Inog Netanjahu széke

Publikálás dátuma
2019.11.22. 15:00

Fotó: GILLES DELMAS / AFP
A vádemelés ellenére az izraeli kormányfő foggal-körömmel ragaszkodik a hatalomhoz. A jobboldal egyelőre összezárt mögötte.
Olyan történt, ami még Izrael történetében sohasem: vádat emeltek egy hivatalban lévő miniszterelnök ellen. A jelenlegi törvények alapján Benjamin Netanjahunak nem kell lemondania pozíciójáról, amíg be nem bizonyosodik bűnössége. Ő már jó előre jelezte is, ártatlannak vallja magát, nem enged a „politikai célzatú támadásnak”. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a kormányfő négy másik tárcát, az egészségügyet, a szociális ügyeket, a diaszpóra ügyeit, valamint mezőgazdaságit is viszi egy személyben, amikről viszont le kellene mondania. Mivel a szabályozást még sosem kellett élesben tesztelni, jogilag ingoványos talajra érkeztek, amiről további csatározások várhatók a bíróságon. Az ítéletre legkorábban három év múlva, de inkább még később lehet számítani. Ha bűnösnek találják a legkomolyabb vádakban, akár tíz év szabadságvesztéssel is sújthatják.  Az izraeli vallásos, jobboldali alakulatok viszonylag egységesen összezártak a kormányfő mögött, meghálálva, hogy nem hagyta őket cserben a koalíciós tárgyalások során. Ugyanakkor a miniszterelnök pártján, a Likudon belül erősödnek azok a hangok, amelyek tisztújítást követelnek. Az országosan is népszerű Gideon Szaár korábbi oktatási – majd belügyminiszter már be is jelentkezett kihívónak, de erősen kérdéses, hogy össze tud-e szedni elég támogatót maga köré. Ki sietve, ki kivárva, de a párt vezetői alakjai közül többen „letették a hűségesküt”, kiálltak a kormányfő mellett. Közös kommunikációjuk az, hogy megilleti őt az ártatlanság vélelme, és „politikai puccs” zajlik ellene. Ezeket a rágalmazásokat Aviháj Mandelbitt főügyész határozottan visszautasította. A vádemelés bejelentésekor azt mondta „nehéz szívvel, de teljes lelki nyugalommal” hozta meg döntését, a törvény betartása pedig nem választás kérdése, nem politikai ügy, hanem kötelesség. Egy emberként mozdult meg az ellenzék is, lemondásra szólították fel Netanjahut, és több tiltakozást is szerveztek ellene. A vádemeléssel az eldőlt, hogy a centrista Kék és Fehér biztosan nem fog közösködni a Likuddal, legalábbis amíg Netanjahu áll az élén. Ezzel pedig elkerülhetetlennek tűnik, hogy egy éven belül harmadszor is választásokat rendezzenek Izraelben. Kérdés, hogy a történteknek milyen hatása lehet a Likud szereplésére? A 12-es csatorna megbízásából készült közvélemény-kutatás szerint – amely még a vádemelés bejelentése előtt készült – a válaszadók 46 százaléka szerint le kellene mondania a kormányfőnek, 30 százalék szerint viszont megtarthatná pozícióját.

Netanjahu vádemelésig jutott korrupciós ügyei:

4000-es akta: különféle módon kedvezett Saul Elovicsnak, a legnagyobb távközlési cég, a Bezeq korábbi tulajdonosának, annak fejében, hogy televíziójának honlapján pozitív színben tüntessék fel. 2000-es akta: tárgyalásokat folytatott Arnon Mózesszel, a Jediót Ahronót című újság tulajdonosával, hogy fessen pozitív képet róla, cserébe visszaszorítanák a lap riválisának befolyását. 1000-es akta: több százezer dollár értékben drága ajándékokat, köztük ékszert, pezsgőt, szivart fogadott el Arnon Milchan izraeli üzletembertől, hollywoodi mágnástól. 

Szerző

Aggódnak a CDU jövőjéért – Karrenbauer lemond, ha a küldöttek nem támogatják

Publikálás dátuma
2019.11.22. 14:24

Fotó: HENDRIK SCHMIDT / AFP
Felettébb rossz hangulatban kezdődött a német kereszténydemokraták lipcsei kongresszusa. A párt ugyan vezeti a közvélemény-kutatásokat, de a felmérések szerint mindössze 25-27 százalékon áll.
Az őszi három keletnémet tartományi választáson is gyengén szerepelt, ráadásul a CDU elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer népszerűségi mutatói is rosszak, legutóbb már csak 19 százalék bízott abban, hogy jó kancellár lenne Angela Merkel mandátumának 2021-es lejárta után. Sokan Friedrich Merzben, a CDU egykori frakcióvezetőjében látják a nagy megmentőt, aki tavaly Kramp-Karrenbauerrel szemben indult a pártelnökválasztáson, de hajszállal alulmaradt vele szemben. Többen azt remélték, hogy Merz már a lipcsei kongresszuson előtérbe kerül, ő azonban aligha akarja most kenyértörésre vinni a dolgot. A CDU elnöke előzetesen közölte, tartalmi, programbéli témákról lesz szó, amivel arra utalt: nem beszélnek személyi kérdésekről. Az biztos ugyanakkor, hogy Merz nem adta fel kancellári ambícióit, nemrégiben keményen bírálta Angela Merkelt, attól ugyanakkor látványosan ódzkodik, hogy a pártelnököt is nyilvánosan támadja. Minden jel arra vall, Merkelnek igaza volt, amikor egykor úgy vélte, hogy a pártelnöki és a kancellári tisztség elválaszthatatlanok egymástól. Bármekkora legyen is az összhang a két tisztség gyakorlója között, elkerülhetetlenek a súrlódások. Ráadásul Merkel hiába próbál fokozatosan visszavonulni, a védelmi tárcát irányító Kramp-Karrenbauer túl szürkének tűnik az árnyékában. Sok kérdésben nem is könnyű közös nevezőre jutniuk. A kongresszuson több küldött beadványt kívánt benyújtani az ellen, hogy az Egyesült Államok által kémkedéssel vádolt kínai cég, a Huawei szerepet vállalhasson az országban a szupergyors 5G mobilinternet-hálózat felépítésében. A kancellár azonban nem akarja kizárni a versenyből a kínai céget sem, ha az megtartja az előírásokat. Várhatóan kompromisszumos megoldás születik. A CDU egyik vezető politikusa, Norbert Röttgen olyan javaslatot nyújtott be, melynek értelmében a Huaweit fokozott ellenőrzésnek vetik alá, de nem zárják ki. Kramp-Karrenbauer bejelentette, lemond, ha a küldöttek nem támogatják.

Kisebbségben a szlovén kabinet

Publikálás dátuma
2019.11.22. 10:35
Janez Jansa és Marjan Sarec
Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Politikai instabilitás elé néz Ljubljana, miután a kisebbségben kormányzó koalíció elvesztette külső támogatóját. Egyelőre még korai a kabinet bukásáról és a bevándorlásellenes Janez Jansa kormányra kerüléséről beszélni.
Kihátrált a Balpárt, a Levica a Szlovéniát kisebbségben kormányzó középbal koalíció mögül, miután nem tudta megszavaztatni az egészségbiztosítás módosításával kapcsolatos javaslatait. A kormánykoalíció öt pártja és a Luka Mesec vezette Bal között létrejött márciusi szövetség közös terveiben jóléti intézkedések, nyugdíjreform, a lakhatás megkönnyítése, a foglalkoztatás biztonsága, és adóreformok szerepeltek. A Levica kívánságlistájának sarkalatos kérdése az általános egészségügyi hozzájárulást kiegészítő, ugyancsak kötelezően fizetendő különbiztosítás eltörlése. Elképzelésük szerint az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának fő pillére egy kötelező, ám jövedelemfüggő hozzájárulás lenne, de a javaslatot a koalíció lesöpörte az asztalról, azzal, hogy finomítani kellene rajta, és nem látják pontosan a terv 500 milliós költségének finanszírozását. A kormány átmenetileg 29 eurónyi kiegészítést írna elő mindenki számára az alapbiztosításon felül. Sérelmezte Mesec a kormány hozzáállását a személyi jövedelemadó kérdésében is, a mai állapotban a gazdagok járnak jól, ahogy a szociális juttatások ugyancsak igazságtalanok, a költségvetés pedig úgy általában se nem szociális, se nem fejlesztésorientált- hangoztatta a Balpárt vezére. Elemzők többsége szerint, bár a kabinet mandátuma 2022-ben járna le, hamarább sor kerül új választásokra, igaz, ezzel ellentétes vélemények is napvilágot láttak a helyi sajtóban. A szlovén parlament 90 székéből csak 43-t töltenek meg a kormány képviselői, a törvényhozáshoz így nélkülözhetetlen a Balpárt által delegált 9 honatya szavazata. Mindeközben sürgős tennivalók várnának a kabinetre, így az egészségügyi-, a nyugdíj-, az adórendszer megreformálása. Ezeket  a lépéseket mind az EU, mind az IMF kívánatosnak tartaná. Ám a következő hetekben nem várható bármilyen előrelépés a szlovén parlamentben, így máris nyilvánvaló, hogy a törvényalkotást megbénítja a helyzet. A napokban nem sikerült megszavazni az alacsony jövedelműeknek, a népjólétben tevékenykedő önkénteseknek szánt speciális támogatásokat. A kormányfő, Marjan Sarec bízik abban, hogy a kormányjavaslatokhoz külső alkalmi segítséget kaphat az ellenzék pártjaitól, de úgy nyilatkozott, nem szándékozik írásos megállapodást kötni egyetlen remélt támogatóval sem. A Szlovén Nemzeti Párt (SNS) késznek mutatkozott a kormány költségvetési előterjesztésének támogatására, Sarec viszont „minden párt” támogatását szeretné a fontos kérdésekben. Egyelőre semmi jel nem mutat párbeszédre, a feleket kizárólag az erőfitogtatás köti le, ez pedig a kormány bukásához vezet- írja a Total Slovenia News hírportál. Az ellenzéki vezető, Janez Jansa várhatóan mindent megtesz annak érdekében, hogy néhány hónapon belül az új választást tartsanak. A tavaly nyáron megrendezett voksolást a jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyerte, a valójában populista, migrációellenes párt vezére Jansa Donald Trump mintájára a „Szlovénia mindenekelőtt” jelszóval kampányolt sikerrel, a voksok mintegy negyedét szerezte meg. A mérleg nyelvét mozgató második helyezett, a mintegy 13 százalékot szerző Marjan Sarec Listája (LMS) formációja azonban nem volt hajlandó a koalícióra, a korruptsága miatt börtönt is megjárt, már a jugoszláv érában is politizáló Jansával. Egy kisváros polgármestere, a hajdani színész, Marjan Sarec ötpárti koalíciót összehozva ülhetett a miniszterelnöki bársonyszékbe. A választók most minden bizonnyal büntetni fogják az aktuális koalíciót, de a helyzetet előidéző Balpárt sem biztos, hogy nyer az ügyön. Nem a részletek, hanem a biztonság iránti vágy irányítja majd a voksokat – hangsúlyozzák a helyi források. Egyes elemzők szerint az aláásott stabilitás eredményeképpen szavazással, de akár anélkül is Jansa ölébe hullhat a hatalom néhány hónapon belül. A szlovén kereskedelmi csatorna, a Nova24TV által közzétett közvélemény-kutatás szerint a koalíció vezető pártja, az LMS a válaszadók 25.9 százalékának bizalmát élvezi, az ellenzéki SDS-re 24.8 százalék voksolna, miközben a jelenlegi kormánykoalíciót 45,7 százalék támogatja. Ugyanakkor „szlovén hagyomány” szerint az egyes közvélemény-kutatók mérései között ezúttal is jelentősek az eltérések. A Mediana ügynökség például két hete mindössze 15,4 százalékon mérte Sarec listáját, de így is megelőzte az úgynevezett demokratákat, 0,2 százalékkal. A Ninamedia felmérésében szintén az LMS áll az élen, 21,4 százalékkal, náluk viszont 7,8 százalékos az előnye Jansa politikai erejével szemben.
MÁS A ZÁSZLÓ - Janez Jansa (jobboldalt) pártját, az SDS-t reklámozta a kampányban Orbán Viktor

Jansa erős magyar kapcsolatai

Janez Jansa, az SDS elnöke igen szoros kapcsolatot alakított ki Orbán Viktorral. Ideológiájuk felettébb hasonló. Az SDS mellett kampányolt a magyar kormányfő a tavalyi választás előtt, s a Habony Árpád érdekkörébe tartozó cégek építették fel az SDS-hez igencsak közel álló, amúgy a helyi médiaéletben jelentéktelennek számító Nova24Tv nevű hírtelevíziót. Ugyanez a kormányközeli magyar kör áll az SDS hetilapja, a Demokracija, valamint a Skandal24 nevű, nem túlzottan színvonalas bulvárlap mögött.  Az a recept azonban, ami itthon bevált, Szlovéniában nem jött be, a bevándorlásellenes erők nem szereztek többséget. Jansa elutasítottsága annyira jelentős, hogy már ha pártja, az SDS meg is nyerne egy esetleges idő előtti voksolást, vélhetően a demokratikus erők ismét összefognának, csak hogy ne ő kerüljön hatalomra. A Mladina című lap tavaly, a voksolás előtt, jellegzetes címlappal mutatta be Jansa és Orbán kapcsolatát. Ez azt sugallta: ha Jansa nyerne, az ország nyelve is magyar lenne, annyira kötődik a magyar miniszterelnökhöz.