kötvénykibocsátásról szólnak, a jegybank ebből legfeljebb 20 milliárdot állhat – vagyis NER-elit újabb terjeszkedését az adófizetők (is) finanszíroznák. Míg 4Ig Nyrt. jegybanki feltőkésítése terv, a tőkejuttatás már megtörtént számos más NER cégnél: így a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt.-nél, amelyik 20 milliárdhoz jutott, a benyújtott ajánlat ezt csupán 880 millióval haladta meg. A Szíjj László-féle Duna Aszfalt még ennél is nagyobbat ment – ők 30 milliárdnyi kötvényt bocsájtottak ki. Hasonlóan jól sikerült Mészáros Lőrinc-féle Opus Nyrt. kötvényprogramja: a cég 28,6 milliárdnyi kötvényt akart értékesíteni és pont ennyire volt kereslet a „piacon” a hivatalos hirdetmény szerint. Az MNB nem közli, hogy egy-egy cég papírjaiból mennyit vásárol, ám gyanítható, hogy semmi sem történik véletlenül, ugyanis a szabadpiaci kereskedésben olyan kötvényaukció nagyon ritka (nem létezik), amikor a felajánlott kötvénymennyiség és a benyújtott ajánlatok összege fillérre megegyezik. A piaci aukciókon egy kötvényt vagy túljegyeznek, vagy alul jegyeznek.

A „sikertörténet” folytatódik

A hírek szerint több cég is készül kötvénykibocsátásra, van amelyik már megszerezte az engedélyeket is ahhoz, hogy az MNB is vásárolhasson a papírjaiból. Így például erre készül a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Pick Szeged Zrt. és a Bonafarm Csoport is. A milliárdos vállalkozó külön-külön indítja cégeit, így akár kétszer 20 milliárdos MNB-pénzhez is hozzájuthat.  Az MNB honlapján elérhető hivatalos adatok szerint szintén a jelentkezők között található a Tiborcz Istvánhoz egyre közelebb kerülő Appeninn Nyrt. (20 milliárdos tervvel), a kormánynál jól fekvő – állami támogatással eddig is bőven kitömött - Hell Energy Kft. vagy épp a Schmidt Mária és családjának tulajdonába tartozó BIF Nyrt.

Szerző

333,17 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.11.19. 20:10

Fotó: Népszava
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben kedd este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 333,17 forintra csökkent este hét órakor a reggel fél hét körül jegyzett 335,51 forintról. Az euró kedden 332,65 és 335,70 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 305,93 forintról 303,53 forintra csökkent, a dollár árfolyama 302,89 forintról 300,66 forintra süllyedt. Az euró este 1,1080 dolláron állt a reggeli 1,1074 dollár után.
Szerző

Változatlan maradt az alapkamat

Publikálás dátuma
2019.11.19. 14:33
Monetáris Tanács
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Belátható időn belül aligha módosul a ráta.
Továbbra sem változtatott keddi ülésén a Monetáris Tanács a 2016. május óta változatlan 0,9 százalékos alapkamaton. Miután a jegybank hosszú idő óta azt kommunikálja, hogy laza monetáris politikát folytat, ez azt jelenti, hogy belátható időn belül aligha módosul a ráta. Az infláció októberi évesített 2,9 százalékos alakulása ugyan kis mértékben magasabb, mint amire az elemzők számítottak, de ezzel az MNB aligha törődik. Az úgynevezett maginfláció ugyan éppen elérte azt a 4 százalékos szintet, amire már figyelni kellene, de a jegybank ebben sem lát igazi inflációs veszélyt. Ugyanakkor Matolcsy György MNB elnök az Országgyűlés gazdasági bizottságának hétfői ülésén elismerte, hogy az infláció mérésén lenne mit javítani, de ez csak uniós közös döntés eredménye lehet.  A jegybank mindig 5-8 negyedévnyi távolságba tekint előre. Azért nincsenek igazi áremelkedési félelmei, mert az importáltinfláció olyan csekély, amely érdemben nem befolyásolja a hazai árszínvonalat.  A régiós devizák közül a forint gyengült a legnagyobb mértékben az idén, a magyar deviza nem kapott monetáris oldalról támogatást eddig, ahogy kedden sem - értékelte a jegybanki döntést Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője emlékeztetett rá, hogy a kamat esetleges módosítása régóta nem téma a piacon. A forintra annyiban ráfér az erősödés, hogy a régiós devizák közül az övé a legrosszabb idei teljesítmény. A forint az euróval szemben tavaly december 31. óta több mint 4 százalékkal gyengült. A lengyel zloty az euróval szemben mindössze 0,1-0,2 százalékot veszített az értékéből, a román lej 2,5 százalékkal került lejjebb. A cseh korona viszont erősödött, 0,65 százalékkal. Németh Dávid szerint a magyar jegybanktól komolyabb monetáris lépés a szigorítás irányában nem várható a közeljövőben, annál is inkább, mert a nemzetközi környezet ezt nem indokolja. Az év első felében még esélyesebb forgatókönyv volt, hogy az amerikai jegybank (FED) szigorít, valamint az Európai Központi Bank (EKB) is kevésbé laza politikára vált. Ha ez megvalósult volna, akkor külső nyomás alá kerülhetett volna a magyar jegybank, hogy előbb-utóbb szigorúbb monetáris környezetet hozzon létre. Az elmúlt hónapokban azonban változott a felállás, a FED és az EKB is a laza irányba mozdult, így ezek alapján a Magyar Nemzeti Bank is fenntarthatja az ultralaza kondíciókat. Ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy a belső tényezők által generált inflációs nyomás mennyire lesz meghatározó a következő hónapokban, és ez követel-e monetáris politikai irányváltást. Jelenleg annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy a jegybank ezzel nem foglalkozik, és változatlan kondíciókat tart majd fent a jövő év végéig - mondta a K&H Bank vezető elemzője.
Szerző
Témák
alapkamat
Frissítve: 2019.11.19. 14:59