Orbán nélkül döntenek a Fidesz pártcsaládjáról

Publikálás dátuma
2019.11.20. 07:00

Fotó: EPP
Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács leköszönő elnöke, Donald Tusk lesz a kontinens kereszténydemokrata pártjaiból álló Európai Néppárt (EPP) következő elnöke. Ennyit biztosan lehet tudni az EPP szerdán nyíló kétnapos kongresszusáról, amely megválasztja a politikai ernyőszervezet vezetőit: elnökét, tíz alelnökét, főtitkárát és kincstárnokát. A kihívó nélkül maradt lengyel Donald Tusk a francia Joseph Dault követi, aki 2013 óta volt a pártcsalád első embere. A Zágrábban sorra kerülő 26. kongresszuson 700 küldött adja le szavazatát az új néppárti vezetőségre. Ezúttal sem a választók, sem a választhatók között nem szerepelnek a Fidesz delegáltjai, minthogy az EPP márciusban felfüggesztette a párt tagságát, így biztosan nem lesz fideszes alelnöke a pártnak, pedig Gál Kinga 2015 óta betöltötte ezt a posztot. Orbán Viktort és pártját meg sem hívták Zágrábba, a KDNP viszont hat küldöttel fogja képviseltetni magát. Az eseményen részt vesznek a pártcsaládhoz tartozó állam- és kormányfők, köztük Angela Merkel német kancellár. Ott lesz az Európai Bizottság leköszönő, illetve megválasztott elnöke, Jean-Claude Juncker és Ursula von der Leyen. A kongresszus egy sor dokumentumot fogad el, amelyekben a résztvevők rögzítik a klímaváltozással, illetve az Európai Unió bővítésével és a nyugat-balkáni országok csatlakozásával kapcsolatos álláspontjukat. Az utóbbiról született állásfoglalás úgy fogalmaz: az Európai Tanács stratégiai hibát követett el, amikor néhány tagállam nyomására megakadályozta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és Észak-Macedóniával. A néppárti rendezvény hivatalos napirendjén nem szerepel a Fidesz felfüggesztésének megvitatása, de a beszélgetéseken bizonyára szóba kerül a magyar tagpárt politikáját értékelő "bölcsek bizottságának" várva várt jelentése. A grémium tevékenységét közelről ismerő források lapunknak azt mondták, hogy jelenleg szakértői szinten folyik a munka, amelynek felgyorsítását Orbán Viktor és a “bölcsek” októberi, brüsszeli találkozójukon határozták el. Idén biztosan nem készül el a beszámoló, és előreláthatólag az új elnök sem azzal kívánja kezdeni a tevékenységét, hogy döntést javasol a Fidesz és az EPP kapcsolatairól.
Frissítve: 2019.11.20. 09:39

Leváltják a szakképzési hivatal fideszes vezetőjét

Publikálás dátuma
2019.11.20. 06:40
Kucsák László és az őt kinevező Palkovics László miniszter.
Fotó: BOTÁR GERGELY
Kevesebb mint egy év után távozik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) éléről Kucsák László, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője – értesült lapunk.
Kucsákot idén januárban nevezték ki az NSZFH elnökének, a szakképzésért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkor még a szakképzés és felnőttképzés fejlesztését, a „21. századi szakképzés megvalósítását” várta tőle. Forrásaink szerint Kucsák "nem remekelt" az egyik legfőbb oktatási háttérintézmény vezetőjeként, sőt, úgy tudjuk, az utóbbi időben már nem is járt be sokat a hivatalba. Mindez abból a szempontból nem meglepő, hogy szakmai pályafutása során kinevezéséig nem volt tapasztalata szakképzés területén. Életrajza szerint korábban akkor került közelebbi kapcsolatba szakképző intézménnyel, amikor középiskolásként, 1978-1982 között a budapesti Közgazdasági és Szakközépiskolába járt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanárként diplomázott, egy általános iskolában tanított, majd 2002-ben közoktatás vezetői képzettséget is szerzett. Nem sokkal később politikai pályára lépett, a 2006-os önkormányzati választáson fideszes fővárosi képviselő lett, 2010-ben országgyűlési képviselői helyet szerzett, ezzel együtt 2010-2014 között Pestszentlőrinc-Pestszentimre „külsős” alpolgármestereként is tevékenykedett. A 2018-as parlamenti választáson kerületében alulmaradt az MSZP jelöltjével, Kunhalmi Ágnessel szemben. A Fidesz nem hagyta az út szélén; volt a Klebelsberg Központ új elnöki székének várományosa is, ám miután a posztra az állami iskolafenntartó korábbi szakmai elnökhelyettesét, Hajnal Gabriellát nevezték ki, Kucsáknak be kellett érnie az NSZFH-elnökséggel. Ami nem egy hálás feladat, az utóbbi négy évben a szakképzési hivatal „falta” a vezetőket: a 2016-ban kinevezett Kanzsalics Eszter – akinek korábban szintén nem volt semmilyen felnőttképzéssel, szakképzéssel kapcsolatos szakmai tapasztalata – bő egy év után távozott. 2017 novemberében a pedagógus végzettségű Molnár Attila került a helyére, aki néhány hónapig vezette a hivatalt, majd 2018 májusában Magyar Zita főigazgató-helyettes vette át a kormányrudat Kucsák 2019. januári kinevezéséig. Úgy tudjuk, Kucsák távozása után ideiglenesen újból Magyar Zita – akit egyébként szakmai körökben Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár „jobbkezeként” emlegetnek – vezetheti az intézményt. Kerestük az ITM-et, hogy megtudjuk, pontosan mi az oka Kucsák távozásának, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. 

Elfogadták a szakképzési törvényt

Az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden megszavazta a Palkovics László innovációs miniszter által benyújtott új szakképzési törvényt, ami ellen szakmai szervezetek és az érdekképviseletek is tiltakoztak. A szakképző iskolákban dolgozók elveszítik közalkalmazotti státuszukat, a 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár ellenére a szülőknek kötelességük lesz 18 éves korukig vagy legalább egy részszakma megszerzéséig taníttatni gyermeküket, a szakképző intézményeket átnevezik, az OKJ-rendszer is változik. Mindezek miatt a Pedagógusok Szakszervezete november 30-án tüntetést tart Budapesten.

Szerző

"A gyerekekre azért adjunk maszkot, ha kiengedjük őket az utcára"

Publikálás dátuma
2019.11.20. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egyre gyanúsabb, hogy emberre mérgező gázok kerülhettek a levegőbe Mészáros Lőrinc mátrai erőműve és keményítőgyára körül.
– Engem nem érdekel, hány százmillió forintot tesz zsebre Mészáros Lőrinc vagy rajta keresztül Orbán Viktor, engem az érdekel, hogy ne haljon meg az unokám, ne legyen rákos a férjem, ne kelljen félelemmel kilépni az ajtón, hogy milyen színű füst szivárog az erőmű kéményéből, vagy milyen bűz lepi el épp a falut – mondja egy idős asszony, miközben a zsebkendőjébe szipog. Visontán, az új sportcsarnok előtt állunk, bentről özönlenek ki épp a gyerekek. A faluban ezerkétszázan laknak, a férfiak többsége az újraállamosítás előtt álló, de most még Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Opus Global Nyrt. tulajdonában lévő Mátrai Erőmű Zrt.-ben, vagy a szintén ehhez a cégcsoporthoz tartozó, búzafeldolgozással és keményítőgyártással foglalkozó Viresol Kft-ben dolgozik. A visontaiak szerint ez az utóbbi üzem okozta néhány nappal ezelőtt azt az elviselhetetlen bűzt és fojtogató szagot, ami miatt a helyszínen többen rosszul lettek, rosszullétre, hasmenésre, fejfájásra, hányingerre panaszkodtak, ahogy egy helyi fogalmazott: „taknyuk-nyáluk egybefolyt”. A faluban kedden többen arról is meséltek lapunknak, hogy az üzem környékén dolgozók zsebében még a fémpénzek is elszíneződtek – ezt egy, a 444.hu-hoz eljutott levél is megerősítette. – Tudja, milyen több mázsa rothadó tyúktoll és száz pöcegödör illata? Ilyet képzeljen el maga előtt! Milyen maró hatású gáznak kellett ott keletkeznie, hogy a fémmel ilyen kölcsönhatásba lépjen? És miért próbálja minden hivatalos szerv elmismásolni az ügyet, hogy nincs semmi baj, az emberre nem veszélyesek a gázok? Hát persze, csak hozzátették, hogy a gyerekekre azért adjunk maszkot, ha kiengedjük őket az utcára. Ettől nem nyugodtunk meg! – dohog egy férfi az idősek otthona előtt, ahonnan délidőben sokan az ebédet viszik haza. Köztük van a polgármester, Szarvas László is.
A falu vezetője kérdésünkre csak a hivatalos álláspontot közvetíti, vagyis azt, hogy a hatóságok szerint a légszennyezés mértéke nem haladta meg a határértéket. Szavai szerint az önkormányzat a katasztrófavédelem mobil laborját kérte fel a település belterületén a levegőminőség megvizsgálására. Hozzátette: a polgármesteri hivatalhoz nem érkezett az ügyben semmilyen hivatalos bejelentés vagy feljelentés.   Azt, hogy a Mészáros Lőrinc-féle keményítőgyár és a technológiai tározó lehetett a hibás, az Átlátszó keddi cikke is megerősíti. Információik szerint az egészségügyi határértéket meghaladó mértékű kénhidrogént és nitrogén-monoxidot, valamint foszfor-hidrogént mutattak ki a gázszivárgásokban, a szennyezés forrása pedig az Őzse-völgyi technológiai víztározóból kivett víz lehet. Február óta ide engedi az elvileg tisztított szennyvizét és csapadékvizét a Viresol Kft. búzafeldolgozója és keményítőgyára is. Hozzátették: a Heves megyei katasztrófavédelem közlésével ellentétben mindhárom gáz rendkívül mérgezőnek számít, a koncentrációtól függő mértékben súlyos egészségkárosodást vagy akár halált is okozhatnak. Ehhez képest sem a keményítőgyár, sem a Mátrai Erőmű honlapján egyetlen szó sem olvasható a légszennyezésről, az újságírói kérdésekre pedig eddig csak egy szűkszavú közleményben reagáltak. E szerint az Erőmű és az Ipari Park dolgozói az észlelés napján sem voltak veszélyben. A folyamatos légtérelemzési vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az Erőmű és az Ipari Park területén a bomlástermékek jelenléte mára már megszűnt, az Őzse-völgyi víztározó környékén pedig elenyésző mértékűre csökkent. A bomlástermékek keletkezésének kiváltó okairól a vizsgálat után nyilatkoznak. Nagy Csaba, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője kedd délután annyit mondott: nincs mit hozzátenniük a november 15-én kiadott közleményükhöz. Ebben azt írták, hogy két mobil laborral folyamatosan jelen vannak a Mátrai Erőmű visontai telephelyén és ha az egészségre ártalmas mennyiségű veszélyes anyagot mérnek, haladéktalanul intézkednek.

Jött Mészáros, ment a pénz

Feltűnően hallgatnak a Mátrai Erőmű térségében lévő önkormányzatok vezetői, a polgármesterek információhiányra hivatkozva hárítják a kérdéseket. A helyiek szerint azért, mert nem akarják magukra haragítani azt a cégcsoportot, amelyik százmilliókat fizet helyi iparűzési adó címen. Az ezerkétszáz fős Halmajugra például 2016-ban közel 1,3 milliárd forintot kapott ilyen címen, vagyis minden helyi lakosra majdnem egymillió forint „jutott”. Ennek nagyjából fele esett a szintén ezerkétszáz lelkes Visontán és Detken egy főre. Mészárosék érkezése óta ugyanezek a bevételek nagyjából megfeleződtek, mert a termelés visszaesett – tudtuk meg Visontán – de még így is a hozzá köthető cégek adják a falvakat életben tartó bevételek jelentős részét. (D. J.)

Szerző
Frissítve: 2019.11.20. 15:40