Lázár szigorítaná a nemdohányzókat védő szabályokat és biztat a szűrésekre

Publikálás dátuma
2019.11.20. 21:05

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Dohányzást korlátozó intézkedéscsomagjáról, a szűréseken való részvétel felelősségéről beszélt szerdán Lázár János, a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos, s közben oda-oda mondogatott Kásler Miklós szakminiszter tárcájának.
Tüdőrákban háromszor annyian halnak meg, mint másik három (vastagbél, prosztata, emlő) daganatban összesen. A The Economist Intelligence Unit (EIU) elemző cég azt vizsgálja, hogy az utóbbi időben történő fejlesztések ellenére, miért nem javulnak a tüdődaganatos megbetegedések diagnosztikai, kezelései eredményei, miért nem csökken a halálozások száma. E vizsgálat eredményét 2020 elején hozzák nyilvánosságra. Az elemző cég rendezvénye adott alkalmat arra, hogy Lázár János, egykori kancellária miniszter, a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztosként elmondja: amíg évente 130 ezer elhunyt között tízezer olyan 50-60 év közötti is van, akiket nem kellett volna még elveszítenünk, addig ezzel van feladata a kormánynak. Különösen azért, mert Magyarországon az unió átlagnál is jóval többen halnak meg a daganatos betegségekben. Három daganattípus (tüdő, emlő, vastagbél) felelős a halálozások 80 százalékáért, ebből kettő kialakulását pontosan ismeri tudomány, így a felismerés, megelőzés érdekében hatékony lépéseket tehetünk - mondta. Lázár János szerint az egészségpolitikában nem arról kell beszélni, hogy hány kórház van az országban, melyiknek, mennyi az adóssága, vagy mennyit keresnek az ápolónők és az orvosok. Ennél fontosabb megértetni az emberekkel, hogy maguk is felelősek az egészségükért, s mit kell tenniük annak megőrzéséért. Az állam most a három leggyilkosabb daganatból egyhez, az emlőrákok megelőzéséhez 100 százalékban biztosítja a szűrést. A többiben – a vastagbél, a méhnyakrák, a tüdőrák – esetében is vannak próbálkozások – mondta. Ám – szerinte – a működő mellrákszűrésre sem megy el sok helyen még az érintetteknek a fele sem. „Fölmerül a kérdés, ha valaki nem él a térítésmentes megelőzés lehetőségével, akkor az ő betegsége, esetleg az elvesztése, kinek a felelőssége?” Ha az állam megteremtené a feltételeket, hogy az egyéb daganatok szűrését is megoldaná, akkor már föl lehetne tenni a kérdést: hogy az, aki nem jelenik meg az ingyenes szűréseken, mennyi tb-járulékot fizessen. Hozzátette: az államnak nincs nagyon más eszköze, minthogy a társadalombiztosítási rendszer adta ösztönzőkkel éljen.  S míg Csányi Péter, az Emmi helyettes államtitkára nem sokkal korábban még ugyanezen rendezvényen minisztere által tavaly ősszel megújított népegészségügyi programmal „büszkélkedett,” Lázár János ennek éles kontrasztjaként megjegyezte: kötelességének érzi, hogy felhívja politikus társai figyelmét, hogy az ország népegészségügyi programok területén el van maradva. És ezt a lemaradást sürgősen pótolni kell. Mint mondta: kevés olyan daganat van, mint a tüdőé, amelynél bizonyított, hogy a dohányzás és a légszennyezettség közvetlen kiváltója. „Joggal merül fel, hogy miért nem tesszük füstmentessé az országot?” Lassan állást kell foglalni Magyarországon, hogy mi a fontosabb: a rágyújtás joga, vagy hogy az állam védje meg polgárait a dohányzók füstje okozta egészségi kockázatoktól?
A témával kapcsolatban intézkedéscsomagot tett le a miniszterelnök és a kormány asztalára, ebben például a tiltaná a gépjárművekben és a társasházak közös területein való rágyújtást, illetve 2020 után születetteket eltiltanák a dohány termékek vásárlástól. Valamint tovább szigorítanák a dohánykereskedés szabályait.
Szerző
Frissítve: 2019.11.21. 09:07

Donald Tusk lett a Néppárt elnöke

Publikálás dátuma
2019.11.20. 21:02

Fotó: EPP
A lengyel politikus az első a közép- és kelet-európai régióból, aki betöltheti a kontinens legnagyobb pártcsaládjának elnöki tisztét.
Az Európai Néppárt (EPP) szerdán megnyílt zágrábi kongresszusán elnökké választották Donald Tuskot. A lengyel politikus az első a közép- és kelet-európai régióból, aki betöltheti a kontinens legnagyobb pártcsaládjának elnöki tisztét.
"Donald Tusk a modern Lengyelország arca. Igazi kereszténydemokrata, aki kiáll a demokratikus és az egyesült Európáért"

– mondta róla Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője.

A kereszténydemokrata pártcsalád legfontosabb döntéshozó fórumáról hiányoznak a Fidesz képviselői, mivel a párt tagságát márciusban felfüggesztették. A Népszava információi szerint az EPP politikai gyűlése a jövő év elején dönthet arról, hogy a magyar párt maradhat-e a néppártban. "Bár egyik tagpártunkat felfüggesztettük, büszke vagyok arra, hogy sikerült megőriznünk a néppárt egységét" – mondta búcsúbeszédében a leköszönt elnök, a francia Joseph Daul.
Témák
EPP Donald Tusk

Újabb 170 magyar katonát küldenek a NATO misszióiba

Publikálás dátuma
2019.11.20. 20:09
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legtöbb honvéd Koszovóban állomásozik, de 70 katonával bővül az Afganisztánban szolgáló állomány is.
Magyarország 170 további katona telepítéséről döntött, ezzel egyharmadával növeli katonáinak számát a NATO misszióiban - közölte Szijjártó Péter szerdán Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek egynapos tanácskozása után. A külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak elmondta, a kormány hetven katonát telepít az eddig száz mellé Afganisztánba a terrorellenes küzdelem erősítése jegyében. A már ott állomásozó négyszáz mellé pedig további száz katonát küld a Koszovóban szolgálatot teljesítő magyar misszióhoz, ugyanis - magyarázta Szijjártó –Nyugat-Balkán biztonsága Magyarország, és egész Európa biztonsága szempontjából kritikus jelentőségű. Ezzel Magyarország 499-ről 669-re növeli a NATO küldetéseiben részt vevő katonái számát
A miniszter arról is beszélt, hogy a NATO-tagországok 2014 szeptemberében tett két vállalása közül - amely szerint a szövetséges országok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra, annak 20 százalékát pedig fejlesztésre fordítják - az egyiket Magyarország a 2024-es céldátum előtt, már idén teljesítette, hiszen  idén a védelmi költségvetés 23,48 százaléka a fejlesztésekre megy. A védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalást Magyarország legkésőbb 2024-re teljesíteni fogja, hangsúlyozta Szijjártó. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kárpátaljai magyarok nemzeti közösségére nehezedő nyomás az elmúlt időszakban ismét növekedni kezdett, szerinte ebben az ukrán titkosszolgálatnak is része van, amiz elfogadhatatlannak tart. „Abban reménykedünk, hogy a kellő társadalmi felhatalmazással és parlamenti többséggel rendelkező elnök jó irányba tereli a kárpátaljai magyarsággal összefüggő folyamatokat, és véget vet a magyar közösségre irányuló nyomásgyakorlásnak” - mondta  az MTI összefoglalója szerint a miniszter.
Szerző