A magasabb minimálbér nem hoz haza senkit

A kormány már engedne, csakhogy most a cégeknek a kis emelés is túl nagy terhet jelentene, a munkavállalóknak viszont már a tízszázalékos plusz is kevés.

Magyarországon demográfiai alapú a munkaerőhiány, egyszerűen már kevesebben az aktív munkaerő, mint ahány embert a gazdaság foglalkoztatna. A hiányzó 200-250 ezer embert sem a jelenleg érvényes nyolc, sem a gazdasági mutatók változása miatt valószínűleg elérhető tíz, de még egy 15 százalékos jövő évi minimálbéremelés sem tudja előteremteni – értékelte a várhatóan decemberben újra megnyíló bértárgyalás hatását a Népszavának Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azt hangsúlyozta, hogy minden béremelés a másik oldalon, a vállalati szektorban erősíti a szelekciót, hiszen az a cég, amelyik nem tudja kigazdálkodni a magasabb bérek fedezetét, előbb-utóbb csődbe megy. Ha a dolgozók máshol magasabb fizetéseket látnak, átmennek oda, aminek következtében sok hazai kis- és közepes vállalkozás kerülhet nehéz helyzetbe következő időszakban, miközben a tíz százalék körüli emelések nem hoznak haza egyetlen Nyugatra ment dolgozót, és nem tartják vissza a távozást tervezőket sem.

A munkaadói oldal közismert érdekvédője úgy fogalmazott: „Ha a kínálat csökken, arra a kereslet csökkenése lehet a válasz”, vagyis az automatizálás és szerkezetváltás, a termelékenység növelése, a szükséges, de hiányzó munkaerő kiváltása. Ha ehhez a cégek nem kapnak segítséget, az a gazdaság szűkülését eredményezheti – tette hozzá. Ugyanakkor Rolek Ferenc úgy számol, hogy még az idei évre elfogadott nyolc százalékos minimálbér emelés fedezete is csak most, a gazdaság valós teljesítménye alapján áll össze, a vártnál magasabb termelékenységi mutató, infláció és GDP növekedés hét százalékot ad ki, míg a munkáltatói szociális járulék júliustól érvényes két százalékos csökkentése egész évre egy százalékot tesz hozzá. Ráadásul a minimálbér csak azt mondja meg, mennyi lehet az alja az emeléseknek, de a tapasztalatok azt mutatják, a cégek ennél általában két százalékkal, de sokszor ennél is többel egészítették ki helyi szinten a béremeléseket. Nem véletlen, hogy ez volt a hivatkozási alapja a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) hosszú hetekkel ezelőtt megfogalmazott követelésének, hogy nyissák meg újra a 2020-ra érvényes megállapodás tárgyalását a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében.

Ma már az érdekegyeztető fórum munkájában résztvevő másik két szakszervezet, a Liga és a Munkástanácsok is azt mondja, tárgyalják újra a tavaly év végén általuk aláírt kétéves egyezséget, mert az abban rögzített gazdasági mutatók jobb teljesítményt igazoltak a vártnál. Ezt hangsúlyozta lapunknak a Policy Agenda kutatási igazgatója is. Belyó Pál szerint teljesen reális a szakszervezeti követelés, hogy legalább tíz százalékra módosítsák a versenyszféra cégeinek szóló bérajánlást, de azt is hozzátette, a többségi állami tulajdonú vállalatoknál is ehhez a mértékhez kellene igazodni. Az a baj – értékelte a helyzetet -, hogy miközben a kisebb vállalkozásoknak nehéz kigazdálkodni a minimálbér egy-két százalékos további emelésének fedezetét, a dolgozók valójában nem fogják érzékelni a nyolc és a várható tíz százalék közötti különbözetet. A kutató szerint megoldást hozhat hosszabb távon a kormány ígéretei közt el-elhangzó további járulékcsökkentés, bár a terveket még nem pontosította a Pénzügyminisztérium.

Egyelőre tehát abból indulhatunk ki, hogy a tárca a bérmegállapodásban szereplő 2,7 százalékos infláció helyett 3,4 százalékkal, a 3,9 százalékos GDP növekedés helyett 4,8 százalékos bővüléssel és a 2,9 százalékos termelékenységnövekedésnél is magasabb, 3,9 százalékos javulással számol. Ezek alapján valójában engedélyt adott a minisztérium, hogy a munkaadók és a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei megnyissák és egymás között folytassák le a vitát egy kétszámjegyű jövő évi bérajánlásról.