Rasszizmus: nagyon lassú ébredés

Csányi Sándor először beszélt nyíltan arról, hogy a honi futballstadionokban jelen van a gyűlölet, a kirekesztés, ami ellen kemény fellépést ígért a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke.

Csányi Sándor 2010 július 6. óta vezeti elnökként a Magyar Labdarúgó-szövetséget. Az elmúlt több mint kilenc évben a nyilatkozataiból úgy tűnt, mintha nem lenne tisztában a valósággal. Jó hangulatú bajnoki meccsekről, javuló színvonalról beszélt ritka megszólalásai alkalmával, függetlenül attól, hogy a pályán nyújtott produkció egyre gyengébb a bajnokságban, a lelátón pedig folyamatosan jelen van a rasszizmus.

Az MLSZ elnöke – aki a lelátói verbális erőszak és pirotechnika ellen zéró toleranciát hirdető Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) alelnöke - még a magyar szövetség idei, májusi közgyűlésén is azt mondta évértékelő beszédében, hogy a honi stadionok lelátóiról sikerült száműzni a rasszizmust. Ezek után kellemes meglepetést okozott, amikor a sportvezető az M4 Sporton november 9-én bemutatott interjúban végre arról beszélt, ami az igazság, azt nyilatkozta, a lelátói rasszizmus komoly gondot jelent. Csányi azt kérte a szurkolóktól, hogy szidják inkább őt, de semmilyen körülmények között ne zsidózzanak, ne cigányozzanak. Az MLSZ elnöke ezzel saját szempontjából is veszélyes vizekre evezett, ugyanis pont az ellenkezőjét állította annak, amit a magyar kormány kommunikál: a politikai vezetés szerint Magyarország egy keresztény értékrendű, befogadó ország, ahol nincs gyűlölködés, rasszizmus és antiszemitizmus sem. Az pedig teljesen normális a politikai hatalom szerint, hogy bármelyik magyar településen, bármikor érhet verbális vagy fizikai támadás más bőrszínű vagy zsidó vallásukat nyíltan felvállaló embereket..

A magyar-szlovák Európa-bajnoki selejtező után az UEFA egy mérkőzésre szóló zárt kapus büntetéssel sújtotta az MLSZ-t és figyelmeztetett: az újabb rasszista kihágás esetén pontlevonással vagy kizárással is sújthatják a magyar szövetséget a selejtező-sorozatból, mivel a szurkolók már sokadik alkalommal viselkedtek megbotránkoztatóan nemzetközi sporteseményen. Erre hívta fel a figyelmet Csányi is, többet nem hibázhatnak a magyar drukkerek. A szlovákok elleni találkozó után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pozsonyi bürokraták hisztijéről és túlreagálásáról beszélt, amikor Szlovákiában bekérették a magyar nagykövetet. A politikai közeg tehát nem támogatja az MLSZ elnök rasszizmus ellen meghirdetett harcát itthon, de az nem lehet kérdés, hogy a Csányi Sándor által kijelölt út jelenti az európai irányt, csak ez járható.

Ennek érdekében az élvonalbeli és másodosztályú bajnoki meccseken is az eddiginél sokkal szigorúbb fellépést ígért a rasszista lelátói megnyilvánulásokkal szemben. A nemzetközi szabályok egyértelműek, cigányozásnál, zsidózásnál, más gyűlölködő, kirekesztő rigmusoknál meg kell állítani a játékot és a műsorközlőnek kötelessége figyelmeztetni a nézőket a sportszerű szurkolásra. Ha ez nem jár eredménnyel, akkor a mérkőzés nem folytatható tovább. A magyar bajnoki osztályokban ezt a szabályt eddig nem alkalmazták, de az elnöki interjú után talán sikerül előrelépni ezen a téren. Csányi mondatai jelentik az első komoly lépést a magyarországi rasszizmus elleni harcban, de a sikerhez még hosszú utat kell megtenni. Az MLSZ-elnök üzenete egyelőre pusztába kiáltott szónak hat, hiszen egy héttel a Csányi-interjú után az MLSZ fegyelmi bizottsága nevetséges döntést hozott a zalaegerszegiek ismétlődő rasszista rigmusai után. Hamarosan eldől, hogy csak üres szólam lesz, amit Csányi Sándor mondott vagy valóban fölveszi a harcot az MLSZ a rasszizmus ellen.

Ezzel szemben Hollandiában nemcsak hangzatos kijelentésekkel „küzdenek” a rasszizmus ellen, a hétvégén az összes első- és másodosztályú mérkőzés demonstrációval indult, a kezdő sípszó után egy percig nem voltak hajlandóak futballozni a játékosok. A tiltakozás, amihez a játékvezetők és a szurkolók is csatlakoztak több helyen is tapsviharba fordult. A stadion kivetítőjén eközben az alábbi felirat volt olvasható: „Rasszizmus? Akkor mi meg nem játszunk."

A demonstráció hátterében az áll, hogy egy héttel korábban a Heracles játékosa, Ahmad Mendes Moreira levonult a pályáról, mert a Den Bosch szurkolói rasszista rigmusokkal gyalázták, miután gólt szerzett. Az eset miatt sok volt vagy jelenlegi holland futballsztár tiltakozott, közülük Memphis Depay az UEFA-hoz és a holland szövetséghez is eljuttatott egy levelet, amiben kérte a rasszizmus elleni fellépést.

Nincsenek fiatalok a bajnokságban

Az MLSZ elnöke a szervezet májusi közgyűlésen ostobának nevezte a klubtulajdonosokat, amiért nem adnak bizonyítási lehetőséget a fiataloknak a csapataikban. A televíziós interjúban már finomabban fogalmazott. Elmondta, senki sem hívta fel telefonon a megszólítottak közül, amit úgy értelmez a sportvezető, hogy igaza van. A számok mindenképpen az elnöki állítást támasztják alá. A tizenkét első osztályú csapatban az előző szezonban a harminchárom fordulóban átlagosan egy-egy félidőt játszhatott huszonegy éven aluli futballista.

Ezek után azon sem kell csodálkozni, hogy Gera Zoltán szövetségi edző csapata, a 2021-es magyar-szlovén rendezésű U21-esre Európa-bajnokságra készülő válogatott egymásután bukja el a mérkőzéseket. Az együttes a korábbi válogatott futballistával a kispadon hat felkészülési meccséből négyet elveszített, kétszer végzett döntetlenre. Házigazdaként a magyar együttesnek nem kell részt vennie a selejtezőkön, automatikusan tagja az Eb mezőnyének, ezért barátságos meccsekkel készül az eseményre, és keresi azt az ellenfelet, amely ellen képes nyerni.

Az MLSZ elnökének igaza van abban, hogy több lehetőséget kell adni a fiatal magyar játékosoknak, és sokkal kevesebb légiósnak lenne szabad a honi bajnokságban szerepet kapnia. A kezei viszont meg vannak kötve, az Európai Unió ugyanis más szakmák munkavállalóihoz hasonló jogokat ad a labdarúgóknak is, akiknek emiatt a szabad mozgását nem szabad korlátozni.

A szövetség ezért extra támogatásokkal igyekezett ösztönözni a csapatokat huszonegy évnél fiatalabb játékosok szerepeltetésére, de ez a program is elbukott.

„Nem sikerült elérni, hogy több fiatal szerepeljen a csapatokban, ez a törekvésünk kudarcot vallott, de nem adjuk fel, meg kell értetnünk a sportág szereplőivel, hogy labdarúgásunk érdeke az utánpótláskorú játékosok pályára küldése a bajnoki találkozókon” – hangsúlyozta Csányi Sándor.