A voksolás tétje inkább jelképes volt, a kerületi tanácsok vezetőinek valódi hatalma és befolyása ugyanis elenyésző, bár közülük 117 delegáltnak egy 1200 fős bizottságban abba is lesz beleszólása, hogy ki legyen Hongkong vezetője. Mégis, a júniusban kirobbant tüntetéssorozat óta ez volt az első választás, amely így egyfajta tesztként, népszavazásként is működött, hogy mit gondolnak az emberek a hónapok óta elhúzódó, egyre erőszakosabb demonstrációkról és Carrie Lam kormányzóról. Miután a szavazás teljes nyugalomban zajlott, azt is bizonyították, hogy nem csupán az utcára vonulás a tiltakozás egyetlen életképes formája.
A kerületi tanácsok élén eddig jobbára Kína-párti vezetők álltak, akiknek a választáson még gyakran kihívója sem akadt. Ezúttal azonban mindenütt indult ellenzéki jelölt is, akik a tüntetők követeléseit tűzték zászlaikra, vagy éppen konkrétan az aktivisták közül kerültek ki. Igaz, így sem engedtek mindenkit indulni, például Joshua Wongot, a demonstrációk egyik vezetőjét sem. A szavazatok összeszámlálása lapzártánk után zárult, de az első eredmények teljes fordulatot, a Peking-párti erők jelentős visszaszorulását mutatták.
Kérdés persze, hogy a választások lesznek-e bármiféle hatással a hatalomra és a tüntetésekre? Hongkongban júniusban eredetileg egy olyan törvénytervezet miatt robbantak ki a tiltakozások, melyek lehetővé tették volna bűnözők kiadatását Kínának. A tervezetet azóta visszavonták, a demonstrációk mégsem csitultak, sőt egyre erőszakosabbá váltak, teljes demokráciát és Carrie Lam kormányzó lemondását követelik.
