„Ne gyújts rá!” – A passzív dohányzás is okozhat érbetegséget

A dohány füstjének belélegzése is hozzájárul a szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulásához. Ma van a „Ne gyújts rá” mozgalom világnapja.

Világszerte a nemdohányzók mintegy 25-30 százaléka passzív dohányos. A passzív dohányzás erekre kifejtett hatásának felmérésére számos vizsgálat készült. Az egyik nagyszabású, amerikai kutatásban közel 11 ezer középkorú személyt három éven keresztül vizsgálva figyelték az aktív és a passzív dohányzás érbetegségekre kifejtett összefüggéseit. Az Atherosclerosis Risk in Communities (ARIC) tanulmányban a nyaki ütőérfal két belső rétegének vastagságát követték ultrahangvizsgálat segítségével. Az érfal ezen két rétegének, az úgynevezett intima-média vastagsága a szív-és érrendszeri események előrejelzője.

Igazolták, hogy passzív dohányzás hatására növekedett az érfal két belső rétegének vastagsága, ami az akaratlan cigarettafüst és az érelmeszesedés közötti káros kapcsolatra utal. További vizsgálatok megállapították, hogy az aktív dohányzás önmagában 50 százalékkal emeli az érbetegség rizikóját. A már leszokott dohányosoknál a kockázat nagyjából a negyedére csökken. Figyelemfelhívó azonban az, hogy a passzív dohányosokban 30 százalékkal nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a nemdohányzókhoz képest, és adatok vannak arra, hogy a kockázatnövelő hatás stroke esetében is fennáll.

Az aktív és a passzív dohányzás is szűkíti az ereket

A passzív dohányzás a káros hatását részben a vérlemezkék aktiválásán keresztül fejti ki, mivel növeli a vérrögképződés kockázatát. Ennek kialakulásához azonban az érfalon korábban kifejlődött, meszes plakkok sérülése is szükséges. A dohányzás hatására az érfal belső felszínén is károsodások jönnek létre. Az erek legbelső felszíne, a vérrel közvetlen kapcsolatban álló „belhártya” többek között egy oldott állapotban lévő gázt, a nitrogén-oxidot termeli, amely az erek tágulását idézi elő. Aktív és passzív dohányosokban is csökken a termelt nitrogén-oxid mennyisége, ami miatt az erek összehúzódása erősödik. A vérrögképződés és az érösszehúzódás nagymértékben növeli az artériás érelzáródások, vagyis az infarktus, a stroke, vagy az érszűkület kialakulásának esélyét.

Az érfalat érintő negatív változások csak részben visszafordíthatóak, vagyis az aktív vagy passzív dohányzás megszűnése után is nagyobb marad a kockázat, mint azoknak, akik sosem voltak kitéve dohányfüstnek. Vizsgálatok ugyanakkor azt is igazolták, hogy az antioxidánsok képesek enyhíteni a passzív dohányzás érbelhártyára kifejtett káros hatásain – hangsúlyozta Kósa Éva, a Kardio Központ belgyógyásza, angiológus, érszűkület specialista. Egy évvel a passzív dohányzás abbamaradása után az érbelhártya függő értágulási folyamat javulását észlelték.

November harmadik csütörtökjén tartják a nemzetközi „Ne gyújts rá”- mozgalom világnapját, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás és a passzív dohányzás veszélyeire. A Magyarországon körülbelül

A dohányzás 10-15 évvel rövidíti meg az életet, számos káros szövődménye ismert – mondta korábban Horváth Ildikó, az egészségügyért felelős államtitkár, aki végzettsége szerint tüdőgyógyász. Arra buzdított mindenkit: csatlakozzon a „kihíváshoz” és egy napig ne dohányozzon, és így tegye meg az első lépést a leszokás felé. A sajtótájékozón Cselkó Zsuzsanna, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet szervezési és módszertani osztályának vezetője elmondta, Magyarországon a dohányzók 40 százaléka szeretne leszokni, de önerőből csak keveseknek sikerül. A leszokási hajlandóság 50 év körül kezd el erősödni, amikor már egyéb egészségügyi probléma is jelentkezik. A leszokásban, amely egyéni döntés, nehéz vállalás, segítséget nyújt a „Gond? Egy szál se!” telefonos applikáció, ami segíti megtervezni és megkönnyíteni a leszokás folyamatát, segít fenntartani a motivációt, de arról is áttekintést kaphat a dohányzó, hogy az utolsó elszívott cigaretta után hogyan alakult az egészségi állapota, vagy mennyi pénzt takarított meg.

Magyarország világelső a tüdőrák okozta halálozásban, és ennek főként a dohányzás áll a hátterében – mondta Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója. A dohányosok főként idült hörgőszűkülettel (COPD) és tüdőrákkal kerülnek kórházba. Mint mondta, az új típusú dohánytermékek, összefoglaló nevükön a füstmentes termékek – mint az elektronikus cigaretták – káros hatása ugyanúgy megjelenik a szervezetben, mint a hagyományos cigarettáké. Ezek a termékek nem segítenek a leszokásban, hiszen a nikotintartalmuk révén fenntartják a függőséget.