Sivatagi rókabőr

A Salaam hadművelet, a második világháború legendás afrikai epizódja Almásy László nevéhez fűződik. A magyar kalandor volt az, aki német kémeket csempészett a Szaharán át Egyiptomba, a brit vonalak mögé 1942 tavaszán; meg is kapta érte a Vaskeresztet. Ám a sivatagi úton méltó társa akadt.

Hans Eppler (1914–99) élete már addig is bővelkedett fordulatokban. Német zsidók gyermekeként Alexandriában született. Megözvegyült anyja egy gazdag arabhoz ment feleségül. Nevelőapja miatt a fiú áttért az iszlámra, felvette a Husszein Dzsafar nevet, még Mekkába is elzarándokolt. Jogi tanulmányaitól azonban Bejrútban elcsábította az Abwehr, a német katonai hírszerzés. Perfekt arabtudásával villámkarriert csinált, Hitlernek tolmácsolt a jeruzsálemi főmufti berlini tárgyalásán.

Önként ajánlkozott a titkos küldetésre az afrikai hadszíntéren, de Almásy hiába juttatta célba úttalan utakon rádiósával, Gerd Sandstedével együtt, kémként hamar leszerepelt. Adóberendezésük elromlott. Ha ugyan nem ők maguk tették tönkre, hogy zavartalanul mulatozhassanak kairói kurvákkal. Ezt helyi összekötőjük terjesztette később, akit lebukásukkor magukkal rántottak. (A fiatal függetlenségi harcos szerencsésen túlélte a brit börtönt, és karriert csinált. Úgy hívták, Anvar Szadat.)

Erwin Rommel tábornagy, a „sivatagi róka” át akart kelni a Szuezi-csatornán, hogy a Közel-Keleten egyesüljön a Kaukázusból, a meghódított Oroszország felől érkező német sereggel. Ám fordult a kocka, a Wehrmacht megsemmisítő vereséget szenvedett mindkét fronton, El-Alameinnél, illetve Sztálingrádnál. Eppler feltalálta magát hadifogolyként. Készségesen segített a brit elhárításnak. Angolul tökéletesen beszélt, keresztnevét Johnra fordította. A háború után szabadon engedték.

Hazatérve megírta kalandjait, ahogy Almásy is Budapesten. Csakhogy magyar társát letartóztatták, félholtra verték, és háborús bűnök vádjával népbíróság elé állították 1946-ban. Az NSZK-ban ellenben közönségsiker lett a Rommel ruft Kairo (Rommel hívja Kairót), meg is filmesítették Eppler memoárját. Népszerű könyvkereskedőként publikált egy második visszaemlékezést is, ennek nyomán lett a Salaam hadművelet szépirodalmi motívum (Michael Ondaatje: Az angol beteg, Ken Follett: Kulcs a Manderley-házhoz).

Még a gyanútlan magyar mozilátogató is láthatta a celeb Epplert a hetvenes években, a filmvásznon. Ötvenhat esztendősen ugyanis színészként debütált a Léon és az atlanti fal című francia háborús vígjátékban, amit nálunk is vetítettek. A film készítői viccesnek találták, hogy éppen rá, az afrikai pancserra osszák egykori parancsnoka, Rommel szerepét. A komédiát minősíti, hogy tényleg ez benne a legjobb poén.

A ravasz Hans–Husszein–John sok bőrt lehúzott a sivatagi rókáról. Életművész volt. Egyedül neki adatott hosszú, békés öregkor hőseink közül. Rommelt öngyilkosságba kényszerítette Hitler (1944), Almásy vérhasban halt meg (1951), Szadat egyiptomi elnök merénylet áldozata lett (1981). Eppler bezzeg az évszázad végén megérte a hollywoodi Angol beteg bemutatóját is. Hogy látta-e, nem tudom megmondani.