Előfizetés

Megalakulhat az ORÖ

Cz. G.
Publikálás dátuma
2019.11.21. 07:45

Fotó: Népszava
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) képviselői jövő hétfőn veszik át megbízólevelüket – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Választási Iroda.
A roma országos nemzetiségi választás eredménye szerdán vált jogerőssé, miután a Kúria a várakozásoknak megfelelően elutasított egy jogorvoslati kérelmet. Arról, hogy mikor tartják az ORÖ alakuló ülését, várhatóan most csütörtökön döntenek. Valószínűnek tűnik, hogy az alakuló ülést is hétfőn, a megbízólevelek átadását követően rendezik meg. Ezt az időpontot javasolta Farkas László, a Fiatal Roma Országos Szövetsége (Firosz) elnöke is, aki két másik szervezet – Roma Polgárjogi Mozgalom és Phralipe – vezetőivel egyetértésben fordult Rádi Péterhez, a Nemzeti Választási Bizottság elnökéhez. A lapunkhoz eljuttatott levél tanúsága szerint Farkas László hangsúlyozta: nagyon szeretnék, ha hétfőn sor kerülhetne az ORÖ alakuló ülésére is, hiszen a költséghatékonyság és az idő múlása ezt teszi a leglogikusabb lépésnek.

Egész éjjel vitáztak a Parlamentben – Van, aki több mint egy napot töltött az Országházban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.21. 07:43

Fotó: Shutterstock
A téma a képviselők büntetési tételeinek emelése.
Szerdáról csütörtökre virradóan folytatódott az Országgyűlés működését, a képviselők jogállását és a házszabályt érintő módosítások együttes általános vitája a parlamentben. A képviselők reggel 7 órakor még élénken tárgyaltak a szerda este 11 órakor kezdődött napirendi pontról, amely a szerdára hirdetett ülésnap utolsó javaslata volt. Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese Facebook-posztja szerint ma reggel 7:15-kor éppen a DK-s Arató Gergely beszélt.

Hende Csaba „feladta”

– Szerda este 11 körül kezdődött a képviselők jogállását és a házszabályt érintő módosítások vitája, de a parlament ülése már szerda reggel 9 óta tart. Van olyan ellenzéki képviselő, aki már több mint egy napja az országházban van – mondta lapunknak Harangozó Tamás. Az MSZP frakcióvezető-helyettesét csütörtök reggel nyolc óra után értük el, egy felszólalását követően. A napirend szerint egyébként ma kilenckor kezdődik annak a törvénytervezetnek a vitája, amely elvenné az építési hatósági jogokat az önkormányzatoktól. A fideszes honatyák közül Harangozó szerint Boldog István a legkitartóbb, aki néhány óránként kommunistázott egyet, akármiről is volt szó. Az MSZP-s politikus szerint egyébként nem az ellenzék radikalizálódásáról van szó, hanem a kormánypártok jogfosztásáról. – Egy évvel ezelőtt, szintén éjszaka, házszabály ellenesen vették el a szót tőlünk a rabszolgatörvény vitájánál, majd törvénytelenül megszavazták azt. Mindenki egyetértett, hogy ezt nem lehet szó nélkül hagyni – idézte fel Harangozó. A politikus egyik felszólalásában arról beszélt, hogy 1994-ben, a kétharmados többséggel kormányzó MSZP-SZDSZ házszabályát az összes frakcióvezető, köztük a fideszes aláírásával nyújtották be a parlamentnek. – Nincs még egy olyan ország, ahol a házszabályokat egy párt diktátumaként fogadják el – mondta. Az este 11 órakor kezdődő vitán 6-8 fideszes vett részt a 133-ból, Harangozó tájékoztatása szerint a hajnali órákban jött négy képviselő váltani, hiszen Hende Csaba, a törvény egyik előterjesztője „feladta”. Tordai Bence a Népszavának azt mondta: 4-5 fideszes végig bent volt, a jelenlévők menet közben csatlakoztak előterjesztőként az eredeti benyújtókhoz, és nem nagyon intenzíven, de rendszeres hozzászólásokkal, érdemben részt vettek a vitában. – Lezsák Sándor korrekt levezető volt ma, a hangulat hullámzott az egymásnak feszüléstől az időnkénti kedélyes nevetgélésig. A vita felölelte az előterjesztés nagyon tágan vett politikai kontextusát ugyanúgy, ahogy az apró részletszabályait. Az ellenzéki képviselők között végig barátságos, bajtársias, kölcsönösen lojális volt a hangnem – fogalmazott. (Z.Á.)

Az MTI összefoglalója szerint a vitán a fideszes Mátrai Márta kifejtette, a változtatások – az ellenzék állításaival ellentétben – nem jelentik a képviselői jogok korlátozását, csupán keretbe kívánja foglalni a rájuk vonatkozó magatartási normák korlátait. Hangsúlyozta, minderre nem lenne szükség, ha minden törvényhozó értő módon használná jogosítványait, az ellenzék azonban gyakran trágársággal, akadályoztatással és fenyegetéssel lépi át a képviselők parlamenti beszédjogát, ami félelmet, felháborodást vált ki az állampolgárokból. Azt mondta, a képviselőknek megjelenésükben, nyelvhasználatukban és viselkedésükben is példát kell mutatniuk a törvényhozással szembeni tisztelet fenntartása érdekében. Ki kell jelölni azokat a határokat, amelyek nem léphetők át az Országgyűlés tekintélyének védelmében – mondta, majd példaként említette, hogy nem vezetne semmi jóra, ha a kormányoldal „táblaháborúba” kezdene az ellenzékkel. Kiemelte, a most tárgyalt javaslatok ezért felsorolják azokat a magatartási formákat, amelyek a figyelmeztetésnél szigorúbb intézkedéseket indokol. Az előterjesztések emellett előzetes bejelentkezéshez kötnék a képviselők közintézményekben történő tájékozódását annak érdekében, hogy az ne zavarja ezen intézmények működési rendjét.
Balczó Zoltán (Jobbik) felszólalásában azt mondta, ugyan eddig egy ellenzéki képviselő trágár táblája sértette leginkább a Ház méltóságát, de szerinte ehhez hasonló „szellemi trágárságnak” tekinthető több kormánypárti politikus felszólalása is. Példaként hozta, hogy egy államtitkár bevándorláspárti egyesületnek nevezte a Jobbikot.      Az LMP-s Demeter Márta szerint a kormány „makacs titkolózása” vezetett oda, hogy az ellenzéki képviselőknek a közintézményekben kell tájékozódniuk. Az előzetes bejelentkezés bevezetése ebben a helyzetben arra alkalmas, hogy az ellenzéki képviselők fogadását valamilyen indokból elutasítsák, elhalasszák – tette hozzá. Szilágyi György (Jobbik) azt mondta: az ellenzéket megpróbálják kizárni abból, hogy gyakorolhassák a népképviseletet. A kormányzat azokat a választókat akarja kizárni, akik az ellenzékre szavaztak – tette hozzá. Hohn Krisztina (LMP) kijelentette, a javaslat akkor lenne pontos, ha társulna hozzá egy etikai kódex, amiben megneveznék, hogy melyek azok a szavak és kijelentések, amelyek nem hangozhatnak el az ülésteremben. Megjegyezte, attól tart, hogy olyan megszólalásokért is ki fognak tiltani képviselőket, amelyek nem feltétlenül obszcénak.
A vitában többször szót kérő Bősz Anett (független) egyik felszólalásában azt mondta, hogy a törvény olyan gumiszabályokat ad a kormány kezébe, amikkel bosszúhadjáratot lehet folytatni az ellenzék ellen. Mátrai Márta – az ellenzéki kritikákra reagálva – hangsúlyozta, az országgyűlési szabályok egyformán vonatkoznak a kormánypárti és ellenzéki képviselőkre. Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy a kormánypártok elvették annak a lehetőségét, hogy értelmes vitákat lehessen folytatni a parlamentben.  A fideszes Bányai Gábor azt mondta, hogy az Országgyűlés eljutott egy határig, a „falig elmentünk”. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a képviselők megálljanak egy pillanatra és eldöntsék, hogyan fognak viselkedni – tette hozzá.
Mesterházy Attila (MSZP) feltette a kérdést, hogy mekkora felzúdulás lett volna a jobboldali padsorokban, ha a Horn- vagy a Gyurcsány-kormányok idején egy hasonló előterjesztéssel állt volna elő a baloldal. Tordai Bence egy saját, évekkel korábbi felszólalását idézte, amelyben azt állította a kormánypártokról, hogy rombolják az Országgyűlés tekintélyét. Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) azt kérte számon, hogy miért nem napközben zajlott a teljes vita, miért hajnalban kell elmondaniuk a véleményüket. A vitához szintén több alkalommal hozzászóló Böröcz László (Fidesz) kijelentette, a törvényjavaslat arról szól, hogy normális hangnemet kell megütni a Házban és el kell hagyni a sok esetben trágár és útszéli stílust. Harangozó Tamás (MSZP) felszólalásában úgy fogalmazott, normálisan működő demokratikus országokban a parlamenti frakciók közösen fogalmazzák meg a házszabályt, hasonlóan a választási törvényhez és az alkotmányhoz.      A fideszes Boldog István hangsúlyozta, az ellenzéki felszólalók hosszú sora azt mutatja, hogy az obstrukciónak, ellenzéki tiltakozásnak is megvan a helye. Az ellenzék órák óta mást sem tesz, csak elmondja a véleményét, és erre akkor is megmarad a lehetősége, ha elfogadják a most tárgyalt előterjesztéseket – tette hozzá.

Kilencmilliárdos hitelcsontváz Miskolcon

Doros Judit
Publikálás dátuma
2019.11.21. 07:00

Fotó: Shutterstock
Az előző városvezetés által megkezdett 9 milliárd forintos hitelfelvétel végrehajtására kényszerül a Miskolc Holding Zrt. Az ezzel kapcsolatos közgyűlési előterjesztés csütörtökön kerül az képviselő-testület elé, amelynek 4 milliárd forint értékben kezességet kell vállalnia a tranzakcióhoz – olvasható a miskolci polgármesteri hivatal szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Eszerint a holding igazgatósága februárban fogadta el az idei üzleti tervét, amelyben még 7 milliárd forint összegű hitelfelvételt irányoztak elő, azóta azonban a számok nagymértékben növekedtek. Ennek egyik oka, hogy a helyi tömegközlekedésért felelős MVK Zrt. gyakorlatilag évek óta nem kapja meg a várostól az elvégzett közszolgáltatási tevékenység teljes ellenértékét, így ezt a holding-csoport gazdálkodásából finanszírozzák. Ez az összeg az idén több, mint 1 milliárd forint, de az összesített elmaradás már eléri a 4 milliárdot. Veres Pál újonnan megválasztott polgármester korábban lapunknak erről azt mondta: a városi közlekedési vállalatnál kilenc éve gyűlik a probléma és kilenc éve söprik a szőnyeg alá ezeket, a korábbi városvezetés tevékeny segítségével. - A Miskolc Holding működésére az előző városvezetés voltaképp egy hétmilliárdos folyószámla-hitelkeret felvételének lehetőségét szavazta meg – mondta a Népszavának Simon Gábor, az októberben az önkormányzati választásokat megnyert ellenzéki összefogásból megalakult Velünk a Város frakció vezetője. Ez elvileg egyfajta biztosíték a likviditáshoz – vagyis nem feltétlenül kell az összeget a ténylegesen le is hívni -, mostanra azonban kiderült, hogy ezt a keretet szinte teljesen lenullázták az előző városvezetés idején, miután 6,5 milliárdot elköltöttek belőle. Ezt észlelve már a Kriza Ákos fémjelezte fideszes éra alatt kezdeményezte a holding, hogy a keretet 9 milliárd forintra növelhessék, a folyamat el is indult, de a fájdalmas „befejezés” már a mostani önkormányzatra hárult. Simon Gábor szavai szerint nem ez az egyetlen csontváz, ami eddig kihullott a szekrényből, hisz nemrégiben szembesültek azzal is, hogy magának a városnak is van egy 3 milliárdos folyószámla-hitelkerete, igaz – tette hozzá -, ez legalább nincs úgy kimerítve, mint a holdingé. Mint azt korábban megírtuk, Miskolcon az átadás-átvétel után az is kiderült, hogy október közepén az önkormányzatnak 14,4 milliárd forint tartozása volt partnerei felé - amelyben a holding adósságait nem is szerepeltek – miközben alig 2,3 milliárd forint állt a hivatal rendelkezésre, hogy ezeket fedezze.