Kásler felveszi a harcot a férfiak meddőségével

Publikálás dátuma
2019.11.20. 07:42

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Javában zajlik a Nemzeti Humán Reprodukciós Program előkészítése.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma már hónapok óta dolgozik egy olyan intézkedéscsomagon, amely a „férfiak meddőségének visszaszorításáról” szól - írja a hvg.hu. A lap szerint ezt Kásler Miklós viszi a kormány elé, a csomagnak pedig címe is van, ízlelgessük, mert csodálatos:
Nemzeti Humán Reprodukciós Program.

A főbb pontok szerint fel kell tárni a férfi meddőség különféle, így életmódbeli és környezeti okait, megelőzéssel tenni az egyre növekvő terméketlenség ellen, ha lehetséges, a „nemzőképesség visszaállításával” megoldani a problémát, így növelni a gyermekvállalás, a születések számát. A hvg.hu megkérdezett szakembereket is, akik egyetértettek abban, hogy
valóban komoly, és ennek ellenére mégsem eléggé közismert probléma a férfiak meddősége.

A programtól nem kevesebbet várnak, mint hogy „hozzájárulnak az egészséges nemzet korszakának kiépítéséhez és a nemzeti egészségvagyon növeléséhez”. Ami viszont különösen érdekes, hogy a javaslatcsomag a megszokott ferdítésekkel szemben nem hazudik, ugyanis őszintén kimondja:
„a kormány intézkedései ellenére tavaly a magyar népesség 41 300 fővel fogyatkozott, és 90 ezer alá csökkent a születő gyermekek száma”.

Vagyis továbbra sem születik elég gyerek, és sokszor egészségügyi okból, ugyanis Magyarországon is növekvő tendenciát mutat a meddő párkapcsolatok aránya. A minisztérium adatai szerint a terméketlen kapcsolatok felénél a férfiaknál igazolható probléma miatt marad el a gyermekáldás, így andrológiai problémák, vagyis olyan betegségek, szervi elváltozások miatt, amelyek csökkentik a férfiak nemzőképességét, például amikor a hímivarsejtek alacsony száma, vagy csökkent megtermékenyítő-képességük jelentik a gondot.
Szerző
Frissítve: 2019.11.20. 08:01

Orbán nélkül döntenek a Fidesz pártcsaládjáról

Publikálás dátuma
2019.11.20. 07:00

Fotó: EPP
Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács leköszönő elnöke, Donald Tusk lesz a kontinens kereszténydemokrata pártjaiból álló Európai Néppárt (EPP) következő elnöke. Ennyit biztosan lehet tudni az EPP szerdán nyíló kétnapos kongresszusáról, amely megválasztja a politikai ernyőszervezet vezetőit: elnökét, tíz alelnökét, főtitkárát és kincstárnokát. A kihívó nélkül maradt lengyel Donald Tusk a francia Joseph Dault követi, aki 2013 óta volt a pártcsalád első embere. A Zágrábban sorra kerülő 26. kongresszuson 700 küldött adja le szavazatát az új néppárti vezetőségre. Ezúttal sem a választók, sem a választhatók között nem szerepelnek a Fidesz delegáltjai, minthogy az EPP márciusban felfüggesztette a párt tagságát, így biztosan nem lesz fideszes alelnöke a pártnak, pedig Gál Kinga 2015 óta betöltötte ezt a posztot. Orbán Viktort és pártját meg sem hívták Zágrábba, a KDNP viszont hat küldöttel fogja képviseltetni magát. Az eseményen részt vesznek a pártcsaládhoz tartozó állam- és kormányfők, köztük Angela Merkel német kancellár. Ott lesz az Európai Bizottság leköszönő, illetve megválasztott elnöke, Jean-Claude Juncker és Ursula von der Leyen. A kongresszus egy sor dokumentumot fogad el, amelyekben a résztvevők rögzítik a klímaváltozással, illetve az Európai Unió bővítésével és a nyugat-balkáni országok csatlakozásával kapcsolatos álláspontjukat. Az utóbbiról született állásfoglalás úgy fogalmaz: az Európai Tanács stratégiai hibát követett el, amikor néhány tagállam nyomására megakadályozta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és Észak-Macedóniával. A néppárti rendezvény hivatalos napirendjén nem szerepel a Fidesz felfüggesztésének megvitatása, de a beszélgetéseken bizonyára szóba kerül a magyar tagpárt politikáját értékelő "bölcsek bizottságának" várva várt jelentése. A grémium tevékenységét közelről ismerő források lapunknak azt mondták, hogy jelenleg szakértői szinten folyik a munka, amelynek felgyorsítását Orbán Viktor és a “bölcsek” októberi, brüsszeli találkozójukon határozták el. Idén biztosan nem készül el a beszámoló, és előreláthatólag az új elnök sem azzal kívánja kezdeni a tevékenységét, hogy döntést javasol a Fidesz és az EPP kapcsolatairól.
Frissítve: 2019.11.20. 09:39

Leváltják a szakképzési hivatal fideszes vezetőjét

Publikálás dátuma
2019.11.20. 06:40
Kucsák László és az őt kinevező Palkovics László miniszter.
Fotó: BOTÁR GERGELY
Kevesebb mint egy év után távozik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) éléről Kucsák László, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője – értesült lapunk.
Kucsákot idén januárban nevezték ki az NSZFH elnökének, a szakképzésért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkor még a szakképzés és felnőttképzés fejlesztését, a „21. századi szakképzés megvalósítását” várta tőle. Forrásaink szerint Kucsák "nem remekelt" az egyik legfőbb oktatási háttérintézmény vezetőjeként, sőt, úgy tudjuk, az utóbbi időben már nem is járt be sokat a hivatalba. Mindez abból a szempontból nem meglepő, hogy szakmai pályafutása során kinevezéséig nem volt tapasztalata szakképzés területén. Életrajza szerint korábban akkor került közelebbi kapcsolatba szakképző intézménnyel, amikor középiskolásként, 1978-1982 között a budapesti Közgazdasági és Szakközépiskolába járt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanárként diplomázott, egy általános iskolában tanított, majd 2002-ben közoktatás vezetői képzettséget is szerzett. Nem sokkal később politikai pályára lépett, a 2006-os önkormányzati választáson fideszes fővárosi képviselő lett, 2010-ben országgyűlési képviselői helyet szerzett, ezzel együtt 2010-2014 között Pestszentlőrinc-Pestszentimre „külsős” alpolgármestereként is tevékenykedett. A 2018-as parlamenti választáson kerületében alulmaradt az MSZP jelöltjével, Kunhalmi Ágnessel szemben. A Fidesz nem hagyta az út szélén; volt a Klebelsberg Központ új elnöki székének várományosa is, ám miután a posztra az állami iskolafenntartó korábbi szakmai elnökhelyettesét, Hajnal Gabriellát nevezték ki, Kucsáknak be kellett érnie az NSZFH-elnökséggel. Ami nem egy hálás feladat, az utóbbi négy évben a szakképzési hivatal „falta” a vezetőket: a 2016-ban kinevezett Kanzsalics Eszter – akinek korábban szintén nem volt semmilyen felnőttképzéssel, szakképzéssel kapcsolatos szakmai tapasztalata – bő egy év után távozott. 2017 novemberében a pedagógus végzettségű Molnár Attila került a helyére, aki néhány hónapig vezette a hivatalt, majd 2018 májusában Magyar Zita főigazgató-helyettes vette át a kormányrudat Kucsák 2019. januári kinevezéséig. Úgy tudjuk, Kucsák távozása után ideiglenesen újból Magyar Zita – akit egyébként szakmai körökben Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár „jobbkezeként” emlegetnek – vezetheti az intézményt. Kerestük az ITM-et, hogy megtudjuk, pontosan mi az oka Kucsák távozásának, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. 

Elfogadták a szakképzési törvényt

Az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden megszavazta a Palkovics László innovációs miniszter által benyújtott új szakképzési törvényt, ami ellen szakmai szervezetek és az érdekképviseletek is tiltakoztak. A szakképző iskolákban dolgozók elveszítik közalkalmazotti státuszukat, a 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár ellenére a szülőknek kötelességük lesz 18 éves korukig vagy legalább egy részszakma megszerzéséig taníttatni gyermeküket, a szakképző intézményeket átnevezik, az OKJ-rendszer is változik. Mindezek miatt a Pedagógusok Szakszervezete november 30-án tüntetést tart Budapesten.

Szerző