Narancssárga marad a Zöld Híd vezetése

Publikálás dátuma
2019.11.21. 07:30

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
A hányatott sorsú, Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyei Zöld Híd hulladékcég helyhatósági tulajdonosainak tegnapi ülésén az ellenzék önkormányzati előretörése dacára ismét fideszes elnököt választottak. A térség fideszes országgyűlési képviselője, az előkészítésben látszólag komoly szerepet játszó Vécsey László nemcsak ebbéli szerepét tagadja, de azt is nehezményezi, ha fideszesnek nevezik a fideszes elnököt.
Minimális előnnyel, 51-48 százalékos szavazati aránnyal Juhász Istvánt, Kistarcsa fideszes polgármesterét választotta elnökké tegnap a hányatott sorsú Zöld Híd BIGG nevű hulladékcéget tulajdonló Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás. Az alelnök hasonló aránnyal Gyuricza László, Kerepes szintén Fidesz-KDNP-s polgármestere lett. A társulás eddigi elnöke, Vác nemkülönben kormánypárti polgármestere, a rendezvénytől távol maradó Fördős Attila megbízatása az – egyébként számára kudarcos - helyhatósági választásokkal megszűnt.  A tegnapi választás pikantériája, hogy a gyűlés eredeti előterjesztésében Pásztor Béla korelnök, Veresegyház független polgármestere a voltaképpeni ellenzékhez sorolt Hatvani Miklóst, Isaszeg független polgármesterét, alelnöknek pedig Kosd – tavaly Fördős ellen is induló – független-exjobbikos polgármesterét, Kurdi Ferencet ajánlotta. Hatvani Miklós, aki éppenséggel Gémesi György mellett ült, lapunknak hangsúlyozta, hogy az idei választásokat immár negyedik alkalommal, mindennemű párttámogatás nélkül nyerte meg, ráadásul 2010-ben még a Fidesz is mögé állt. A gyűlés első perceiben ugyanakkor – a hátsó sorokban helyet foglaló Vécsey Lászlóval, a térség fideszes képviselőjével sűrűn egyeztető – Agócs Gábor, Galgaguta független polgármestere szóban javasolta a fideszes Juhász Istvánt és Gyuricza Lászlót. Rokonszenvét választotta pártkötődésének említése nélkül például azzal indokolta, hogy „szakmailag otthon van és tudja, mi fán terem a dió”. Illetve, ha „az előző vezetőség jön vissza, a spirál be lesz temetve és soha nem derülnek ki azok az okok, amik a mostani helyzethez vezettek”. Lehengerlő érvelése a jelek szerint meggyőzte a megjelentek – lakosságarányos – többségét. A választási szabályok feletti viták után különböző tisztségekre Gémesi György is kapott felkérést – megválasztása után még Juhász Istvántól is. Ezt a polgármesterként újrázó exelnök azzal utasított vissza, hogy a jelenlegi politikai nyomások közepette személye megosztó lenne. Egyszersmind sürgette a hulladékcég helyzetének pártpolitika-mentes, szakmai rendezését, amire leginkább Hatvani Miklóst ajánlotta. Dokumentumokat mutatott be arról, hogy az elnöksége időszakáról született feljelentést az ügyészség pontról pontra elutasította. (Ekkor a vélhetőleg a Fideszhez húzók zúgolódtak, hogy „ez nem politikai gyűlés”.) A választás előtt ugyanakkor (a társulással hivatalos viszonyban nem álló) Vécsey László is ismertethette a részt vevőkkel a jogi kereteket, aminek kapcsán pedig az ellenpártiak adtak hangot nemtetszésüknek. Megválasztása előtti felszólalásában furamód Juhász István is politikai feszültségekre hivatkozott, amennyiben például kapott a Zöld Híddal kapcsolatos, fenyegető üzeneteket. Kérdésünkre szintén politikamentes irányítási elveket hangoztatott. Szerinte a Zöld Híd tavaly alapvetően azért volt kénytelen átadni a hulladékszállítást a katasztrófavédelemnek, mert a szerinte ellenzéki Gémesi György „feszültséget keltett”. Juhász István ezt már akkor nyílt levelekben nyomatékosította. Annak kapcsán, hogy az elmúlt közel egy év során a fideszes Fördős Attila irányítása alatt sem tudott megállapodni a Zöld Híd az NHKV-val a pénzekről, úgy vélte, az elődje által megalapozott munkát kell folytatniuk. A helyzetfelmérés után, ha szükséges, dönt az esetleges változtatásokról. Kérdésünkre úgy fogalmazott, Vécsey László irodája jogi segítséget nyújtott nekik. Maga Vécsey László ugyanakkor a rendezvény után kérdésünkre, miszerint milyen mélységben vett részt az új, fideszes elnök jelölésében, leszögezte, hogy semmilyenben. Egyszersmind figyelmeztetett, Juhász István nem "fideszes elnök", hanem Kistarcsa polgármestere. Szavai szerint ugyanakkor a politika óhatatlanul beavatkozik a folyamatokba, hisz Gémesi Györgyöt a Momentum támogatta az önkormányzati választásokon, pártja, a szintén ellenzéki Új Kezdet alelnöke pedig az LMP parlamenti frakciójában ül. Ama megjegyzésünkre, hogy Gémesi György a tegnapi rendezvényen mindennemű felkérést visszautasított, felhívta a figyelmünket, hogy Gödöllő polgármestere mégis csak szót kapott és védhette korábbi tevékenységét. Felvetésünket, miszerint – akár kormánypárti kapcsolataik révén – lát-e lehetőséget arra, hogy ismét az NHKV fizesse a Zöld Híd költségeit, korainak minősítette. A mostani választással egyelőre a szervezet működőképességét állították helyre - szögezte le. Mindazonáltal távlati célnak nevezte, hogy ismét helyreálljon az NHKV és a Zöld Híd közötti kiegyensúlyozott kapcsolat. Felhívta a figyelmet, hogy az előző elnök, Fördős Attila - akit szavai szerint szintén nem fideszesként, hanem Vác polgármestereként választottak a társulás élére - csak januárban tudta teljes egészében átvenni a nyilvántartásokat és megkezdeni az átvilágítást. A cég korábbi gazdálkodása miatt feljelentést is tettek. Annak kapcsán, hogy Gémesi György az ülésen bemutatta a feljelentés ügyészségi elutasítását, Vécsey László azt furcsállotta, hogy az általa nem ismert dokumentum miként kerülhetett a gödöllői polgármesterhez, ha a feljelentés ismeretlen tettes ellen született.

A térség szemétszállítója a katasztrófavédelem

Az Észak-Kelet Pest és Nógrád megye 110 ezer háztartásának hulladékszállítását végző Zöld Híd BIGG Nkft. tavaly október végén, arra hivatkozva, hogy a számlákat országosan beszedő állami NHKV-tól a működésükhöz szükséges legalapvetőbb anyagi forrásokat sem kapják meg, beszüntette a térségi kukák ürítését. A tevékenység költségeit azóta is a begyűjtést a cég eszközeivel átvevő katasztrófavédelem állja. Tavaly novemberben, az országos politikát is megmozgató előzmények után Gémesi György lemondott. A távozása előtti napokban akadt olyan, kormánymédia-sortűzzel fedezett fideszes politikus, aki szerint az ellenzék az általa elvesztett tavalyi parlamenti választások miatt hagyta volna a térség utcáin a szemetet. Mindazonáltal a jelek szerint az elmúlt közel egy év során Gémesi György fideszes utódja, Fördős Attila – illetve az általa éppenséggel az NHKV-tól leigazolt ügyvezető, Hajnal Zsolt – sem vergődött zöldágra az országos kukaholdinggal. Így a számlákat ma is - az országban egyedül álló módon - a katasztrófavédelem állja.

Szerző
Frissítve: 2019.11.21. 11:14

333,53 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.11.21. 07:17

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon csütörtök reggel: az euróhoz képest enyhén gyengült, míg a dollárral, a svájci frankkal és a japán jennel szemben erősödött.
Az euró 333,53 forinton forgott reggel hét órakor, 10 fillérrel emelkedett az árfolyama a szerda esti 333,43 forinthoz képest. A dollár árfolyama 301,17 forintról 301,12 forintra, a svájci franké pedig 304,12 forintról 303,93 forintra gyengült. A jent 2,7734 forinton jegyezték, szemben a szerda esti 2,7756 forinttal. Az euró 1,1078 dolláron forgott csütörtök reggel, 0,05 százalékkal drágult az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest ugyancsak 0,05 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0975 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9909 frankot adtak, 0,02 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest viszont 0,02 százalékkal gyengült a dollár, csütörtök reggel 108,57 jenen állt az árfolyama.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Brüsszeli figyelmeztetés a kormánynak

Publikálás dátuma
2019.11.20. 19:25

Fotó: Shutterstock
A magyar kormány nem hozott érdemi intézkedéseket a középtávú strukturális államháztartási hiányának csökkentésre, illetve nem reagált ezen brüsszeli ajánlásokra – állapította meg közleményében az Európiai Bizottság. Az eljárás már másfél éve folyik Magyarország ellen, amelyek célja, hogy az államháztartás hiánya tartósan alacsony szintre csökkenjen. Az ajánlások között szerepel többek között a költségvetési kiadások növekedésének mérséklése, illetve az is, hogy a többletbevételeket elsősorban a hiány csökkentésére használja fel a kormány. Ezeket a kabinet mindeddig figyelmen kívül hagyta.  A magyar államháztartás deficitje idén a GDP 1,8 százaléka lesz – ami magasnak számít a jelenlegi öt százalékos növekedési környezetben -, ám a már elfogadott 2020-as költségvetési törvény szerint ez a mutató jövőre már a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékára csökken, vagyis a magyar kormány is igyekszik csökkenteni a hiányt, még ha nem is Brüsszel által elvárt ütemben. Az euróövezetben jelenleg átlagosan 0,7 százalékos az államháztartási hiány, ami még a jövő évi magyar céloknál is alacsonyabb. Brüsszel azért ösztökéli nagyobb csökkentésre a kormányt, hogy a hiány a jövőben semmilyen körülmények között nem emelkedjen három százalék közelébe. Ám mivel Magyarország nem eurózóna tagállam a bizottság ez ügyben csak ajánlásokat tehet, nem kötelezheti a kormányt kiigazításokra, csak felszólítást küldhet – ezt tette határozatában.  
Szerző