Az államra sózná Mészáros a veszteséges erőművét

Publikálás dátuma
2019.11.20. 15:40

Fotó: Népszava
Az elmúlt két évben 15 milliárd forintos üzemi veszteséget és mintegy tíz milliárdos pénzügyi veszteséget termelő Mátrai Erőmű Zrt. 76 százalékos részesedésétől szabadulna meg Mészáros Lőrinc vagyonkezelő cége az Opus Nyrt. - jelentette be a tőzsdei cég az Budapesti Értéktőzsde honlapján. A közlemény szerint az Opus és az állami tulajdonban lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tegnap szándéknyilatkozatot írt alá a cég értékesítésről, pontosabban tárgyalások megkezdésről. A szándéknyilatkozat egyik fél számára sem kötelező érvényű, ennek ellenére borítékolható, hogy Mészáros Lőrinc kezében veszteségessé váló céget az állami MVM megvásárolja. A mátrai a paksi után Magyarország második legnagyobb erőműve, amely ma már lignitégetés mellett gázzal és napenergiával is termel áramot. Az ország második legnagyobb erőművét 2017 vége óta birtokolja áttételesen Mészáros Lőrinc – a cég azóta masszívan veszteséges. Az erőmű a napokban jelentős környezetszennyezéssel került be hírekbe, ám kiderült, hogy a rosszullétet is okozó mérges gázok "termelésében" az erőmű mellett, a közelben, Visontán működő másik Mészáros-cég, a búzakeményítő gyártással foglalkozó Viresol Kft. is érintett.
Szerző

Kemény feltételeket szabott az otthonbiztosításokra az MNB

Publikálás dátuma
2019.11.20. 14:03

Fotó: Shutterstock
Amelyik biztosító teljesíti a feltételeket, megkaphatja a "fogyasztóbarát" minősítést.
Fogyasztóbarát minősítési rendszert vezet be az otthonbiztosításoknál is - a minősített lakáshitelek mintájára - a Magyar Nemzeti Bank, a védjegyre január 10-től pályázhatnak a biztosítók. Az így legkorábban a jövő év első felétől elérhető termékekre vonatkozóan a jegybank szigorú követelményeket szabott a kárrendezés, az ügyféltájékoztatás és a díjmódosítás terén, valamint meghatározta az alapbiztosítási szolgáltatások minimum sztenderd jellemzőit is: ezektől csak az ügyfél javára lehet eltérni. A káresemények pontos meghatározását, a mentesüléseket és kizárásokat illetően is egységes feltételrendszerű, széleskörű biztosítási védelmet írnak elő. A minősített otthonbiztosítás a piacon megszokotthoz képest egy bővített alapcsomagot tartalmaz majd, amely kiterjed valamennyi, a háztartást egzisztenciálisan fenyegető kockázatra, és minimális kizárásokat enged. Az alapcsomag tartalmazza a piacon szokásos valamennyi környezeti csapás és külső okra visszavezethető 15 alapkockázatot - például tűz, vihar, villámcsapás -, de ezen felül 5 olyan kockázatot is, amelyek általában csak kiegészítőként érhetők el, pedig gyakori káresemények (vízkár, betöréses lopás, rongálás vagy üvegtörés). Az alapcsomag mellé az ügyfelek további kiegészítő fedezeteket is választhatnak, de együttkötési kényszer nélkül, így nem kell a számukra lényegtelen biztosítási fedezetekre díjat fizetniük. Káreseménynél az ügyfélbejelentést követő két munkanapon belül a biztosítónak fel kell vennie a kapcsolatot az ügyféllel, a kárszemlére ezután legkésőbb öt munkanappal sort kell keríteni. A kárkifizetést a kárszemlét vagy az utolsó szükséges dokumentum beérkezését követő öt munkanapon belül el kell indítani. A mindennapi létet veszélyeztető kiemelt káresemények esetén - például, ha az épület használhatatlanná, részben vagy egészben lakhatatlanná válik - a biztosítónak a kárrendezés teljes folyamatára külön kárrendezési kapcsolattartót kell kijelölnie az ügyfél számára, és kárelőleget is folyósítania kell. A kárrendezés során a biztosítónak tételesen be kell mutatnia az ügyfélnek, hogy mi alapján határozta meg a kártérítés összegét, elutasítás vagy alacsonyabb összeg esetén írásban részletesen indokolnia kell a döntést. Az ügyfelek – 30 napos felmondási idővel – bármelyik negyedévben felmondhatják a meglévő minősített otthonbiztosítási szerződésüket (a lakásbiztosításokat jelenleg csak az éves szerződési évfordulón lehet megszüntetni). Jegybanki elvárás az is, hogy a biztosítónál tegyék lehetővé, hogy az új, minősített biztosításra váltó ügyfelek régi típusú lakásbiztosításaikat még a szerződéses évforduló előtt megszüntethessék. Ha pedig már az új biztosításra váltottak, a jövőben nem lehet díjuk kedvezőtlenebb, mint az újonnan szerződőké. A jegybank szerint a minősítési rendszer bevezetése élénkítheti a versenyt a lakásbiztosítások piacán, és erősítheti a digitalizációt is. Az ügyfelek ugyanis teljes mértékben digitálisan kommunikálhatnak a biztosítóval a tájékoztatások kérésétől kezdve a nyilatkozatok kárrendezési dokumentumok beadásán át, egészen a szerződés felmondásáig vagy módosításáig.  
Szerző

Az autógyárak húzzák a lakásárat

Publikálás dátuma
2019.11.20. 11:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Már nem Budapest a legdrágább város, ha a lakásárakat a jövedelmekhez viszonyítjuk. Debrecenben, Győrben és Kecskeméten nem csak munkát, hanem elszabaduló ingatlanárakat is hoztak az autóipari beruházások.
Egy kicsivel több, mint 12 évig kellene félretenniük a teljes nettó jövedelmüket a debrecenieknek ahhoz, hogy a cívis városban egy átlagos, 75 négyzetméteres lakást meg tudjanak venni. Ezzel Debrecen egy hajszállal megelőzi Budapestet, a fővárosiaknak elég ugyanis „csak” kerek 12 évi átlagjövedelemmel rendelkezniük a lakásvásárláshoz – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Lakáspiaci jelentéséből. Ez persze nem azt jelenti, hogy Budapesten olcsóbbak lennének a lakások, mint Debrecenben. A hajdú-bihari megyeszékhelyen hamarosan megkezdődő BMW-beruházás azonban már most hatással van a helyi ingatlanpiacra. Előbb indult meg a lakások drágulása, mint ahogyan a beruházás révén elkezdetek volna növekedni a keresetek – mondta érdeklődésünkre Nagy Tamás, a jegybank főosztályvezetője. Ha pedig a fogyasztást is tekintetbe vesszük – hiszen valószerűtlen, hogy valaki 12 évig ne költsön semmire -, akkor a debreceniek még rosszabbul állnak, mivel több mint 20 évig kellene egy lakásra takarékoskodniuk. Eközben Budapesten kicsit kevesebb, mint 20 évnyi jövedelem is elég. Az autóipari beruházások nemcsak Debrecenben, hanem Győrben és Kecskeméten is komoly hatással voltak a helyi ingatlanpiacra – mutatott rá Nagy Tamás. A győri négyzetméterárak 2008 óta a legmagasabbnak számítanak a megyeszékhelyek között, azonban itt egy egyenletesebb, folyamatos fejlődés zajlott. A győri Audiban 1994-ben kezdődött meg a motorgyártás, 1998-tól már az egyes modellek gyártása is beindult, ezután a gyárat több ütemben is bővítették. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a győri foglalkoztatottaknak már több mint 12 százaléka az Audinál dolgozott. Mivel a gyárban a fizetések az országos átlag felett vannak, a lakásárakat a jövedelmekhez viszonyítva Győr már nem jár az élen: Debrecen és Budapest után Szeged és Székesfehérvár is megelőzi a régióközpontok rangsorában, utána már csak Pécs és Miskolc következik. A győrieknek ugyanis a magas négyzetméterárak ellenére kevesebb, mint 9 évig kell félretenniük a fizetésüket egy 75 négyzetméteres lakás megvásárlásához. A fogyasztást is beszámítva pedig mintegy 14 évnyi nettó bérre van szükség a lakáshoz jutáshoz. Ez utóbbi téren Győr egyébként 2015-ben még nagyjából egy szinten állt Debrecennel, akkor még mindkét városban úgy 17 évnyi jövedelem kellett a fogyasztási költségek mellett az otthonszerzéshez. Kecskeméten ennél is látványosabb volt a Mercedes betelepülésének hatása az ingatlanpiacra. A beruházást 2008-ban jelentették be, a termelés 2012-ben indult, 2016-ban tovább bővítettek, majd egy második gyár építését is bejelentették. A kecskeméti ingatlanárak az első bejelentést követően rögtön el is kezdtek fölzárkózni Győr vagy Szombathely magasabb árszintjéhez. Kecskemét volt ráadásul az a város, amelynek ingatlanpiaca a válságot követő mélyrepülés után elsőként kezdett ismét magához térni. A válság után jóval hamarabb kezdtek itt visszaemelkedni az árak, mint az ország többi részén – emlékeztetett Nagy Tamás. Kecskeméten 2011 után gyakorlatilag megállt a négyzetméterárak csökkenése, szemben a megyeszékhelyek többségével, ahol a válságot követő negatív árdinamika egészen 2014-ig kitolódott. Bács-Kiskun megye székhelyén egyébként 2013 óta 90 százalékkal növekedtek az átlagos négyzetméterárak, miközben a megyeszékhelyeken 68 százalékos volt az átlagos drágulás. A budapesti lakáspiac drágulási sebességét azonban az elmúlt öt évben még egyik vidéki város sem körözte le, hiszen ez idő alatt 184 százalékkal emelkedtek a fővárosi lakásárak. Ennek következtében jelenleg 5 évvel hosszabb ideig kellene félretenni a teljes fizetést a lakásvásárláshoz, mint 2013-ban. A drágulás az utóbbi hónapokban már lassul, de az idei első félévben még így is 22,5 százalékkal kellett többet fizetni a budapesti lakásokért, mint egy évvel korábban. A harmadik negyedévben a jegybank előzetes becslése szerint az áremelkedés üteme 19,3 százalék lesz. Pedig a magyar főváros már így is a hatodik legdrágább az Európai Unió fővárosai közül, a régióban pedig csak Prágában magasabbak a jövedelmekhez viszonyított lakásárak.      

Erőn felül kell lakhatásra költeni

Mind vidéken, mind a fővárosban jelentősen romlott 2019 folyamán a lakásvásárlás elérhetősége, az emelkedő árak miatt egy új otthon megvételéhez egyre nagyobb összegű hiteleket kell egyre hosszabb futamidőre fölvenni. A jegybank szerint ez nem csupán szociális, hanem már hosszútávú versenyképességi problémákat is felvet, hiszen a háztartások így erejükön felül költenek a lakhatásra, vagy nem ott vesznek és nem olyan lakást, ami igazán megfelelne az igényeiknek. Emiatt pedig kitolódhat a gyermekvállalás, a helyzet a fiatalok külföldre költözését is ösztönözheti.  A lakásszegénységet mérő mutatók között nem is igazán lehet olyat találni, amiben ne lenne Magyarország sereghajtó a visegrádi országok körében is – mutatott rá éves Lakhatási jelentésében a Habitat for Humanity is. A lakhatási szegénység egyik legfontosabb dimenziója a megfizethetőség, vagyis az: a háztartások képesek-e megfizetni egy társadalmilag elfogadható lakás költségeit úgy, hogy az nem kockáztatja a megélhetést. A nemzetközi norma szerint ez határ a kiadások 30-40 százalékánál húzódik. A magyar háztartások 9,6 százalékánál ugyanakkor a lakhatással kapcsolatos kiadások meghaladják a 40 százalékot, azaz minden tizedik háztartás súlyos megfizethetőségi problémákkal küzd.      A megfizethetőségi problémák pedig többek között közműhátralékok felhalmozódásához vezethetnek. A magyar háztartások körében kétszer olyan gyakori (13,9 százalék) a közműhátralék, mint az unióban (7 százalék). Az összes tartozást - jelzálog, lakásbérleti díj, közmű, fogyasztási hitel – vizsgálva a magyar háztartások csaknem 13 százalékának volt hátraléka, míg az unióban 9 százalék alatt maradt az arány. Csupán az áramfogyasztási tartozásokat vizsgálva több mint egymillió ember, azaz a teljes lakosság tizede billeg annak a határán, hogy tartozásai miatt kikapcsolják az áramszolgáltatást az otthonában – mutat rá a jelentés.

Hollandiából is hazahívják a szakembereket

A lakásdrágulás a szűk kínálattal is összefügg, a fővárosban ugyanakkor az év elején tervezett 14 ezer lakás helyett várhatóan csak 9 ezer készül el év végéig. Ennek oka, hogy az épülő új lakások több mint felének kivitelezése csúszásban van: minimum negyedévvel, de jellemzően inkább félévvel vagy akár háromnegyed évvel is később adják majd át őket, mint eredetileg tervezték. Országos szinten várhatóan 19 800 lakás készül majd el év végéig, jövőre pedig úgy 18 500, 2021-ben viszont már csak 16 ezer. Budapesten a kínálat a következő időszakban tovább szűkül majd, hiszen a harmadik negyedévben újonnan bejelentett projektek lakásszáma az elmúlt évek legalacsonyabb értéke volt 770 lakással, szemben a 2016 óta jellemző, negyedévente átlagosan 2–3 ezer lakással. Ennek oka, hogy jövőre ismét visszaemelkedik 27 százalékra az újlakások eddigi kedvezményes, 5 százalékos értékesítési áfája, ami olyan árszintet eredményez, amire már nem igazán lenne fizetőképes kereslet. A beruházók így inkább bele sem vágnak a lakásépítésekbe. A másik ok, hogy hiányzik a lakásépítésekhez szükséges szakképzett munkaerő is. Annak jelentős része ugyanis a válság után külföldre távozott, és tulajdonképpen azóta sem tért vissza. A jegybank összesítése szerint a válság előtt mintegy 30 ezerrel több embert foglalkoztatott a hazai építőipar, mint jelenleg, és éppen ennyien dolgoznak most külföldön. Az idei első félévben a külföldön dolgozók száma enyhén bővült is. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint ugyanakkor év végére már mintegy 345 ezerre emelkedik majd az építőiparban dolgozók száma, ami mintegy 100 ezerrel több, mint 2013-ban. A zalai, vasi és győr-moson-sopron megyei építőipari cégek beszámolói szerint pedig kevesebben ingáznak már a határon túlra, mint korábban – tette hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor: 2020-ban már nem a munkaerő létszámán lesz a hangsúly, hanem a képzettségén. Ezért is fontos, hogy a külföldön dolgozó magyar építőipari szakemberek hazatérjenek. Ők jellemzően képzettebbek, beszélnek idegen nyelveket, és egy más munkakultúrát is elsajátítottak. A külföldön dolgozó magyarok közül sokaknak a fejében ugyanakkor egy olyan hazai építőipar képe él, ahonnan őket egyrészt a válság éveiben elküldték, másrészt alulfizetetten vagy feketén pocsék munkát végeztettek velük. Ezt tapasztalta legalábbis Koji László az ÉVOSZ által még nyáron Münchenben szervezett építőipari hazahívó börzén. Ezt a képet szeretnék eloszlatni, hat neves hazai építőipari céggel karöltve ezért csütörtökön a második hazahívó börzét is megrendezi az ÉVOSZ, ezúttal Amszterdamban. Hollandiában mintegy 35 ezer magyar él, közülük mintegy 3 ezren dolgoznak az építőiparban. A bemutatkozó hazai építőipari cégek számukra konkrét álláslehetőségeket is kínálnak majd a börzén.  
Szerző