Az ablakon szökik ki a fűtéspénz

Publikálás dátuma
2019.11.26. 08:05

Fotó: Népszava
Egy Kádár-kocka kétszer annyi energiát is elfogyaszt négyzetméterenként, mint egy panellakás. A felújítások rendre elmaradnak.
Akár 50-60 százalékkal is csökkenthetné a rezsiköltségeket egy komplex lakásfelújítás. Egy ilyen beruházás azonban olyan összetett feladat, amelyre a háztartások döntő többsége nincsen felkészülve és megtakarításai sincsenek hozzá. A támogatási pályázatok rendszere pedig kiszámíthatatlan, a keretek hamar kimerülnek. A legrosszabb energiahatékonysággal egyébként a közhiedelemmel ellentétben nem a panellakások, hanem a családi házak, azok közül is az 1960 és 1980 között épült úgynevezett Kádár-kockák rendelkeznek – hívták fel a figyelmet szakértők egy energiaszegénységről rendezett hétfői konferencián. Az országban jelenleg mintegy 800 ezer ilyen ingatlan található. Miután ezek még hőszigetelés nélkül épültek, és ezen munkálatokat utólag is alig 16 százalékuknál végezték el, éves négyzetméterenkénti energiafogyasztásuk kétszer akkora, mint a panellakásoké. A 2001 után épült családi- és sorházakhoz vagy társasházi lakásokhoz képest pedig akár négyszeres-ötszörös is lehet a különbség – mutatott rá Sáfián Fanni, a Magyar Energiahatékonysági Intézet tudományos munkatársa. A hazai lakások kétharmada egyébként már elmúlt 40 éves, ami önmagában még nem volna probléma, de jelentős részük elhanyagolt állapotban van, 60 százalékukhoz megépítésük óta egyáltalán nem nyúltak hozzá – tette hozzá. A felújított lakások többségén is csak részleges változtatásokat végeztek, többnyire ablakot cseréltek vagy homlokzatot szigeteltek, a tetőszigetelés már az esetek kevesebb mint felében,  fűtéskorszerűsítés harmadában történt. Az ily módon felújított épületek lakói ezt követően csak 10-30 százalékos kiadáscsökkenést érzékeltek, 10 százalékuknak viszont emelkedtek a rezsiköltségei. Nagy Balázs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa szerint ez utóbbi „jelenség” a rosszul elvégzett felújításoknak tudható be. Ennek egyik tipikus példája, amikor a „szakik” purhabbal fújják körbe az elméretezett ablakkeretet a nyílászáró cseréjekor, ami nem éppen a hőszigetelés legoptimálisabb megoldása. Megjegyezte: egy jól sikerült nyílászáró csere is sokat árthat azonban, ha közben az elavult fűtési rendszert nem cserélik le, mert akkor nem tud távozni az esetlegesen szivárgó szénmonoxid. Nagy Balázs szerint egyébként a Kádár-kockák fele, az 1944 előtt épült társasházaknak pedig a 30 százaléka gazdaságosan nem is újítható fel. Igaz, egy felmérés szerint a lakástulajdonosok 90 százaléka nem is tekinti saját ingatlana energiahatékony felújítását értéknövelő befektetésnek. Azt ugyanis állami feladatnak gondolják. Ebben a helyzetben viszont talán már nem is olyan meglepő, hogy nem a közlekedés vagy az ipar, hanem a lakosság a legnagyobb energiafelhasználó immár egy évtizede, a fogyasztás pedig évről évre nő. A legtöbb energiát pedig a fűtés emészti fel. Minél szegényebb egy háztartás, a kiadások annál nagyobb részét teszik ki az energiára fordított költségek. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fele ráadásul szilárd vagy folyékony tüzelőanyaggal – fával, szénnel, olajjal vagy brikettel – fűt. Márpedig a rezsicsökkentés erre nem vonatkozik, így a tűzifa ára öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. Ezek a családok többnyire rosszabb minőségű lakásban is élnek,  egy vizesedő, rosszul szigetelt ingatlant viszont nehezebb kifűteni, mint egy korszerűbb otthont. Egy fűtési szezon 6 hónapja ezen családok számára akár 300-500 ezer forint kiadást is jelenthet, a szociális tűzifaprogram keretében ugyanakkor mindössze 8-28 ezer forintnyi támogatást kapnak a kistelepülésen élők. Ráadásul rossz minőségű, vizes fát vagy lignitet osztanak ki, ami az amúgy is rossz hatékonyságú tüzelőberendezések működését tovább rontja.

Háztartási tüzelésre alkalmatlan lignittel fűtenek

A lakosság évente 400 ezer tonna lignitet éget el, ami 50-80 ezer család, vagyis többszázezer ember fűtését biztosítja. Az Elosztó projekt keretében az idén szeptemberben a legrászorultabbak számára elérhető szénféleségekből vett mintákat vizsgáltattak be a Sajó-völgyben. A lakosság számára tüzelőanyagként árusított és osztott lignit háztartási tüzelésre alkalmatlannak, hatból négy minta lignitnek vagy szénnek nem nevezhető anyagnak minősült – számolt be a várakozásokat is alulmúló eredményekről F. Nagy Zsuzsanna környezetvédelmi szakértő. A brikettek hamutartalma 30-40 százalék feletti, fűtőértékük alacsony, kéntartalmuk ellenben magas volt. 

Szerző

Százmilliárdot bukik az állam a forintgyengülésen

Publikálás dátuma
2019.11.26. 07:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A gyenge forint miatt újra csúcsközelben a költségvetés adóssága.
Az első tíz hónapban a költségvetés adóssága 664,7 milliárd forinttal emelkedett. Így a tartozás értéke 29 252 milliárd forintra nőtt, ami közel van a történelmi csúcsnak számító 29 455 milliárd forinthoz, amit két hónappal ezelőtt állított be a költségvetés. Mindeközben a GDP-arányos államadósság a tavaly decemberi 70,2 százalékról, az első félév végére 68,2 százalékra csökkent - ami a gyors, öt százalékos gazdasági növekedésnek köszönhető. (A költségvetési adósság teszi ki a teljes államadósság 97 százalékát, ám az előbbiről havi, az utóbbiról csak negyedéves adatokat közölnek.) Tovább növelte az adósságot - 136,3 milliárd forinttal  - a forintgyengülés, amit a romló euró/forint árfolyam okán, a devizaadósság átértékelődése miatt szenvedett el a költségvetés.  További adósságnövelő tényező volt a deviza (dollár/euró) keresztárfolyam változása, ez újabb 39,3 milliárddal növelte a költségvetés adósságát január óta.  Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. jelentése szerint idén összesen lakosságnak nettó 1051 milliárd forintnyi államkötvényt értékesítettek – vagyis a lejáratokon felül plusz bő ezer milliárd forintot szedett be az állam a lakosságtól az adósság finanszírozásra.  A negyedik tényező, a devizaadósság nettó törlesztése azonban csökkentette az adósság mértékét mégpedig 661,9 milliárd forinttal – így a négy tényező folyományaként emelkedett az adósság tíz hónap alatt nettó 564,7 milliárd forinttal. A költségvetés forintadóssága a teljes 29 455 milliárd forinton belül 23 847 milliárd forintra rúgott – ez a teljes adósság 81,5 százaléka. Ezzel szemben devizaadósság 5199,1 milliárd forintot tett ki, ami a teljes költségvetési adósság 17,8 százaléka. A évközi devizakötvény visszafizetésnek köszönhetően az adósságon belül a devizaarány az év eleji 20 százalékról 17,8 százalékra csökkent. A kormány a devizaadósságot igyekszik a lehető legalacsonyabbra csökkenteni, hogy a forint gyengülése miatt bekövetkező átértékelődési veszteség minél kisebb legyen, illetve egy esetleges pénzügyi válság  esetén is biztosított legyen az adósságfinanszírozás.  
Szerző

Derűlátóbbak az ipari vállalkozások

Publikálás dátuma
2019.11.25. 12:44
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az építőipari és kereskedelmi bizalmi index pedig gyakorlatilag nem változott.
Novemberben kéthavi csökkenés után jelentősen emelkedett a GKI konjunktúraindexe, de nem érte el augusztusi, s főleg év eleji szintjét – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint ebben a hónapban az üzleti várakozások markánsan, a fogyasztóiak csak minimálisan javultak. Az üzleti várakozások novemberi emelkedése elsősorban az iparnak, kevésbé a szolgáltatásoknak köszönhető, az építőipari és kereskedelmi bizalmi index gyakorlatilag nem változott. Az ipari bizalmi index a szeptemberi nagy esést követően második hónapja emelkedik, s meghaladta augusztusi szintjét. Az év eleinél azonban így is lényegesen kisebb. Októberhez képest lényegesen jobb lett az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállomány – ezen belül az export – megítélése, javultak a termelési várakozások. A készletekről alkotott vélemény is kedvezőbb lett. Az építőipari bizalmi index az elmúlt négy hónapban alig változott. Novemberben a mélyépítő cégek derűlátóbbá, míg a magasépítők kissé borúlátóbbá váltak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség minimálisan változott, a rendelésállomány értékelése enyhén javult. A kereskedelmi bizalmi index négyhavi csökkenés és egy havi növekedés után hibahatáron belül nőtt tovább, s ezzel az elmúlt 6 évet jellemző viszonylag keskeny sáv alsó negyedében maradt. Az eladási pozíció megítélése jóval kedvezőbb lett, a rendeléseké nem változott, a készleteké viszont romlott. A szolgáltatói bizalmi index novemberben határozottan javult, de még így sem érte el az augusztusi szintet. Egyaránt kedvezőbb lett az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése. A foglalkoztatási hajlandóság összességében erősödött, különösen az iparban és a szolgáltató cégeknél. A kereskedelemben nem változott, az építőiparban pedig romlott. Kis lépésekben, nagyon alacsony szintről, de harmadik hónapja emelkedik a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési szándék az iparban és a kereskedelemben jelentősen erősödött, az építőiparban és a szolgáltató szférában viszont kissé gyengült. A lakosság inflációs várakozásai hullámzóan alakulnak, novemberben kissé erősebbek lettek. A magyar gazdaság jövőjéről alkotott vélemény kedvezőbb lett, főleg az iparban, de a szolgáltató szférában is. A kereskedelemben nem változott, az építőipar viszont kissé pesszimistább lett, miként a lakosság is. A GKI fogyasztói bizalmi index értéke az októberi jelentős visszaesés után novemberben valamelyest emelkedett. A lakosság saját pénzügyi helyzetét kevésbé jónak, jövőbeli megtakarítási képességét viszont sokkal kedvezőbbnek látta, mint egy hónappal ezelőtt. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségét kissé romlónak, míg a következő egy évre vonatkozót kissé javulónak érzékelte.
Témák
GKI ipar