Kisebbségben a szlovén kabinet

Publikálás dátuma
2019.11.22. 10:35
Janez Jansa és Marjan Sarec
Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Politikai instabilitás elé néz Ljubljana, miután a kisebbségben kormányzó koalíció elvesztette külső támogatóját. Egyelőre még korai a kabinet bukásáról és a bevándorlásellenes Janez Jansa kormányra kerüléséről beszélni.
Kihátrált a Balpárt, a Levica a Szlovéniát kisebbségben kormányzó középbal koalíció mögül, miután nem tudta megszavaztatni az egészségbiztosítás módosításával kapcsolatos javaslatait. A kormánykoalíció öt pártja és a Luka Mesec vezette Bal között létrejött márciusi szövetség közös terveiben jóléti intézkedések, nyugdíjreform, a lakhatás megkönnyítése, a foglalkoztatás biztonsága, és adóreformok szerepeltek. A Levica kívánságlistájának sarkalatos kérdése az általános egészségügyi hozzájárulást kiegészítő, ugyancsak kötelezően fizetendő különbiztosítás eltörlése. Elképzelésük szerint az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának fő pillére egy kötelező, ám jövedelemfüggő hozzájárulás lenne, de a javaslatot a koalíció lesöpörte az asztalról, azzal, hogy finomítani kellene rajta, és nem látják pontosan a terv 500 milliós költségének finanszírozását. A kormány átmenetileg 29 eurónyi kiegészítést írna elő mindenki számára az alapbiztosításon felül. Sérelmezte Mesec a kormány hozzáállását a személyi jövedelemadó kérdésében is, a mai állapotban a gazdagok járnak jól, ahogy a szociális juttatások ugyancsak igazságtalanok, a költségvetés pedig úgy általában se nem szociális, se nem fejlesztésorientált- hangoztatta a Balpárt vezére. Elemzők többsége szerint, bár a kabinet mandátuma 2022-ben járna le, hamarább sor kerül új választásokra, igaz, ezzel ellentétes vélemények is napvilágot láttak a helyi sajtóban. A szlovén parlament 90 székéből csak 43-t töltenek meg a kormány képviselői, a törvényhozáshoz így nélkülözhetetlen a Balpárt által delegált 9 honatya szavazata. Mindeközben sürgős tennivalók várnának a kabinetre, így az egészségügyi-, a nyugdíj-, az adórendszer megreformálása. Ezeket  a lépéseket mind az EU, mind az IMF kívánatosnak tartaná. Ám a következő hetekben nem várható bármilyen előrelépés a szlovén parlamentben, így máris nyilvánvaló, hogy a törvényalkotást megbénítja a helyzet. A napokban nem sikerült megszavazni az alacsony jövedelműeknek, a népjólétben tevékenykedő önkénteseknek szánt speciális támogatásokat. A kormányfő, Marjan Sarec bízik abban, hogy a kormányjavaslatokhoz külső alkalmi segítséget kaphat az ellenzék pártjaitól, de úgy nyilatkozott, nem szándékozik írásos megállapodást kötni egyetlen remélt támogatóval sem. A Szlovén Nemzeti Párt (SNS) késznek mutatkozott a kormány költségvetési előterjesztésének támogatására, Sarec viszont „minden párt” támogatását szeretné a fontos kérdésekben. Egyelőre semmi jel nem mutat párbeszédre, a feleket kizárólag az erőfitogtatás köti le, ez pedig a kormány bukásához vezet- írja a Total Slovenia News hírportál. Az ellenzéki vezető, Janez Jansa várhatóan mindent megtesz annak érdekében, hogy néhány hónapon belül az új választást tartsanak. A tavaly nyáron megrendezett voksolást a jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyerte, a valójában populista, migrációellenes párt vezére Jansa Donald Trump mintájára a „Szlovénia mindenekelőtt” jelszóval kampányolt sikerrel, a voksok mintegy negyedét szerezte meg. A mérleg nyelvét mozgató második helyezett, a mintegy 13 százalékot szerző Marjan Sarec Listája (LMS) formációja azonban nem volt hajlandó a koalícióra, a korruptsága miatt börtönt is megjárt, már a jugoszláv érában is politizáló Jansával. Egy kisváros polgármestere, a hajdani színész, Marjan Sarec ötpárti koalíciót összehozva ülhetett a miniszterelnöki bársonyszékbe. A választók most minden bizonnyal büntetni fogják az aktuális koalíciót, de a helyzetet előidéző Balpárt sem biztos, hogy nyer az ügyön. Nem a részletek, hanem a biztonság iránti vágy irányítja majd a voksokat – hangsúlyozzák a helyi források. Egyes elemzők szerint az aláásott stabilitás eredményeképpen szavazással, de akár anélkül is Jansa ölébe hullhat a hatalom néhány hónapon belül. A szlovén kereskedelmi csatorna, a Nova24TV által közzétett közvélemény-kutatás szerint a koalíció vezető pártja, az LMS a válaszadók 25.9 százalékának bizalmát élvezi, az ellenzéki SDS-re 24.8 százalék voksolna, miközben a jelenlegi kormánykoalíciót 45,7 százalék támogatja. Ugyanakkor „szlovén hagyomány” szerint az egyes közvélemény-kutatók mérései között ezúttal is jelentősek az eltérések. A Mediana ügynökség például két hete mindössze 15,4 százalékon mérte Sarec listáját, de így is megelőzte az úgynevezett demokratákat, 0,2 százalékkal. A Ninamedia felmérésében szintén az LMS áll az élen, 21,4 százalékkal, náluk viszont 7,8 százalékos az előnye Jansa politikai erejével szemben.
MÁS A ZÁSZLÓ - Janez Jansa (jobboldalt) pártját, az SDS-t reklámozta a kampányban Orbán Viktor

Jansa erős magyar kapcsolatai

Janez Jansa, az SDS elnöke igen szoros kapcsolatot alakított ki Orbán Viktorral. Ideológiájuk felettébb hasonló. Az SDS mellett kampányolt a magyar kormányfő a tavalyi választás előtt, s a Habony Árpád érdekkörébe tartozó cégek építették fel az SDS-hez igencsak közel álló, amúgy a helyi médiaéletben jelentéktelennek számító Nova24Tv nevű hírtelevíziót. Ugyanez a kormányközeli magyar kör áll az SDS hetilapja, a Demokracija, valamint a Skandal24 nevű, nem túlzottan színvonalas bulvárlap mögött.  Az a recept azonban, ami itthon bevált, Szlovéniában nem jött be, a bevándorlásellenes erők nem szereztek többséget. Jansa elutasítottsága annyira jelentős, hogy már ha pártja, az SDS meg is nyerne egy esetleges idő előtti voksolást, vélhetően a demokratikus erők ismét összefognának, csak hogy ne ő kerüljön hatalomra. A Mladina című lap tavaly, a voksolás előtt, jellegzetes címlappal mutatta be Jansa és Orbán kapcsolatát. Ez azt sugallta: ha Jansa nyerne, az ország nyelve is magyar lenne, annyira kötődik a magyar miniszterelnökhöz.

Izrael harmadszor is nekifuthat a választásnak, addig bármelyik képviselő megpróbálkozhat a kormányalakítással

Publikálás dátuma
2019.11.22. 09:20
Bernjamin Netanjahu és beni Gantz
Fotó: YONATAN SINDEL /
Izrael vészesen közel sodródott ahhoz, hogy egy éven belül harmadjára is választásokat rendezzenek. A Kék és Fehér centrista szövetség vezetőjének, Beni Ganznak sem sikerült működő kormánykoalíciót összekovácsolni. Előzőleg Benjamin Netanjahu kormányfő is kudarcot vallott. Még egy kiskapu maradt: amennyiben a 120 fős knesszet bármelyik képviselője – akár Ganz vagy Netanjahu is – képes maga köré gyűjteni a következő 21 napban a megfelelő többséget, az államelnök megbízhatja a kormányalakítással. Az elmúlt hónapok rendre zátonyra futó tárgyalásai után azonban erre nagyon kevés az esély. Valószínűbb, hogy valamikor március közepén ismét az urnák elé járulnak az izraeliek. A szövevényes helyzetet röviden összefoglalva: sem a Likud vezette jobboldali-vallásos blokknak, sem a Kék és Fehér vezette centrista-baloldali erőknek nincs elég mandátuma a többségi kormányhoz. Az Avigdor Lieberman korábbi védelmi miniszter által irányított jobboldali Izrael a Hazánk pedig végül nem lépett elő „királycsinálóvá”, egyik tömörülés mögé sem állt be, sem az ortodox zsidó pártokkal, sem a baloldali, arab alakulatokkal nem volt hajlandó közösködni. Nem sikerült megegyezni egy egységkormány felállításában sem, ahol rotációs alapon váltották volna egymást a miniszterelnökök. Ennek gátja főként az volt, hogy Netanjahu kitartott a zsidó ortodox alakulatok mellett, a Kék és Fehér pedig kampányígéretéhez híven kizárta az együttműködést vele, miután vádat emelnek ellene korrupciós ügyei miatt. Az izraeli sajtó tegnap már arról cikkezett, hogy a Likud köreiben is megerősödtek a tisztújítást követelő hangok, hiszen főleg Netanjahu személye áll a megegyezés útjában. Az országosan és a párton belül is népszerű Gideon Szaár korábbi bel – és oktatásügyi miniszter már be is jelentkezett trónkövetelőként, mondván, neki sikerülne az, amiben Netanjahu kudarcot vallott. A kérdés, hogy harmadik választás esetén kit büntetnek majd meg a választók a kialakult politikai patthelyzetért, az adófizetői pénzek vesztegetéséért?  

Vádemelés Netanjahu ellen

Az izraeli igazságügyi minisztérium csütörtökön jelentette be, hogy Aviháj Mandelblitt főügyész vádat emel Benjámin Netanjahu ellen csalás, vesztegetés és hivatali visszaélés miatt.  Netanjahu puccskísérletnek nevezte a vádemelést, és korábbi kijelentéseit megerősítve közölte, hogy nem mond le. Szerinte a nyomozási folyamatot az ő és az általa vezetett jobboldali kormány megbuktatásának szándéka vezérelte, és ehhez a sajtó is asszisztált 

Szerző

Szabad szemmel - Csakis a Fidesz nélkül

Publikálás dátuma
2019.11.22. 07:18

Nemzetközi sajtószemle, 2019. november 22.
Frankfurter Rundschau Csakis a Fidesz nélkül – mutat rá a baloldali lap kommentárja, miután az Európai Néppárt új elnöke január végéig dűlőre akarja vinni a kérdést a Fidesz tagságáról. A bejelentés örvendetes, miután a pártcsalád éveken át csak hárította az ügyet és a végén felfüggesztve a magyarok tagsági jogait. Az EPP eddigi elnöke, Joseph Daul problémás gyereknek minősítette Orbánt, ily módon bagatellizálva az ügyet - a magyar vezető legnagyobb tetszésére. Mert az uniós pénzeket köszönettel elvette, ám közben illiberális demokráciát épített ki. Kantárra vette az igazságszolgáltatást, a tudományt és a sajtót. Megtagadott minden együttműködést a menekültpolitikában. Ily módon azonban már semmi keresnivalója az európai kereszténydemokraták soraiban. Persze ha kiteszik a szűrét, az sem változtat az orbáni politikán. Ám a Néppárt tisztességesen viselkedne. Az új Bizottság indulása a legalkalmasabb időpont, hogy tiszta viszonyokat teremtsenek, úgy, ahogyan azt von der Leyen ígérte. A német politikus ugyanis kijelentette: soha nem fogja megengedni, hogy nacionalisták és populisták szabják meg az európai életmódot. Ám ez kizárólag a Fidesz nélkül lehetséges.
New York Times/Washington Post/AP Miközben az Európai Néppárt a Fidesz további sorsáról tanakodik, a tömörülés új elnöke harcot hirdetett az orbáni illiberalizmus ellen, de a tagok közül nem mindenki ért egyet vele. Tusk bejelentette, hogy január végéig döntik el, mi legyen a magyar kormánypárttal, akkorra zárul le a kérdés előkészítésével megbízott 3 bölcs vizsgálata. A magyar kormányfőt széles körben úgy tekintik, mint aki autokrata és visszaszorította országában a demokráciát. Ám a korábbi szlovén miniszterelnök, Jansa azt hangoztatta az európai kereszténydemokraták zágrábi kongresszusán, hogy nincs értelme megbüntetni az egyik legsikeresebb tagpártot. Szerinte egyébként a vége az lesz, hogy a Fidesz marad a pártcsaládban.
Politico Néppárti illetékesek azt közölték, hogy a háromtagú vizsgáló bizottság a következő év elejére teszi le az asztalra jelentését a magyar demokrácia helyzetéről. Előtte, a jövő hónapban még egyszer tárgyalnak Orbán Viktorral, akivel idáig már kétszer találkoztak. Ha megvan a vélemény, akkor Tusk azt ígéri, hogy intenzív konzultációba kezd. Azt akarja, hogy utána január végéig eldőljön: tag maradhat-e a Fidesz. Az új elnök kifejtette, hogy határozottan harcolni kíván az orbáni illiberális demokrácia ellen. A jelentés hozzáfűzi, hogy az EPP befagyasztotta a magyar párt tagsági jogait, mert így akarta megmutatni szavazóinak, hogy nem veszi félvállról Budapest EU-ellenes retorikáját és a magyar jogállam meggyengítését.
FAZ A pápa is úgy gondolja, hogy az Európai Néppárt jövője szempontjából döntő, mi lesz a Fidesz tagságával. Erről Tusk tájékoztatta a 40 párt képviselőit a zágrábi kongresszuson. Merthogy az EPP vadonatúj vezetője a múlt hónapban családostul (feleség + két felnőtt gyerek) a Vatikánban járt, és elárulta az egyházfőnek, hogy nem tér vissza a lengyel politikába, hanem a kereszténydemokrata szövetség elnöki tisztét pályázza meg. Ferenc ezután kérdezte meg tőle, vajon az EPP különbséget tud-e tenni a népszerűség és a populizmus között. Vagyis hogy miként ítéli meg a populista Orbán Viktort? A felfüggesztés miatt a magyar kormánypárt egyetlen képviselője sem lehet jelen a horvát fővárosban. A pártcsalád azt követeli a miniszterelnöktől, hogy az ne egyszerűen tegyen hitet az alapértékek mellett, hanem tartsa is be azokat. Ám a politikus meggátolt minden érdemi vitát ez ügyben. Tusknak döntenie kell, és ezt készíti elő Zágrábban. Mint hangsúlyozta, nem szabad a terepet átengedni olyanoknak, akik be akarják adni az embereknek, hogy a szabadság és biztonság kölcsönösen kizárja egymást. Márpedig ha ő mondja, annak különleges nyomatéka van. Ő volt az első kelet-európai politikus, aki magas uniós tisztséget töltött be és ez csak jót tett az EU-nak. Újfajta megközelítést hozott a brüsszeli politikába. Kimondta, ha valami nem tetszett neki. Nemrégiben Macron fejét mosta meg. Most az EPP élére lép, ott is úttörőnek számít, hiszen a Vasfüggöny túloldalán nőtt fel – emeli ki a konzervatív újság.
Le Monde Macron új keleti politikája, ideértve az észak-macedón és albán csatlakozási folyamat megkezdése ügyében kimondott vétót, haragot vált ki Közép-Európában. Pedig a politikus egy éve még körbejárta a térséget, szemben elődeivel, akik „elhanyagolható mennyiségnek” tartották a régiót. Ám azóta gyökeresen megváltozott a helyzet. Az elnök mind inkább visszatér a hagyományos párizsi külpolitikához és újabban nem túl elismerően nyilatkozik ezekről az államokról. Mindezt csak tetézi, hogy az államfő újra kívánja gondolni a viszonyt Moszkvával, miután agyhalottá nyilvánította a NATO-t. Véleményét csak egy valaki fogadta viszonylag kedvezően a földrész közepén: Orbán Viktor, aki megerősítette, hogy fejleszteni kell a magyar hadsereget. Macron pedig nyilvánosan azt mondta, hogy számít a nacionalista magyar vezetőre, mert jobb belátásra kell bírni a lengyeleket Oroszország kapcsán. Vagyis új szövetség van kialakulóban, noha az elnök a májusi EP-választások előtt a kampányban még Orbánt és az illiberálisokat nevezte meg fő ellenfeleiként. Paul Lendvai riasztónak tartja a retorikát és a döbbenetes pálfordulatot Magyarország és Oroszország ügyében. A magyar kormányfő 10 év után, a múlt hónapban járt az Elysée-palotában. Azóta a budapesti erős ember békülékenynek mutatkozik Macronnal szemben, nem úgy, mint a választási kampány során. A bővítés kapcsán tudomásul vette az elutasító francia álláspontot, sőt kifejtette, hogy nem ellenzi, ha új fejezetet nyitnak ebben a kérdésben. Egyébiránt kifejezetten oroszbarát. A Balkánon pedig kifejezetten zavaró repüléseket végez. Menedéket adott az elítélt korábbi macedón miniszterelnöknek és olyan politikusokat, illetve sajtóorgánumokat támogat a félszigeten, akik és amelyek közel állnak nacionalista vonalához. Az új francia keleti politika azzal fenyeget Közép-Európában, hogy Macron hátat fordít mindazoknak, akik nagy reményeket fűztek liberális eszméihez.  
Economist Trump miatt Amerika elveszti a korrupció ellenes küzdelmet Kelet-Európában. Az eltelt két hétben az elnök elleni alkotmányos jogsértési eljárás során elhangzott vallomások rávilágítottak, hogy az USA nem csupán emberi jogi megfontolásokból szorgalmazza a jogállamot a térségben, hanem azért is, mert látja, hogy a kenőpénzek rendszere alapvető csatorna az orosz befolyás számára. Az egész ukrajnai Biden-ügy azzal függ össze, hogy a volt alelnök tiszta viszonyokat akart az országban, ám az ottani korrupció visszalőtt. Így most bajban van Amerika, amikor szeretne véget vetni a vesztegetések rendszerének Közép- és Kelet-Európában. A washingtoni kormányzat krémje csak időszakos segítséget ad hozzá. Ráadásul az elnök elleni vizsgálat olyan magatartásra világít rá a tengerentúlon, amit az Egyesült Államok másutt elítél. Egy magas rangú külügyi tisztségviselő felmérhetetlennek nevezi az így okozott károkat. Évtizedek kellenek, amíg az ország visszaszerzi hitelét a világban. Márpedig ezért nagy kár. A volt szocialista országokban a korrupció ellen harcoló erők a hideg háború vége óta támaszkodnak az USA támogatására. A State Department anyagi forrásai mentőövet jelentenek a civil szervezetek számára. Amerika pl. a magyar és a lengyel bírák mellé állt, amikor a két hatalom megpróbálta aláásni a bíróságok függetlenségét. Victoria Nuland, aki a régió felelőse volt Obama idején, arra hívja fel a figyelmet, hogy a korrupció segített külső erőknek behatolni a térségbe, de egyúttal belülről rohasztott bizonyos EU- és NATO-tagokat. A változás Trump idején, Wess Mitchell színrelépésével kezdődött, mert ő úgy gondolta, hogy a túl éles washingtoni bírálatok csak még inkább a Moszkva-barát vonal felé tolják a magyarokat, románokat és bolgárokat. Úgy hogy nem kell feszegetni a piszkos anyagi ügyeket. A külügyi vezető azóta már lemondott, de a vesztegetések ellen fellépő amerikai nagykövetek azóta sem lehetnek biztosak abban, hogy a Fehér Ház mögöttük áll. Sőt, az még inkább csak alájuk vág, lásd, hogy a budapesti képviselet vezetője megszervezte Orbán és Trump tárgyalását, noha az apparátus igyekezett távolságot tartani a kormányfő korrupt és Kreml-barát rendszerétől. De a Fehér Ház hozzáállása folytán várható az is, hogy az amerikai titkosszolgálat vonakodik majd bizonyítékokat átadni a kenőpénzek ügyében nyomozó román ügyészeknek. Ugyanakkor a térség érintett kormányai előszeretettel vesznek amerikai fegyvereket, hogy jók legyenek Washingtonnál. Ám az így szerzett biztonság könnyen illuzórikus lehet, ha ezek az országok nem szállnak szembe a korrupcióval. Csak éppen ehhez egyre kevesebb segítségre számíthatnak az USÁ-ból, politikai okok miatt.
Economist Egyes gazdák meglepően ügyesen fejik meg az európai adófizetőket, de nem Franciaországban, hanem Kelet-Európában. Napjainkban nagy-nagy vita zajlik az unió következő hétéves költségvetéséről, az egyik legnagyobb bökkenő éppen a mezőgazdaság, amely jelenleg a kiadások 37 %-át emészti fel. A Bizottság a támogatások jelentős részét az agrárszférától a kutatásra és technológiai fejlesztésre kívánja átirányítani, ami abszolút értékben kb. 5 %-os csökkentést jelenteni, erre idáig még nem volt példa. Macron egyetlen petákról sem hajlandó lemondani, de vannak olyan megfontolások is, amelyek jobb belátásra vezetik rá ezeket az államokat. Fontos szempont a jövőben az alapok elköltéséhez, hogy a pénzek odaítélését az eddiginél jobban kapcsolják-e az üvegházhatás csökkentéséhez. Azon kívül a New York Times nemrégiben leleplezte, hogy főként magyar termelők irányított földvásárlásokkal szereznek jelentős támogatásokat, illetve irányítanak kemény suskát a haverokhoz. Itt felvetődik, hogy nem kellene-e az eddiginél szigorúbban ellenőrizni az EU-források felhasználását. A Bizottság azon van, hogy korlátozzák a terület alapján járó kifizetéseket, ám ezt a volt szocialista országok erősen ellenzik. Azt szeretnék, ha továbbra is kopaszthatnák az európai adófizetőket.
Yahoo/AP/Anti-Defamaiton League Minden 4. európai táplál antiszemita érzelmeket, de míg a jelenség nyugaton változatlan szinten mozog, addig keleten egyre erősödik. A legnagyobb mértékben Lengyelországban van jelen, ott 4 év alatt 37-ről 48 %-a nőtt. Magyarországon a lakosság 41 %-át érinti, szemben a korábbi 40 %-kal. Mindezt a new yorki jogvédő szervezet, az Anti-Defamation League megbízásából készült felmérés állapította meg, amelyet 14 uniós tagállamban készítettek. A lengyel és a magyar kormányt zsidó szervezetek bírálják, bár mindkettő tagadja, hogy antiszemita volna. Magyarországon elsősorban a Soros elleni kampány a vád tárgya. Ugyanakkor keleten az antiszemitizmus magas szintje ellenére is viszonylag ritkák az ilyen jellegű erőszakcselekmények, miközben azok száma egyre nő a briteknél és a németeknél. Ami a részletes magyar adatokat illeti, nálunk az emberek 69%-a gondolja úgy, hogy a zsidók túl nagy befolyást élveznek a gazdaságban. 63 % túlzottnak véli hatalmukat a nemzetközi pénzpiacokon. 61 % úgy látja, hogy nem kellene annyit beszélniük a holokausztról. 57 %-nak meggyőződése, hogy a zsidók hűségesebbek Izraelhez, mint a saját országukhoz. Egyébként az ellenérzések, amelyek 3,4 millió magyarnál mutathatók ki pregnánsan, leginkább a férfiakra, illetve a 18-34 év közötti korosztályra jellemzőek.
Die Welt Az uniós partnerek egyre nagyobb aggodalommal figyelik, hogy Magyarország valóságos földi paradicsomot, uniós logisztikai központot jelent a Huawei számára, sőt, a vitatott kínai high tech-konszern most már a legújabb magyar mobilhálózat kiépítésében is közreműködik. Miközben az USA nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a céget, sőt szankciókat is kivetett arra. A kínai óriásvállalat idáig jó egymilliárd dollárt fektetett be a magyar gazdaságba, itt van az anyaországon kívül a 2. legnagyobb gyára, összesen tágabban véve csaknem 3 ezer embert foglalkoztat. A kérdés az az óriási üzlettel kecsegtető új mobil technológia elterjedése kapcsán az, a Huawei mennyire tud politikailag független lenni a kínai diktatúrától, illetve hogy Peking uralkodó szerephez juthat-e a világban a digitális infrastruktúrában, a katonai területet is idevéve. NATO-szövetségesek ezért tekintenek kétségekkel Magyarországra, ahol továbbra is tárt ajtókkal fogadják a holdingot. Az Egyesült Államok és jó pár európai politikus és szakértő azzal vádolja Kínát, hogy az kémkedni akar nyugaton az új technológia alkalmazásával. Bizonyítékkal azonban eddig még nem rukkoltak ki. Az azonban biztos, hogy egy 3 éve hozott törvény az összes kínai cég számára előírta: szükség esetén kötelesek együttműködni a Népköztársaság titkosszolgálatával. A magyar kormány ennek ellenére kitart a stratégiai partnerség mellett és Németországra mutogat, mondván, hogy az ottani vezetés sem ellenzi a kínaiak bevonását az 5G-rendszer megteremtésébe. Persze itt bőven jelen vannak a gazdasági érdekek, hiszen a technológiai újítás most először nem egy nyugati államból indul ki. Csak éppen sok szakember szerint a kis Magyarországból nagy probléma lett, miközben a tét piaci részesedés, a befolyás és a „digitális szuverenitás”. Az Orbán-kabinet már ott tart, hogy egyre másra akadályoz meg olyan uniós döntéseket, amelyek nem tetszenek Pekingnek. De azért lassanként Magyarországon sem annyira kedvező a leányzó fekvése: egyáltalán nem biztos, hogy a Huaweit valóban bevonják az új hálózat létesítésébe. Szerződés még nincs, jelenleg tesztelik az ajánlott termékeket. Lehet, hogy politikai megfontolások is állnak a háttérben, noha a pályázat eredményhirdetésének határideje már lejárt.  
Spiegel Orbán Viktor arról ismeretes, hogy kíméletlenül viszonyul a menekültkérdéshez, de a hangulatkeltés most sokba kerül neki. A kormánynak ugyanis a Kúria határozata értelmében nyilvánosan bocsánatot kell kérnie, amiért téves és hamis állításokat terjesztett a Helsinki Bizottságról a két évvel ezelőtti nemzeti konzultáció során. Amúgy a kérdőívben az is szerepelt, hogy Soros György támogatja a bevándorlást és a maga céljaira igyekszik kihasználni a migrációt. Magyarországot egy ideje bírálatok érik, amiért emberhez méltatlan módon bánik a menedékkérőkkel. Az a pár ember, aki egyáltalán bejut az országba, a „megszigorított” menekültpolitika áldozata lesz. A rendszer olyan, hogy gyakorlatilag lehetetlen elérni a befogadást, még akkor sem, ha valaki repülőn, nem biztonságos államból érkezik. De tavaly már odáig jutottak a dolgok, hogy az elutasított kérelmezőktől megtagadták az élelmet, mondván, hogy azok immár nem jogosultak az ellátásra. Most a büntetés részeként kiszabott bírság ugyan csekély, de a bocsánatkérésnek alighanem lesz hatása a közvéleményre.
Szerző