Előfizetés

Az erdélyi magyarokat nem nagyon érdekli, ki lesz a román elnök - de a románokat sem izgatja túlságosan

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.24. 09:55

Fotó: ANDREI PUNGOVSCHI / AFP or licensors
Zajlik az elnökválasztás második köre, most is alig mennek szavazni.
Alacsony a részvétel, a magyarlakta térségek sereghajtók - írja az MTI. A negatív részvételi rekordot hozó első fordulóhoz hasonló arányban járultak az urnákhoz Romániában a szavazópolgárok vasárnap az első órákban az elnökválasztás második fordulójában: délelőtt 10 óráig belföldön a jogosultak 6,87 százaléka adta le voksát.
Most is a magyar többségű székelyföldi megyék a sereghajtók: alig több mint fele annyian mentek eddig szavazni, mint a két héttel korábbi első fordulóban.

Hargita megyében a névjegyzékben szereplők 2,66 százaléka, Kovászna megyében 3 százalékuk járult az urnákhoz. A jelentős magyar lakossággal rendelkező Szatmár (5,2 százalék) és Maros megye is (5,5 százalék) az utolsók között található a részvételi rangsorban.  Országos szinten a legmagasabb részvételt a Duna-menti Teleorman (9,4 százalék) és Olt (9 százalék) megyében és a főváros metropoliszövezetének számító Ilfov megyében (8,9 százalék) regisztrálták délelőtt 10 óráig.
Más a helyzet azonban a külföldön leadott szavazatokkal: ott a két héttel korábbinál is magasabb a részvétel, és már péntek óta szavaznak.

November 10-én román idő szerint 10 óráig 315 ezren voksoltak a diaszpórában, vasárnap ugyaneddig az időpontig már 400 ezer külföldön élő román állampolgár adta le voksát. A bukaresti hírtelevíziók által megszólaltatott elemzők arra számítanak, hogy a diaszpóra vasárnap megdönti a két héttel korábbi rekordját is - amikor 675 ezer külföldön élő állampolgár járult az urnákhoz -, bebizonyítva, hogy jelentős politikai erőt képvisel, ha megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy éljen választójogával. A szavazólapokon a második fordulóban már csak két jelölt neve szerepel a szavazólapokon, közülük választja meg az ország több mint 18 millió szavazópolgára Románia elnökét a következő öt évre:
  • az újabb mandátumra pályázó jobboldali Klaus Iohannis jelenlegi államfő
  • és Viorica Dancila szociáldemokrata ex-miniszterelnök.
Mindkét versenyben maradt jelölt már a reggeli órákban leadta voksát, ezzel is arra figyelmeztetve polgártársait, hogy éljenek választójogukkal, mert most van alkalmuk beleszólni az ország jövőjébe.
Az első fordulóban 15 százalékpontos előnnyel végző Iohannis államfő azt mondta: egy modern, európai, "normális Romániára" szavazott. "Minden románt arra bíztatok, hogy jöjjön szavazni. Ma egy különösen fontos nap van, Románia jövőjéért szavazunk, arra, hogy milyen irányba kell haladnia Romániának" - hangoztatta Iohannis.
Dancila azt hangsúlyozta: Romániának nem szabad visszatérnie a jogfosztottság időszakába, amikor minden hatalom egyetlen ember kezében összpontosult. "Egy olyan elnöki mandátumra szavaztam, amely több odaadást, munkát, tiszteletet és elkötelezettséget tanúsít a román nép és a nemzeti érdekei iránt. Szívvel és szívből szavaztam Romániáért és a románokért" - mondta a szociáldemokrata államfőjelölt. Az elnökválasztáson a román állampolgárok nemcsak a lakcímük szerinti választókörben, hanem az ország bármelyik településén vagy a külföldi szavazókörökben is leadhatják voksukat. A szavazás mindenütt helyi idő szerint 21 (magyar idő szerint 20) órakor ér véget.

Boris Johnson a Brexitet tenné a britek karácsonyfája alá

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.24. 09:44

Fotó: NIKLAS HALLE'N / AFP or licensors
De a Brexmas előtt azért még meg kellene nyerni az előrehozott választásokat.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint még karácsony előtt ismét a parlament elé kerül a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit rögzítő megállapodás, ha a kormányzó Konzervatív Párt megnyeri a december 12-ére kiírt előre hozott választást - írja az MTI. A Konzervatív Párt hivatalosan vasárnap délután mutatja be választási programját, de szombat éjjel közzétett nyilatkozatában Johnson néhány részletet ismertetett a dokumentumból. A brit kormányfő közölte: a konzervatívok választási programja a Brexit végrehajtása, véget vetve a bizonytalanságnak és lehetővé téve az e bizonytalanság miatt visszafogott beruházások megvalósítását a brit gazdaságban. Johnson hozzátette: ha a konzervatívok a decemberi választáson többségbe kerülnének, az azt jelentené, hogy a Brexit-folyamat január végéig, vagyis a Brexit jelenleg érvényes határidejéig lezajlana. "Az én előzetes karácsonyi ajándékom a nemzetnek az lesz, hogy a Brexit-törvénytervezet még az ünnepi szünet előtt a parlament elé kerül, és akkor az emberek végre e látszólag soha véget nem érő Brexit-drámasorozattól megszabadulva élvezhetik az ünnepeket" - mondta a brit miniszterelnök. A választási kampány első mozzanataként feloszlatott előző parlament alsóházának képviselői október végén megszavazták ugyan a Brexit-megállapodás alapelveit, rögtön ezután azonban leszavazták a megállapodás törvénybe iktatására kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet, azzal az indokkal, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni a kormány által megszabott három ülésnap alatt. E második szavazás után Boris Johnson az alsóházban bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit további halasztását indítványozó brit kormányzati kezdeményezésről. Johnsont jogszabály kötelezte arra, hogy kezdeményezze az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását, mivel a törvényben foglalt határidőig, október 19-ig a parlament nem ratifikálta Brexit-megállapodást, és nem járult hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem. Az Egyesült Királyság október 31-én lépett volna ki az Európai Unióból, de az Európai Tanács 2020. január 31-ig meghosszabbította a kilépési határidőt. Johnson ezután kezdeményezte az előre hozott választások kiírását december 12-ére, és az indítványt a parlamenttel folytatott hosszas tusakodás után el is fogadtatta. A konzervatívok választási programjából szombat éjjel előzetesen közzétett részletek között szerepel a bevándorlás mérséklése és a bevándorlási kérelmek pontozásos rendszeren alapuló elbírálásának bevezetése. A program megerősíti azt a korábban is elhangzott ígéretet, hogy a konzervatív kormány 20 ezerrel növeli a rendőrség létszámát, a 75 éven felülieket mentesíti a televíziós előfizetési díj alól, a nyugdíjakat pedig vagy az aktuális éves inflációval, vagy a bérnövekedés ütemével azonos mértékben, vagy 2,5 százalékkal emeli, attól függően, hogy a három közül melyik a legmagasabb. Szerepel a programban, hogy a tanárok kezdő éves alapfizetése legalább 30 ezer font (csaknem 12 millió forint) lesz, és az állami egészségügyi szolgálat (NHS) finanszírozása a 2023-2024-es pénzügyi évig 33,9 milliárd fonttal (több mint 13 ezer milliárd forinttal) emelkedik.

Ferenc pápa a nukleáris fegyverek leszerelését sürgette Nagaszakiban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.24. 09:24

Fotó: HANDOUT /
A katolikus egyházfő az atomtámadás áldozatainak emlékparkjában mondott beszédet.
A világ békéjét és stabilitását nem lehet félelemre és bizalmatlanságra alapozni, a tömegpusztító fegyverek birtoklása hamis biztonságot jelent – mondta Ferenc pápa Nagaszakiban vasárnap az MTI beszámolója szerint. Az 1945-ben végrehajtott atomtámadás áldozatainak emléket állító parkban a katolikus egyházfő hangot adott a mai világot továbbra is veszélyeztető fegyverkezés miatti aggodalmának, és nukleáris leszerelést sürgetett. Világunkban, amelyben gyermekek és egész családok milliói élnek sanyarú körülmények között, a fegyverek gyártása, korszerűsítése, birtoklása és eladása égbekiáltó merénylet az emberek ellen - jelentette ki a pápa. Az egyházfő felhívta a figyelmet arra a kettősségre is, amely szerint a békét és stabilitást félelemre és bizalmatlanságra alapozott hamis biztonság fenntartása révén akarják szavatolni. Fel kell számolni a világunkat uraló bizalmatlanság légkörét, amely egyre inkább szétzilálni látszik a fegyverzetellenőrzés rendszerének mai szerkezetét, és ez folyamatosan mérgezi a népek kapcsolatát - mondta Ferenc pápa, aki szerint az új haditechnikai fejlesztések miatt még súlyosabb következményekkel járhat, hogy egyre kevésbé érvényesül a világban a multilateralizmus, a többpólusú jelleg. "Az atomfegyverektől mentes világ igenis lehetséges és szükséges" - mondta Ferenc pápa, figyelmeztetve a politikai vezetőket, hogy ezek a fegyverek nem oltalmaznak meg bennünket a nemzeti és nemzetközi biztonságot fenyegető veszélyektől. "Emiatt kulcsfontosságú megteremteni azokat az eszközöket, amelyek szavatolnák a kölcsönös bizalmat" - tette hozzá.