Asztalosműhely, fémmegmunkáló üzem, rendőrőrs, postahivatal, pékség, műkörmös szalon – csak néhány azok közül a helyszínek közül, amiket általános iskolai pályaorientációs nap keretében meglátogathattak a diákok. Egy édesapa – akinek hetedik osztályos kislánya egy pécsi iskolába jár – azt mondta lapunknak: gyermeke osztálya legutóbb egy csavargyárba látogatott el. Egy másik szülő arról számolt be, az iskolában, ahova harmadikos gyermeke jár, nem szervezték meg időben a pályaorientációs programot, így az utolsó pillanatban – más megoldás híján – egy fociakadémiát nézhettek meg a gyerekek.
Az iskolák pályaorientációs tevékenységére a jelenleg hatályos Nemzeti alaptanterv (Nat) is kitér: e szerint az iskolának – a tanuló életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. „Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket” – írja a Nat.
A pályaorientáció évek óta része az általános iskolai képzésnek, ám arra, hogy egy egész tanítási napot kizárólag erre a célra használjanak fel, először a 2017/2018-as tanévben kaptak lehetőséget az iskolák a tanév rendjéről szóló rendelet alapján.
A lapunknak nyilatkozó szülők azt sérelmezik, velük eddig egyszer sem egyeztettek arról, hova lenne érdemes vinni a gyerekeket. Például van olyan diák, aki állatorvos vagy jogász szeretne lenni, de az iskolában eddig fel sem merült, hogy a gyerekek megnézhessék, hogyan működik egy állatorvosi rendelő vagy egy ügyvédi iroda. Az érintettek szerint egyértelmű, hogy a szakképzés irányába akarják terelni a gyerekeket, amit az is alátámaszt, hogy felsőbb évfolyamokon már nemcsak vállalatokhoz, hanem szakképző intézményekbe is elviszik a diákokat.
A soltvadkerti általános iskola beszámolójában arról lehet olvasni, alsó tagozaton főleg a helyi üzemekkel, vállalkozásokkal ismertetik meg a gyerekeket, felső tagozaton pedig a környező városokban lévő képző intézményeket, nagyobb gyárakat látogatják meg. A siroki általános iskolában is gyárlátogatást szerveznek a 7-8. osztályosoknak, de megemlítik a megyei kormányhivatal által szervezett pályaválasztási kiállítást is, ahol a gyerekek „megismerhetik a munkaerőpiac igényeit, az interaktív bemutatók során belekóstolhatnak a szakmák világába, pályaorientációs tanácsadásban részesülhetnek, illetve
megismerhetik a különböző szakmaválasztást elősegítő kérdőíveket”.
Egy pécsi általános iskola tanára – aki maga is részt vett pályaorientációs nap megszervezésében – azt mondta a Népszavának: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával működnek együtt a programok kialakításában. Ami konkrétan úgy néz ki, hogy az iskolák az Iparkamarától kapnak egy listát, rajta azoknak a vállalatoknak a neveivel, akik hajlandóak gyerekeket fogadni. Bár a pedagógusoknak van lehetőségük, hogy új helyszíneket javasoljanak, a többség elfogadja a „készen kapott” listát.
Megkeresésünkre az Iparkamara közölte: már több mint hét éve dolgoznak együtt iskolákkal, folyamatosan keresve a kapcsolatot valamennyi intézménnyel. Hangsúlyozták: nemcsak a tanulók, hanem a pedagógusok és a szülők bevonására is törekednek. „Az év minden szakában osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken, vállalkozásoknál tett látogatásokkal, nyáron pedig táborok szervezésével nyújtunk segítséget a pályaválasztáshoz szükséges minél több tapasztalat és információ megszerzésében” – írták. Hozzátették: 2018-ban és 2019-ben összesen mintegy 20 ezer gyermekhez jutott el az Iparkamara szakmavilág kamionja, amely a legmodernebb technológia, a „VR” (Virtual Reality, virtuális valóság – a szerk.) segítségével, játékos formában igyekezett a pályaorientáció fontosságára felhívni a figyelmet.
A vállalatoknál tett látogatásokról azt írták: azok alapvetően a munkaerő-piaci információk függvényében alakulnak. „Egyre több vállalkozás mutat nyitottságot ilyen programokban való részvételre, sok helyen ez nem pusztán egy séta a gyártási területen, hanem a tanulók bizonyos eszközöket ki is próbálhatnak, így közvetlenül is élményt, tapasztalatot gyűjthetnek”. Úgy vélik mivel pályaorientációs napot már minden iskolának szerveznie kell, a szülők is „több impulzust” kaphatnak arra, hogy „a pályaválasztás nem csak iskolaválasztást jelent, hanem érdemes valóban pályában gondolkodni”.
A kamara minden évben egy kutatást is végez mintegy 9 ezer általános iskolás bevonásával a pályaválasztás alakulásáról. Az elemzés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az eddigi erőfeszítések ellenére 2014 óta folyamatosan emelkedik azoknak a hetedik osztályosoknak az aránya, akik jövőjüket nem szakképző intézményben, hanem egyetemen képzelik el. A 2014-es 33,3 százalékról 38,9 százalékra nőtt azok aránya, akik felsőfokú végzettséget, diplomát szeretnének szerezni, és 38,7 százalékról 35,6 százalékra csökkent azoké, akik egy szakmát és érettségit szeretnének magukénak tudni. Öt év alatt 15,6 százalékról 14,5 százalékra esett vissza azoknak a diákoknak az aránya, akik egy szakmával, 11,5 százalékról 9,6 százalékra pedig azoké, akik egy érettségivel is megelégednének.
