A budapesti Közép-európai Egyetemre (CEU) kaptak meghívást csütörtök estére többen azok közül a külföldi tudósok közül, akik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett Tudományos Világfórum alkalmából érkeztek a magyar fővárosba. A találkozót – a CEU-val karöltve – az MTA-tól elcsatolt kutatóintézetek dolgozóit tömörítő Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szervezte, hogy tájékoztassák külföldi kollégáikat a közelmúlt eseményeiről, miután a magyar kormány támadása az akadémiai szabadság ellen nem szerepel a világfórum megvitatandó, hivatalos programpontjai között.
A találkozón szóba került például az, milyen eszközökkel érte el az innovációs minisztérium, hogy az Akadémia feladja saját kutatóhálózatát, és beszéltek arról is, miként kényszerítette adminisztratív lépésekkel a kormány a CEU-t az amerikai akkreditációjú képzéseinek bécsi áthelyezésére.
Palkovics László innovációs miniszter az MTA átalakítását érintő vitában gyakran hivatkozott arra, hogy a kutatóintézeteket német mintára, a Max Planck Társaság működési modelljéhez hasonlóan szeretné átalakítani. Ugyanakkor a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia korábbi elnöke, Volker ter Meulen arról beszélt: elképzelhetetlennek tartja, hogy a mindenkori német kormány bármilyen módon korlátozná a tudományos kutatások szabadságát.
- A Leopoldinán úgy beszélnek az MTA-ról, mint az egyik legerősebb tudományos akadémiáról Európában. A magyar tudósokat a német tudományos közösségekben is nagyra tartják. Sokkolt, amikor megtudtam, milyen nyomás alá helyezte őket a magyar kormány. A helyzet szívszorító, egyben rémisztő – erről Christiane Diehl, a Leopoldina Nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője beszélt.
Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese próbált pozitív maradni: szerinte a CEU és az MTA elleni támadás azzal járt: soha ennyien nem beszéltek korábban sem hazai, sem nemzetközi szinten a CEU-ról vagy az Akadémiáról. – A támadások miatt népszerűbbek lettünk, mint valaha – fogalmazott.
