Erdogannak és Trumpnak köszönhetően újra erős az Iszlám Állam

Publikálás dátuma
2019.11.20. 07:53

Fotó: Murat Cetin / AFP
Az amerikai kivonulás és a török offenzíva teret és időt adott a terrorszervezetnek, így Abu Bakr al-Bagdadi likvidálása sem hozott eredményeket.
A török offenzíva Szíriában hozzásegítette az Iszlám Állam nevű terrorszervezet dzsihadistáit ahhoz, hogy újraszerveződjenek - állapította meg a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) kedden nyilvánosságra hozott egyik belső dokumentuma az MTI szerint. A tárca általános felügyeleti igazgatóságának aktája leszögezi: "az Iszlám Állam kihasználta az amerikai csapatok kivonulását és a török offenzívát, és megerősítette kapacitásait és erőforrásait Szíriában". A minisztériumhoz tartozó Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) adataira hivatkozó tanulmány megállapítja: az Iszlám Állam "nagy valószínűséggel arra használja majd fel a Szíria északkeleti vidékein kialakult biztonsági vákuumot, hogy onnan indítson támadásokat a Nyugat ellen. Kétségtelenül több ideje és több tere lesz arra, hogy előkészítse a terrortámadásokat, és egyben támogassa a világban meglévő 19 szervezetét is." Az elemzés szerint a dzsihadisták hosszú távon valószínűleg ismét kiterjesztik ellenőrzésüket Északkelet-Szíria egyes helységeire, sőt, befolyást szerezhetnek a világ több térségében is. Ebben szinte bizonyosan nem akadályozza meg őket a szervezet korábbi vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak az október végi likvidálása sem. Az amerikai katonai hírszerzés rendelkezésre álló információi szerint a terroristák már aktiválták alvó sejtjeiket, hogy megsokszorozhassák támadásaikat a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű laza arab-kurd koalíció hadereje ellen. A jelentés leszögezi azt is, hogy a Szíriában állomásozó amerikai erők ugyan továbbra is fegyverekkel látják el az SDF harcosait, de ezen harcosok kiképzését már befejezték. A dokumentum szerint szeptember elején a Szíriai Demokratikus Erőknek már mintegy százezer harcosuk volt.
Szerző

Szabad szemmel: a korrupcióval, a populizmussal, a rossz kormányzással éppen a jövőnket játsszák el Orbánék

Publikálás dátuma
2019.11.20. 06:38

Nemzetközi sajtószemle, 2019. november 20.
Financial Times Az EBRD legújabb tanulmánya arra a következtetésre jut, hogy a nagyarányú kivándorlást meg lehetne akadályozni a közepes jövedelmű államokban, mint Magyarország és Lengyelország, ha a kormányok visszaszorítanák a korrupciót és megvédenék a jogállamot. A hazai viszonyok ugyanis épp annyira befolyásolják az emberek döntését a menni vagy maradni kérdésében, mint az, hogy nyugaton magasabbak a fizetések. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank figyelmeztetésnek szánja felmérését az illiberális rendszerek számára, különösen a kontinens középső és keleti részén, ahonnan az utóbbi 10-15 évben igen sokan települtek át a régi tagországokba.    A kivándorlás mellett alacsony a születések száma, nincsenek munkaerő-tartalékok, ennélfogva mennek fel a bérköltségek. Így ezek a gazdaságok már nem annyira olcsóak a termelés szempontjából, ez pedig egyre inkább távol tartja a befektetőket, amit csak tetéz az automatizálás. Vagyis a növekedés szempontjából fokozottan kellene támaszkodni az innovációra és a vállalkozásokra, ehhez azonban jó kormányzásra volna szükség. Az EBRD fő közgazdásza szerint ez viszont csak akkor lehetséges, vagyis ezek az országok csak akkor több hozzáadott értéket produkálni, ha érvényesül a demokrácia, a jogállam, a szabad sajtó és bizalom nyilvánul meg a rendszer iránt. A dokumentum külön meg is említi Magyarországot, illetve kisebb mértékben Lengyelországot, mint ahol ellenkezőjére váltott át a kormányzati munka színvonalának javulása. Ez azért nem mindegy, mert ha jó irányban mennének a dolgok, az nagyot lendítene a termelékenységen, az emberek elégedettebbek lennének, és nem akarnák annyian venni a kalapjukat. Mindazonáltal a fékek és ellensúlyok lebontása, a jogállam felfejtése egyelőre nemigen nyomta el a magyar és a lengyel növekedési ütemet, ám az EBRD szakértője rámutat, hogy igenis visszaüthet a gazdaságban a nacionalista retorika. A populista politika nyomán ugyanis erős a csábítás, hogy ezek a rendszerek kimondják: nem akarják, hogy külföldiek birtokolják a gazdasági kulcspozíciókat. Ennek azonban igen rossz az üzenete.  
ARD Változatlanul aggasztónak tartja a demokrácia helyzetét Magyarországon és Lengyelországban Frans Timmermans, aki az ügyvivőként működő brüsszeli Bizottságban a jogállamiság betartatásának felelőse. Mert ugyan a két gazdaság jól alakul, ám mindkét kormány eltávolodott az EU-tól. Hogy a két állam ellen szerződésszegési eljárás van folyamatban a közös értékek megszegése miatt, azt a biztos jónak tartja. Így ugyanis mind Budapestet, mind Varsót párbeszédre lehet kényszeríteni az országukban uralkodó állapotok miatt. A gond ott van, hogy az érintett hatalmak ezek után úgy érzik: támadják őket. A kormánypártok változatlanul úgy gondolják, hogy ha megnyerik a választásokat, akkor onnantól kezdve minden úgy lesz, ahogy ők akarják. Hozzáfűzte azonban, hogy Magyarországon sokkal nagyobbak a bajok, ideértve a sajtó- és tanszabadságot. De mint megjegyezte, szerencsére az Orbán-kabinet a végén mindig igazodott a bírálatokhoz. A miniszterelnök veri a tamtamot, ám ha az Európai Bíróság az orrára koppint, akkor elfogadja a verdiktet. Az viszont nagyon kedvező a holland politikus szerint, hogy mindkét lakosság erősen Európa-párti. Így azonban paradox helyzet áll elő: a hatalom ugyan tengelyt akaszt Brüsszellel, ám az emberek azt mondják, hogy ők Európa részei, és hallani sem akarnak a kilépésről. Ez pedig reményt ad, ám Timmermans arra is emlékeztet, hogy ha valaki a család tagja, akkor abból szabályok is adódnak a részére.  
Süddeutsche Zeitung Nem lehet az EU minden bajáért a nacionalizmust okolni. A nacionalisták sokfélék lehetnek, sőt, vannak köztük, akik csak megjátsszák, hogy azok, lásd Orbán Viktort vagy az Osztrák Szabadságpártot. Ők ugyanis bizonyíthatóan készek elkótyavetyélni a szent nemzetet annak, akik a legtöbbet ígéri érte. Így látja a helyzetet Karl-Markus Gauss osztrák írók, aki a vendégkommentárban rámutat: a magyar miniszterelnök a keresztény Európáról áradozik, de összeáll mindenkivel, akit csak tekintélyelvű útitársnak tart. A túlfűtött nacionalista hangulat csupán arra jó neki, hogy Magyarország az általa vezérelt korrupció zsákmánya legyen. A Nyílt Társadalom Alapítvány felmérése a minap azt állapította meg, hogy a magyarok 58 százaléka aggódik, mert úgy véli, hogy az országban könnyen önkényuralom alakulhat ki. De nagyon is lehetséges, hogy keleten hamarosan leáldozik egyes nacionalista vezérek csillaga. Ebben osztozik a földrész két fele, hiszen például a francia elnök egészen a közelmúltig az európai gondolat zászlóvivőjének számított. Ám úgy néz ki, hogy éppen megszűnik ez a nimbusza. Az elemzés kitér arra: a keleti tagállamok nacionalizmusa azt mutatja, hogy ezek az országok még nagyon messzire vannak Európától. Azonban a történelem tanúsága szerint a földrész két fele közt több a hasonlóság, mint ahogyan azt sokan gondolják, még akkor is, ha a Nyugat felvilágosultként és posztnemzetiként hirdeti magát. A vendégkommentár szerint téves úgy beállítani, mintha egyik oldalon volnának az ostoba nacionalisták, akik le akarnák engedni a sorompókat a más kultúrát képviselő idegenek előtt, ugyanakkor azt ígérik saját lakosságuknak, hogy megvédik a szuverenitást, a saját államot, a gazdaságot és visszaszerzik a soha nem létezett nemzeti méltóságot. De az sem állja meg a helyét, hogy a másik oldalon csak azok lennének, akik lángolnak Európáért, már rég túl vannak az előbb említett provinciális törekvéseken és nemzetek feletti uniót akarnának. Csakhogy a kettő sosem jelenik meg vegytisztán, és nem igaz az sem, hogy az már nacionalizmus, ha egy nemzet saját maga akarja meghatározni a sorsát. A Nyugat sokszor még ma is elmaradottnak tartja a Keletet, noha ott több ország is éppen túljutni igyekszik azon, amit a nyugatiak már rég maguk mögött tudnak. Viszont nem kérdőjelezi meg ezeknek az országoknak a demokratikus törekvéseit, ha azt is megállapítjuk, hogy a rendszerváltásba nemzeti tényezők is belejátszottak. Ugyanakkor elfogadhatatlanok a nacionalisták völkisch kényszerképzetei, ideértve, hogy „a még mindig elnyomott népet csakis bizonyos emberek alkothatják”.  
Politico A szocialista EP-frakció sokáig ellenezte ugyan Várhelyi Olivér jelölését, a végén azonban beadta a derekát, mert a leendő magyar biztos a Külügyi Bizottság kérdéseire adott írásos válaszában kellőképpen elhatárolta magát kormánya külpolitikájától – közölte a magyar származású Piri Kati, aki holland színekben a pártcsoport külügyekben illetékes alelnöke. Megjegyezte ugyanakkor, hogy továbbra sem értik, miért éppen a bővítési területet kapja a magyar politikus, amikor ott az egyik kulcskérdés éppen a jogállam.    
New York Times/Reuters A kormány tovább akarja korlátozni az ellenzéki képviselők mozgásterét, ám a hírügynökség idézi Szél Bernadettet, aki brutális lépésnek minősíti a tervet, de arra is rávilágított, hogy sosem az erő, hanem éppen a gyengeség jele, ha egy kormány visszaél a hatalmával. Mindenesetre a javaslat nyomán ismét felmerült a vád, hogy Orbán Viktor tekintélyuralmi irányban halad, miután megszűnne a képviselők joga, hogy korlátozás és előzetes bejelentés nélkül bemehetnek közintézményekbe, állami vállalatokhoz és ott kikérhetnek dokumentumokat. A jogok szűkítése ismét csak azt támasztja alá, hogy a Fidesz még szorosabbra veszi az ellenőrzést, mellesleg ez megy már 10 éve. Hadházy Ákos egyértelműen a törvényhozói jogok megsértésének minősíti a fejleményt, de úgy gondolja, hogy a kárvallottak igazából azok a milliók lesznek, akiket ezek a honatyák képviselnek. A hatalom ezzel szemben arra hivatkozik, hogy egymás után háromszor is kétharmaddal nyert. Ám a hírügynökség felidézi, hogy legutóbb a Fidesz kevesebb voksot kapott, mint a többi párt együttvéve. Ugyanakkor az októberi helyhatósági választás az ellenzék előretörését hozta és ez gyengítheti a fiatal demokraták uralmát. A jelentés arra is kitér: Orbán következetesen tagadja, hogy volna bármiféle üzleti érdekeltsége, ám családtagjai és barátai a közbeszerzések legfőbb nyertesei közé tartoznak. Vagyonuk az égbe szökött az eltelt évtizeden.  
Yahoo/Bloomberg Az elemzés szerint a francia elnök reform címén valójában le akarja állítani az unió további bővítését, ám ez stratégiai hiba. A szerző, Leonyid Bersidszkij igen jól ismeri a keleti térséget, és felhívja a figyelmet, hogy a csatlakozás feltétele a demokrácia és a jogállam, illetve a működőképes piacgazdaság megteremtése. Ha ez megvan, akkor lehető szó a felvételről. Amit Macron most javasol, az nemigen különbözik a mostani eljárástól, ugyanakkor a magyar és a lengyel példa mutatja, hogy amint bekerül egy állam, onnantól kezdve nyugodtan sutba vághat bizonyos elveket. Akkor már az sem lehetséges, hogy a többiek egyáltalán fontolóra vegyék a kizárásukat. Ha a francia államfő fenn akarja tartani a nyitás folyamatát, akkor nincs ok arra, hogy a változásokat már az előtt követelje, hogy megkezdődnének a felvételi tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Viszont teljesen kilátástalan az az igénye, hogy már a jövő januárra ültessék át az indítványt a gyakorlatba, hiszen addigra előreláthatólag éppen csak hogy feláll az új Bizottság. Az illetékes biztos, Várhelyi Olivér jelölését két napja hagyta jóvá az EP. A labda most nála, illetve von der Leyennél van, ha ők előállnak valamivel, akkor megint a nemzeti kormányoknak kell lépniük. Minél inkább elhúzódik az ügy, Macron annál boldogabb, mert a franciák nem akarják a bővítéseket. Ugyanakkor kérdés, hogy a tologatás láttán a jelentkező államok kitartanak-e a demokratikus elvek mellett. A balkáni elitekben bőven vannak olyanok, akik nem szerelmesek az EU-ba. Az együttműködés jelenlegi szintje jól szolgálja a meggazdagodásukat, nem rontja a hatalmas feketegazdaságot. Így ha az unió becsapja az ajtót ezek előtt az országuk előtt, akkor olyan szomszédságra kell felkészülnie, amelyen keresztül beszivároghatnak a csempészek, emberkereskedők és másfajta sötét alakok, ráadásul elkeseredett nacionalista kormányok irányítják a térséget. Bekövetkezhetnek helyi viszályok is, akár a NATO-tag Albánia és Montenegro részvételével. Ráadásul már nyugatra ment dolgozni az albánok 40, a bosnyákok csaknem 50 százaléka. Semmi értelme, hogy Franciaország vagy bármely más nyugati ország engedjen saját lakossága félelmeinek. Inkább azt kellene megértetnie, hogy a felvételek révén biztonságosabbak lesznek a többi közt a külső határok. Macron e tekintetben rossz példával jár elöl.    
Szerző

Vádat emeltek Epstein börtönőrei ellen

Publikálás dátuma
2019.11.20. 06:18

Fotó: STEPHANIE KEITH / AFP/Getty Images
Nem ellenőrizték rendszeresen a rabot, ráadásul meghamisították az erről szóló jelentést.
Vádat emeltek a zárkájában halálát lelő pedofil Jeffrey Epstein börtönőrei ellen - jelentette kedden az amerikai média. A 66 éves Jeffrey Epsteint augusztus 10-én találták holtan egy manhattani szövetségi börtön cellájában. A boncolás után kiadott hivatalos jelentés szerint öngyilkos lett, és két börtönőre ellen most azért emeltek vádat, mert elmulasztották a szokásos ellenőrzést. A pedofíliáért 2008-ban egyszer már elítélt milliárdost azzal vádolták, hogy szexuálisan kizsákmányolt kiskorú lányokat, akiket élettársa, Ghislaine Maxwell - a néhai sajtómágnás, Robert Maxwell lánya - segítségével "kiközvetített" befolyásos barátaihoz is. New York-i és floridai villáinak, vagy a karibi magánszigetén lévő házának vendégei között volt például András herceg, II. Erzsébet királynő fia, Ehud Barak korábbi izraeli kormányfő vagy Bill Clinton volt amerikai elnök is. Bill Clintonról egyébként Epstein manhattani házában olyan festményt találtak, amely női ruhába öltözve ábrázolja a korábbi elnököt. Epstein letartóztatását követően egymás után jelentkeztek tanúvallomásra egykori áldozatai. Jogi szakértők szerint, ha a milliárdost bűnösnek találták volna, akár 45 évig tartó börtönbüntetést szabhattak volna ki rá. Halála után néhány nappal William Barr amerikai igazságügyi miniszter a manhattani börtön súlyos működési zavarairól nyilatkozott. Az igazgatót áthelyezték, két börtönőrt pedig felfüggesztettek. Kedden a manhattani ügyészi hivatal nyilvánosságra hozott dokumentumai szerint vádat emelnek a 31 éves Tova Noel és a 41 éves Michael Thomas börtönőrök ellen. A vádirat szerint nemcsak nem tartották be a szokásos ellenőrzés szabályait, az irodában ülve az internetet böngészték, hanem később hamis jelentést írtak arról, hogy rendszeresen ellenőrizték Epsteint. A vádirat megállapítja: augusztus 9-én este 22.30 és 10-én reggel 6.30 között senki nem ellenőrizte a foglyot. Epstein élettelen testére augusztus 10-én reggel 6.30 körül találtak rá. Jeffrey Epstein Manhattanben élő testvére, Mark Epstein néhány napja nyilatkozott a Miami Herald című lapnak, amelynek kifejtette: meggyőződése, hogy a bátyját eltették láb alól, mert túl sokat tudott befolyásos barátairól, akik szintén aktív résztvevői voltak a kiskorú lányokkal rendezett szexpartiknak. A 65 éves Mark Epstein megbízta Michael Baden patológust, hogy legyen jelen a boncolásnál, majd később felkérte Cyril Wecht igazságügyi orvosszakértőt is a boncolás eredményeinek értékelésére. Mindkét orvos arra a következtetésre jutott, hogy Jeffrey Epstein nem öngyilkos lett, hanem gyilkosság áldozata, sebesülései ugyanis szerintük nem arra utaltak, hogy felakasztotta magát, hanem arra, hogy megfojtották. A két orvos véleménye, valamint az a tény, hogy a New York-i igazságügyi orvosszakértői hivatal nem hozta teljes egészében nyilvánosságra a vizsgálatok eredményeit, feltételezések egész sorát szülte az amerikai sajtóban.
Szerző
Témák
Jeffrey Epstein