Heves vitát váltott ki a Türk Tanács budapesti irodanyitása a Parlamentben

A javaslatot benyújtó Szijjártó Péter szerint biztonságpolitikai szempontból is fontos ez az együttműködés, hiszen ezek országok fontos szerepet játszanak a terrorellenes küzdelemben és a szélsőséges ideológiák terjedése elleni fellépésben.

A Türk Tanács budapesti irodájáról szóló székhely-megállapodás kihirdetéséről vitáztak a képviselők az Országgyűlés pénteki ülésén. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: Magyarország és az EU is szoros kapcsolatok építésére törekszik a Türk Tanács tagjaival. Ugyanakkor elmondta: az EU nemrég fogadta el új, a közép-ázsiai kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó stratégiáját, hogy ezzel a fejlődő térséggel szorosabb együttműködés épüljön ki.

Brüsszelben és Budapesten is figyelemmel kísérik, hiszen a tagországokkal a kulturális, kereskedelmi, oktatási és gazdasági kapcsolatok erősítése egyértelműen magyar érdek. Emellett biztonságpolitikai szempontból is fontos ez az együttműködés, hiszen ezek országok fontos szerepet játszanak a terrorellenes küzdelemben és a szélsőséges ideológiák terjedése elleni fellépésben - tette hozzá. Az elkövetkező években könnyen megtörténhet, hogy a közép-ázsiai gázforrásokat nagyobb mértékben kell igénybe vennünk, mint eddig közölte a tárcavezető. A Türk Tanácsot 2009-ben hozták létre, öt állandó tagja van, ezekkel az országokkal az EU együttműködést tart fenn. Magyarország 2018-ban kapott megfigyelő státust a szervezetben - fűzte hozzá.

Szijjártó Péter elmondta: amikor a tanács úgy döntött, Budapestet választja európai képviselete helyszínéül, székhely-megállapodást kötöttek. Budapesten több nemzetközi szervezet - köztük ENSZ-szervezetek - tartanak fenn regionális vagy globális irodát, szolgáltató központot, és az ilyen esetekben vonatkozó megállapodásokat vették alapul a szóban forgó dokumentum tekintetében is - magyarázta. Ebben a dokumentumban rögzítik azokat a nemzetközi közjogi elemeket, amelyek biztosítják az iroda jogállását. Magyar diplomata vezeti a képviseletet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium állományába tartozó két munkatárs dolgozik ott, a tanács tagországai delegálnak két-két munkatársat, valamint a szervezet főtitkársága egy embert - sorolta.

Közpénzzel és mentességekkel jól ellátott irodát nyit a Türk Tanács

Ahogyan arról már korábban írtunk: az iroda nyitása már a Tanács kipcsakokról emlékezetes bakui ülésén szóba került, ennek kereteit határozta meg a Szijjártó Péter által benyújtott javaslat. A javaslatból kiderül, a Türk Tanács összes tagállama - Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Kirgizisztán - képviselőt delegál a magyar irodába.

Magyarország feladata megfelelő irodát találni és berendezni számukra székhelynek, továbbá a költségvetést is a magyar adófizetők pénzén állja az Orbán-kormány. Ami pedig a mentességeket illeti, a javaslatban az áll, hogy:

Fidesz: értelmetlen nemzetbiztonsági kockázatról vitázni

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) a törvényjavaslatról azt mondta, az az iroda jogi státusát rendezi, illetve meghatározza a tagállami tisztségviselőknek nyújtott mentességeket és kiváltságokat. Értelmetlennek nevezte az ellenzék által indított vitát, miszerint az iroda és annak alkalmazottai nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

Szerinte a kiváltságokat és mentességeket nem az ott dolgozók személyes javára biztosítják, hanem az iroda feladatainak független teljesítése érdekében. Hozzátette: a Türk Tanács külügyminiszteri tanácsa köteles lemondani a szervezet bármely tagjának mentelmi jogáról, amennyiben véleménye szerint ez a jog akadályozná az igazságszolgáltatást.

Emlékeztetett arra, hogy az Eximbank 577 millió eurós hitelkeretet nyitott a tanács tagállamai számára, ezt az összeget a térség és a magyar vállalkozók közösen tudják felhasználni.

MSZP: nem nemzeti érdek a Türk Tanácshoz közeledés

Gurmai Zita (MSZP) aggályosnak nevezte, hogy az iroda vagyona, eszközei "szentnek és sérthetetlennek" minősülnek a hivatalos magyar szervek előtt. Szóvá tette, hogy Magyarország fedezi az iroda fenntartási költségeit, a helyi személyzet fizetését, illetve hogy az iroda mentesül az adók és a vámok alól.

Elképesztő, hogy a nemzetbiztonságra máskor oly érzékeny kormányzati politika nem először ruház fel ilyen különös jogállással külföldi szervezeteket és munkatársaikat - közölte. Rámutatott, hogy a Türk Tanács országainak van nagykövetségük Budapesten, ezek kiválóan alkalmasak arra, hogy a kiemelt együttműködést fenntartsák.

Az ellenzéki politikus szerint a törvényjavaslat indoklása, illetve a miniszterelnök azonnali kérdésére adott válasza sem győzte meg, hogy szükség van a budapesti iroda megnyitására. A Türk Tanácshoz közeledést alátámasztó nemzeti érdeket senki sem tudta bizonyítani - mondta.

LMP: mi a haszna a Türk Tanácshoz való csatlakozásnak?

Demeter Márta (LMP) azt firtatta: mi a konkrét haszna a magyar emberek számára, hogy Magyarország csatlakozni kíván a Türk Tanácshoz. Szerinte ugyanis szervezet tagjaival való kereskedelmi forgalom nem mutat olyan értéket, amely indokolná Magyarország részvételét. Úgy vélte: ahogyan a dunakeszi járműjavító üzem esetében az Eximbank lényegében az oroszok piacra jutását segíti magyar adófizetői pénzből, most kérdés, számíthatnak-e arra is, hogy az Eximbank a Türk Tanács esetében majd a törökök piacra jutását segíti. Szerint a gázszállítási lehetőségek sem indokolják a tanácsban való részvételt.

Azt is felvetette: vajon hírszerzőknek is helyet biztosít-e majd a Türk Tanács budapesti irodája, illetve a magyar Információs Hivatal együttműködik-e majd a Türk Tanács hírszerzői szervezeteinek állandó titkárságával.

Párbeszéd: eltúlzottak az iroda létrehozásának gazdasági indokai

Mellár Tamás (Párbeszéd) jelezte: biztonságpolitikai szempontból nem kérdőjelezi meg a Türk Tanács budapesti székhelyének légjogosultságát, ugyanakkor nagyon eltúlzottnak tartja az iroda felállítása mögé felsorolt gazdasági indokokat. Rámutatott: a tanács országaival bonyolódó 4 milliárd dollárnyi kereskedelmi forgalom maximum 2 százaléka Magyarország teljes külkereskedelmi forgalmának. Szerinte az iroda létrehozása energetikai szempontból sem indokolható.

Jobbik: elkeserítő, hogy a kormánypártok távolodnak a nyugati értékektől

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) emlékeztetett arra, hogy a kormány keleti nyitás politikájának következtében megnyitott, majd később bezárt nemzeti kereskedőházak kilencmilliárd forintos veszteséget termeltek. Most ezt a politikát a Türk Tanáccsal akarja folytatni a kormány - vélekedett. Szerinte a mostani törvényjavaslat kísértetiesen hasonlít a Nemzetközi Beruházási Bankról, vagyis az orosz kémbank budapesti székhelyéről szóló törvényhez. Kifogásolta a szervezetnek biztosított diplomáciai, adó- és vámmentességet. Hangsúlyozta, pártja tiltakoznak az ellen, hogy külföldi szervezeteknek és személyeknek gyanús körülmények között ilyen kiváltságokat adjanak. Elkeserítő látni, hogy miközben a kormánypártok egyre távolodnak a nyugati értékektől és az EU-tól, egyre szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a keleti autokrata vezetőkkel - hangoztatta.