A magasabb minimálbér nem hoz haza senkit

Publikálás dátuma
2019.11.20. 08:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A kormány már engedne, csakhogy most a cégeknek a kis emelés is túl nagy terhet jelentene, a munkavállalóknak viszont már a tízszázalékos plusz is kevés.
Magyarországon demográfiai alapú a munkaerőhiány, egyszerűen már kevesebben az aktív munkaerő, mint ahány embert a gazdaság foglalkoztatna. A hiányzó 200-250 ezer embert sem a jelenleg érvényes nyolc, sem a gazdasági mutatók változása miatt valószínűleg elérhető tíz, de még egy 15 százalékos jövő évi minimálbéremelés sem tudja előteremteni – értékelte a várhatóan decemberben újra megnyíló bértárgyalás hatását a Népszavának Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azt hangsúlyozta, hogy minden béremelés a másik oldalon, a vállalati szektorban erősíti a szelekciót, hiszen az a cég, amelyik nem tudja kigazdálkodni a magasabb bérek fedezetét, előbb-utóbb csődbe megy. Ha a dolgozók máshol magasabb fizetéseket látnak, átmennek oda, aminek következtében sok hazai kis- és közepes vállalkozás kerülhet nehéz helyzetbe következő időszakban, miközben a tíz százalék körüli emelések nem hoznak haza egyetlen Nyugatra ment dolgozót, és nem tartják vissza a távozást tervezőket sem. A munkaadói oldal közismert érdekvédője úgy fogalmazott: „Ha a kínálat csökken, arra a kereslet csökkenése lehet a válasz”, vagyis az automatizálás és szerkezetváltás, a termelékenység növelése, a szükséges, de hiányzó munkaerő kiváltása. Ha ehhez a cégek nem kapnak segítséget, az a gazdaság szűkülését eredményezheti – tette hozzá. Ugyanakkor Rolek Ferenc úgy számol, hogy még az idei évre elfogadott nyolc százalékos minimálbér emelés fedezete is csak most, a gazdaság valós teljesítménye alapján áll össze, a vártnál magasabb termelékenységi mutató, infláció és GDP növekedés hét százalékot ad ki, míg a munkáltatói szociális járulék júliustól érvényes két százalékos csökkentése egész évre egy százalékot tesz hozzá. Ráadásul a minimálbér csak azt mondja meg, mennyi lehet az alja az emeléseknek, de a tapasztalatok azt mutatják, a cégek ennél általában két százalékkal, de sokszor ennél is többel egészítették ki helyi szinten a béremeléseket. Nem véletlen, hogy ez volt a hivatkozási alapja a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) hosszú hetekkel ezelőtt megfogalmazott követelésének, hogy nyissák meg újra a 2020-ra érvényes megállapodás tárgyalását a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében. Ma már az érdekegyeztető fórum munkájában résztvevő másik két szakszervezet, a Liga és a Munkástanácsok is azt mondja, tárgyalják újra a tavaly év végén általuk aláírt kétéves egyezséget, mert az abban rögzített gazdasági mutatók jobb teljesítményt igazoltak a vártnál. Ezt hangsúlyozta lapunknak a Policy Agenda kutatási igazgatója is. Belyó Pál szerint teljesen reális a szakszervezeti követelés, hogy legalább tíz százalékra módosítsák a versenyszféra cégeinek szóló bérajánlást, de azt is hozzátette, a többségi állami tulajdonú vállalatoknál is ehhez a mértékhez kellene igazodni. Az a baj – értékelte a helyzetet -, hogy miközben a kisebb vállalkozásoknak nehéz kigazdálkodni a minimálbér egy-két százalékos további emelésének fedezetét, a dolgozók valójában nem fogják érzékelni a nyolc és a várható tíz százalék közötti különbözetet. A kutató szerint megoldást hozhat hosszabb távon a kormány ígéretei közt el-elhangzó további járulékcsökkentés, bár a terveket még nem pontosította a Pénzügyminisztérium. Egyelőre tehát abból indulhatunk ki, hogy a tárca a bérmegállapodásban szereplő 2,7 százalékos infláció helyett 3,4 százalékkal, a 3,9 százalékos GDP növekedés helyett 4,8 százalékos bővüléssel és a 2,9 százalékos termelékenységnövekedésnél is magasabb, 3,9 százalékos javulással számol. Ezek alapján valójában engedélyt adott a minisztérium, hogy a munkaadók és a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei megnyissák és egymás között folytassák le a vitát egy kétszámjegyű jövő évi bérajánlásról.

Szakszervezetek egymás közt

A környező országok minimálbéreihez viszonyított lemaradás és a gazdaság jó teljesítménye okot ad a 2020-as bértárgyalás ismételt megnyitására – érvelt Kordás László, aki a MASZSZ elnökeként nem írta alá az év végén sebtében megkötött bérmegállapodást. A döntést azóta is jónak tartják a szövetségben, hiszen a kutatóintézetek sorra hozzák ki az átlagos 10,5-10,6 százalékos megvalósult béremelésekről szóló adataikat. Az elnök abban is biztos, hogy az idei évben a nyolc százalék rögzítése miatt elveszett két százaléknyi lehetőségért valamilyen kompenzáció járna a dolgozóknak. A Liga Szakszervezetek vezetője, Mészáros Melinda is támogatja a bérmegállapodás újratárgyalását. Hasonlóan fogalmazott Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke, aki hangsúlyozta: a cél a reálbérek évi nyolc százalékos növekedése.

Frissítve: 2019.11.20. 18:11

Kásler felveszi a harcot a férfiak meddőségével

Publikálás dátuma
2019.11.20. 07:42

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Javában zajlik a Nemzeti Humán Reprodukciós Program előkészítése.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma már hónapok óta dolgozik egy olyan intézkedéscsomagon, amely a „férfiak meddőségének visszaszorításáról” szól - írja a hvg.hu. A lap szerint ezt Kásler Miklós viszi a kormány elé, a csomagnak pedig címe is van, ízlelgessük, mert csodálatos:
Nemzeti Humán Reprodukciós Program.

A főbb pontok szerint fel kell tárni a férfi meddőség különféle, így életmódbeli és környezeti okait, megelőzéssel tenni az egyre növekvő terméketlenség ellen, ha lehetséges, a „nemzőképesség visszaállításával” megoldani a problémát, így növelni a gyermekvállalás, a születések számát. A hvg.hu megkérdezett szakembereket is, akik egyetértettek abban, hogy
valóban komoly, és ennek ellenére mégsem eléggé közismert probléma a férfiak meddősége.

A programtól nem kevesebbet várnak, mint hogy „hozzájárulnak az egészséges nemzet korszakának kiépítéséhez és a nemzeti egészségvagyon növeléséhez”. Ami viszont különösen érdekes, hogy a javaslatcsomag a megszokott ferdítésekkel szemben nem hazudik, ugyanis őszintén kimondja:
„a kormány intézkedései ellenére tavaly a magyar népesség 41 300 fővel fogyatkozott, és 90 ezer alá csökkent a születő gyermekek száma”.

Vagyis továbbra sem születik elég gyerek, és sokszor egészségügyi okból, ugyanis Magyarországon is növekvő tendenciát mutat a meddő párkapcsolatok aránya. A minisztérium adatai szerint a terméketlen kapcsolatok felénél a férfiaknál igazolható probléma miatt marad el a gyermekáldás, így andrológiai problémák, vagyis olyan betegségek, szervi elváltozások miatt, amelyek csökkentik a férfiak nemzőképességét, például amikor a hímivarsejtek alacsony száma, vagy csökkent megtermékenyítő-képességük jelentik a gondot.
Szerző
Frissítve: 2019.11.20. 08:01

Orbán nélkül döntenek a Fidesz pártcsaládjáról

Publikálás dátuma
2019.11.20. 07:00

Fotó: EPP
Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács leköszönő elnöke, Donald Tusk lesz a kontinens kereszténydemokrata pártjaiból álló Európai Néppárt (EPP) következő elnöke. Ennyit biztosan lehet tudni az EPP szerdán nyíló kétnapos kongresszusáról, amely megválasztja a politikai ernyőszervezet vezetőit: elnökét, tíz alelnökét, főtitkárát és kincstárnokát. A kihívó nélkül maradt lengyel Donald Tusk a francia Joseph Dault követi, aki 2013 óta volt a pártcsalád első embere. A Zágrábban sorra kerülő 26. kongresszuson 700 küldött adja le szavazatát az új néppárti vezetőségre. Ezúttal sem a választók, sem a választhatók között nem szerepelnek a Fidesz delegáltjai, minthogy az EPP márciusban felfüggesztette a párt tagságát, így biztosan nem lesz fideszes alelnöke a pártnak, pedig Gál Kinga 2015 óta betöltötte ezt a posztot. Orbán Viktort és pártját meg sem hívták Zágrábba, a KDNP viszont hat küldöttel fogja képviseltetni magát. Az eseményen részt vesznek a pártcsaládhoz tartozó állam- és kormányfők, köztük Angela Merkel német kancellár. Ott lesz az Európai Bizottság leköszönő, illetve megválasztott elnöke, Jean-Claude Juncker és Ursula von der Leyen. A kongresszus egy sor dokumentumot fogad el, amelyekben a résztvevők rögzítik a klímaváltozással, illetve az Európai Unió bővítésével és a nyugat-balkáni országok csatlakozásával kapcsolatos álláspontjukat. Az utóbbiról született állásfoglalás úgy fogalmaz: az Európai Tanács stratégiai hibát követett el, amikor néhány tagállam nyomására megakadályozta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és Észak-Macedóniával. A néppárti rendezvény hivatalos napirendjén nem szerepel a Fidesz felfüggesztésének megvitatása, de a beszélgetéseken bizonyára szóba kerül a magyar tagpárt politikáját értékelő "bölcsek bizottságának" várva várt jelentése. A grémium tevékenységét közelről ismerő források lapunknak azt mondták, hogy jelenleg szakértői szinten folyik a munka, amelynek felgyorsítását Orbán Viktor és a “bölcsek” októberi, brüsszeli találkozójukon határozták el. Idén biztosan nem készül el a beszámoló, és előreláthatólag az új elnök sem azzal kívánja kezdeni a tevékenységét, hogy döntést javasol a Fidesz és az EPP kapcsolatairól.
Frissítve: 2019.11.20. 09:39