Megvan a közös ellenzéki jelölt Dunaújvárosban

Publikálás dátuma
2019.11.22. 15:29

Fotó: Jobbik Magyarországért Mozgalom
A jobbikos Kálló Gergelyt az összes ellenzéki párt támogatja.
Kálló Gergely indulhat a jövő év elején esedékes időközi országgyűlési választáson Dunaújvárosban, és beállt mögé az összes ellenzéki párt – írja a Magyar Hang. A várost is magában foglaló választókörzetben azért kell majd voksolást tartani, mert a korábban ott győztes jobbikos Pintér Tamás időközben Dunaújváros polgármestere lett. Az időközi választást egyébként jövő év február 16-án tartják meg. A lap összefoglalója szerint Pintér Tamás a jelöltet bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy Kálló Gergely egyébként a kabinetfőnöke. Beállt mögé a teljes ellenzéki összefogás, a helyi Demokratikus Koalíció, az MSZP, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, az LMP, a Párbeszéd és a Momentum is. Kálló Gergely azt mondta, 2008 óta tagja a Jobbiknak, 2011 óta dolgozik a magyar Országgyűlésben, Pintér Tamás munkáját 2016 óta segíti. Hangsúlyozta, alázattal és szorgalommal dolgozik majd az ott élőkért, ahogy azt eddig is láthatták tőle az emberek. A Jobbik országgyűlési frakciójából Mirkóczki Ádámból is polgármester lett, ő is inkább a városvezetést választotta a parlamenti munka helyett. Mivel azonban nem egyéniben, hanem listáról jutott be korábban az Országgyűlésbe, így saját pártja választhatta ki utódját, aki Dudás Róbert lett. 
Szerző

Heves vitát váltott ki a Türk Tanács budapesti irodanyitása a Parlamentben

Publikálás dátuma
2019.11.22. 15:26
Gurmai Zita és Szijjártó Péter a Türk Tanács budapesti irodájáról szóló székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló előterjesztés vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: Soós Lajos / MTI
A javaslatot benyújtó Szijjártó Péter szerint biztonságpolitikai szempontból is fontos ez az együttműködés, hiszen ezek országok fontos szerepet játszanak a terrorellenes küzdelemben és a szélsőséges ideológiák terjedése elleni fellépésben.
A Türk Tanács budapesti irodájáról szóló székhely-megállapodás kihirdetéséről vitáztak a képviselők az Országgyűlés pénteki ülésén. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: Magyarország és az EU is szoros kapcsolatok építésére törekszik a Türk Tanács tagjaival. Ugyanakkor elmondta: az EU nemrég fogadta el új, a közép-ázsiai kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó stratégiáját, hogy ezzel a fejlődő térséggel szorosabb együttműködés épüljön ki. Brüsszelben és Budapesten is figyelemmel kísérik, hiszen a tagországokkal a kulturális, kereskedelmi, oktatási és gazdasági kapcsolatok erősítése egyértelműen magyar érdek. Emellett biztonságpolitikai szempontból is fontos ez az együttműködés, hiszen ezek országok fontos szerepet játszanak a terrorellenes küzdelemben és a szélsőséges ideológiák terjedése elleni fellépésben - tette hozzá. Az elkövetkező években könnyen megtörténhet, hogy a közép-ázsiai gázforrásokat nagyobb mértékben kell igénybe vennünk, mint eddig közölte a tárcavezető. A Türk Tanácsot 2009-ben hozták létre, öt állandó tagja van, ezekkel az országokkal az EU együttműködést tart fenn. Magyarország 2018-ban kapott megfigyelő státust a szervezetben - fűzte hozzá.
Szijjártó Péter elmondta: amikor a tanács úgy döntött, Budapestet választja európai képviselete helyszínéül, székhely-megállapodást kötöttek. Budapesten több nemzetközi szervezet - köztük ENSZ-szervezetek - tartanak fenn regionális vagy globális irodát, szolgáltató központot, és az ilyen esetekben vonatkozó megállapodásokat vették alapul a szóban forgó dokumentum tekintetében is - magyarázta. Ebben a dokumentumban rögzítik azokat a nemzetközi közjogi elemeket, amelyek biztosítják az iroda jogállását. Magyar diplomata vezeti a képviseletet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium állományába tartozó két munkatárs dolgozik ott, a tanács tagországai delegálnak két-két munkatársat, valamint a szervezet főtitkársága egy embert - sorolta.

Közpénzzel és mentességekkel jól ellátott irodát nyit a Türk Tanács

Ahogyan arról már korábban írtunk: az iroda nyitása már a Tanács kipcsakokról emlékezetes bakui ülésén szóba került, ennek kereteit határozta meg a Szijjártó Péter által benyújtott javaslat. A javaslatból kiderül, a Türk Tanács összes tagállama - Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Kirgizisztán - képviselőt delegál a magyar irodába. Magyarország feladata megfelelő irodát találni és berendezni számukra székhelynek, továbbá a költségvetést is a magyar adófizetők pénzén állja az Orbán-kormány. Ami pedig a mentességeket illeti, a javaslatban az áll, hogy:
az Iroda, annak vagyona, eszközei és archívumai mentesülnek a házkutatás, lefoglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtó, közigazgatási, bírói vagy igazságszolgáltatási szervek bármely egyéb beavatkozása, továbbá bármilyen jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól.

Fidesz: értelmetlen nemzetbiztonsági kockázatról vitázni

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) a törvényjavaslatról azt mondta, az az iroda jogi státusát rendezi, illetve meghatározza a tagállami tisztségviselőknek nyújtott mentességeket és kiváltságokat. Értelmetlennek nevezte az ellenzék által indított vitát, miszerint az iroda és annak alkalmazottai nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Szerinte a kiváltságokat és mentességeket nem az ott dolgozók személyes javára biztosítják, hanem az iroda feladatainak független teljesítése érdekében. Hozzátette: a Türk Tanács külügyminiszteri tanácsa köteles lemondani a szervezet bármely tagjának mentelmi jogáról, amennyiben véleménye szerint ez a jog akadályozná az igazságszolgáltatást.  Emlékeztetett arra, hogy az Eximbank 577 millió eurós hitelkeretet nyitott a tanács tagállamai számára, ezt az összeget a térség és a magyar vállalkozók közösen tudják felhasználni. 

MSZP: nem nemzeti érdek a Türk Tanácshoz közeledés

Gurmai Zita (MSZP) aggályosnak nevezte, hogy az iroda vagyona, eszközei "szentnek és sérthetetlennek" minősülnek a hivatalos magyar szervek előtt. Szóvá tette, hogy Magyarország fedezi az iroda fenntartási költségeit, a helyi személyzet fizetését, illetve hogy az iroda mentesül az adók és a vámok alól. Elképesztő, hogy a nemzetbiztonságra máskor oly érzékeny kormányzati politika nem először ruház fel ilyen különös jogállással külföldi szervezeteket és munkatársaikat - közölte. Rámutatott, hogy a Türk Tanács országainak van nagykövetségük Budapesten, ezek kiválóan alkalmasak arra, hogy a kiemelt együttműködést fenntartsák. Az ellenzéki politikus szerint a törvényjavaslat indoklása, illetve a miniszterelnök azonnali kérdésére adott válasza sem győzte meg, hogy szükség van a budapesti iroda megnyitására. A Türk Tanácshoz közeledést alátámasztó nemzeti érdeket senki sem tudta bizonyítani - mondta. 

LMP: mi a haszna a Türk Tanácshoz való csatlakozásnak?

Demeter Márta (LMP) azt firtatta: mi a konkrét haszna a magyar emberek számára, hogy Magyarország csatlakozni kíván a Türk Tanácshoz. Szerinte ugyanis szervezet tagjaival való kereskedelmi forgalom nem mutat olyan értéket, amely indokolná Magyarország részvételét. Úgy vélte: ahogyan a dunakeszi járműjavító üzem esetében az Eximbank lényegében az oroszok piacra jutását segíti magyar adófizetői pénzből, most kérdés, számíthatnak-e arra is, hogy az Eximbank a Türk Tanács esetében majd a törökök piacra jutását segíti. Szerint a gázszállítási lehetőségek sem indokolják a tanácsban való részvételt. Azt is felvetette: vajon hírszerzőknek is helyet biztosít-e majd a Türk Tanács budapesti irodája, illetve a magyar Információs Hivatal együttműködik-e majd a Türk Tanács hírszerzői szervezeteinek állandó titkárságával.

Párbeszéd: eltúlzottak az iroda létrehozásának gazdasági indokai

Mellár Tamás (Párbeszéd) jelezte: biztonságpolitikai szempontból nem kérdőjelezi meg a Türk Tanács budapesti székhelyének légjogosultságát, ugyanakkor nagyon eltúlzottnak tartja az iroda felállítása mögé felsorolt gazdasági indokokat. Rámutatott: a tanács országaival bonyolódó 4 milliárd dollárnyi kereskedelmi forgalom maximum 2 százaléka Magyarország teljes külkereskedelmi forgalmának. Szerinte az iroda létrehozása energetikai szempontból sem indokolható.  

Jobbik: elkeserítő, hogy a kormánypártok távolodnak a nyugati értékektől

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) emlékeztetett arra, hogy a kormány keleti nyitás politikájának következtében megnyitott, majd később bezárt nemzeti kereskedőházak kilencmilliárd forintos veszteséget termeltek. Most ezt a politikát a Türk Tanáccsal akarja folytatni a kormány - vélekedett. Szerinte a mostani törvényjavaslat kísértetiesen hasonlít a Nemzetközi Beruházási Bankról, vagyis az orosz kémbank budapesti székhelyéről szóló törvényhez. Kifogásolta a szervezetnek biztosított diplomáciai, adó- és vámmentességet. Hangsúlyozta, pártja tiltakoznak az ellen, hogy külföldi szervezeteknek és személyeknek gyanús körülmények között ilyen kiváltságokat adjanak. Elkeserítő látni, hogy miközben a kormánypártok egyre távolodnak a nyugati értékektől és az EU-tól, egyre szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a keleti autokrata vezetőkkel - hangoztatta.
Szerző
Frissítve: 2019.11.22. 15:36

Tanártüntetés – Összefogtak a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2019.11.22. 15:21
Egy korábbi pedagógustüntetés
Fotó: Népszava
A kormánnyal továbbra sem vezettek eredményre a tárgyalások.
Széleskörű szakszervezeti együttműködés alakult ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) által november 30-ára meghirdetett budapesti demonstráció ügyében – jelentette be pénteken Szabó Zsuzsa PSZ-elnök. A pedagógusok megmozdulását a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának tagszervezetei, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) tagjai, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Keresztény Pedagógusok Szakszervezete is támogatja. Az érdekképviseleti szervezetek vezetői egyöntetűen kijelentették: mozgósítani fogják tagságukat a november 30-ai tüntetésre. A MASZSZ elnöke, Kordás László hangsúlyozta: a PSZ követelései az egész társadalom követeléseivel esnek egybe, hiszen az ország érdeke, hogy az iskolákban ne túlhajszolt és alulfizetett pedagógusok foglalkozzanak a gyerekekkel. Szabó Zsuzsa elmondta, csütörtökön is tárgyaltak az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőivel egyebek mellett a tanárok és a diákok óraterheinek csökkentéséről, igazságos béremelésről, a pályakezdő tanárok támogatásáról, a hat éves kortól kötelező iskoláztatás problémáiról, de az egyeztetés nem vezetett eredményre. – Az látszik, hogy a kormányban nincs elég politikai akarat az oktatás valós problémáinak megoldására – fogalmazott a PSZ elnöke. Felidézte, hogy az új szakképzési törvényt is társadalmi egyeztetés nélkül szavazta meg a parlament, amit a szakszervezetek elfogadhatatlannak tartanak. Hozzátette: törekvéseiket az Európai Oktatási Szakszervezetek Tanácsa is támogatja. 
Szabó Zsuzsa
Fotó: Népszava
Bemutatták a PSZ kérdőíves felmérésének eredményeit is, amiben arra voltak kíváncsiak, mennyit dolgoznak valójában a pedagógusok. A kérdőívet több mint 4600-an töltötték ki, s bár a kutatás nem reprezentatív, jól megmutatja a tendenciákat: míg 2008-ban heti 42 órát dolgoztak a pedagógusok, a mostani kérdőív kitöltői között az átlagos heti munkaidő 56 óra. A válaszadók 90 százaléka dolgozik többet 40 óránál egy héten (mindebbe a helyettesítés, az adminisztráció, a felkészülés, felügyelet, túlórák és más többletfeladatok is beletartoznak). A tanítással lekötött munkaórák száma heti 22-ről 25-re emelkedett átlagosan. Vizsgálták az is, mindez milyen hatással van a tanárok mentális és fiziológiai egészségére: az elmúlt egy évben több mint 3900 válaszadó járt legalább egyszer orvosnál, közülük több mint 2600-an nyilatkoztak úgy, hogy egészségügyi problémáik munkahelyi tevékenységükre vezethetők vissza. A válaszadók több mint 60 százaléka jelezte, hogy mentálisan nagyon kimerült az elmúlt év során. A PSZ tüntetése november 30-án a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt kezdődik 12 órakor, innen vonulnak majd át a Kossuth térre. Ha a kormánnyal a megmozdulást követően sem lesz megegyezés, januárban országos sztrájkra is sor kerülhet.

A Miniszterelnökség levélben üzent

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a PSZ pénteki sajtótájékoztatója előtt néhány perccel küldött levelet a szakszervezetnek, amiben arról írt: a kormány továbbra is nyitott az egyeztetésekre. Szabó Zsuzsa PSZ-elnök szerint ez nem más, mint időhúzás; már hetekkel korábban jelezték, november 22-éig várnak javaslatokat a kormánytól, de ezek megvitatására a legutóbbi kormányülésen sem került sor. Szűcs Tamás PDSZ-elnök szerint a miniszter konkrétumok nélküli levelét nem lehet komolyan venni.

Szerző
Frissítve: 2019.11.22. 16:29