Kopik a Krím varázsa: az orosz fiatalok több mint fele külföldön telepedne le

Publikálás dátuma
2019.11.30. 11:30

Fotó: Evgeny Biyatov/Sputnik / AFP
A Kreml elveszítette csodafegyverét, a Krím elcsatolása már kevés a rezsim legitimációjához.
Az oroszok 21 százaléka szeretne kivándorolni, a 18-25 év közötti korosztályban viszont ez az amúgy is magas arány 53 százalék, derült ki a Levada Független elemző központ legfrissebb felméréséből. Az orosz demográfiai helyzet tükrében ez a látványosan növekvő kivándorlási szándék súlyos csapás az országra, de egyben a Putyin rezsimre is. Noha a kivándorlási szándék elsődleges okaként a gazdasági helyzet jelenik meg, a politikai okok is nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az oroszok 45 százaléka külföldön látja biztosítva gyerekei jövőjét. Az ezt megelőző mérésben, májusban ugyanis az összlakosságnak még csak 15, a fiataloknak 37 százaléka jelezte külföldre távozási szándékát. A szeptember végén készült, most bemutatott felmérés során a megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy elégedetlen a gazdasági helyzettel, 33 százalék az országban kialakult politikai helyzetet jelölte meg távozási szándéka okaként. Az MTI által idézett Sztyepan Goncsarov, a Levada-központ kutatója szerint azonban a kivándorlási kedvre „ideiglenes és érzelmi hatást” gyakorolhatott a nyári ellenzéki megmozdulások elfojtása, amellett, hogy létezik egy tartós növekedési irányzat is, amely a romló gazdasági és politikai helyzetre adott reakció. Az orosz ifjúság emigrációs szándéka súlyos csapás az amúgy is demográfiai gondokkal küszködő Oroszországra nézve, ugyanakkor a putyini politika kudarcát is jelzi. Vlagyimir Putyin elnök idén februárban, a parlament két háza előtt elmondott évértékelő beszédében a szociális helyzet javítását, a demográfiai visszaesés ellensúlyozását célzó intézkedéseket hirdetett meg. Ez a csomag sokban hasonlít a magyar kormányzat gyerekvállalást ösztönző programjára. Bejelentette, hogy kiszélesítik a gyermekvállalási támogatásban részesülő családok körét, csökkentik a sokgyermekes családok jelzáloghiteleinek kamatait és földadó terheit, növelik a bölcsődei férőhelyek számát. Ez azonban kevésnek bizonyult, ami nem is meglepő. A szakemberek 2017-ben már megkongatták a vészharangot, miután a statisztikai hivatal közzétette, hogy a lakosság természetes fogyása háromszorosára növekedett, Oroszország demográfiai gödörbe zuhant. Egy augusztusi népesedési konferencián azt ajánlották megoldásként a kormányzatnak, hogy hagyjon fel a szülés puszta ösztönzésével, koncentráljon a szilárd gazdaság megteremtésére. Ez viszont nem sikerült Putyinnak, a szíriai katonai jelenlét, illetve a haditechnikai fejlesztések óriási összegeket visznek el a költségvetésből. Eközben mintegy 19 millió orosz él mélyszegénységben a 146,8 milliós országban. Vlagyimir Putyin egykor 80 százalékon szárnyaló népszerűségét már nem tudja biztosítani a Krím bekebelezése, a félsziget felzárkóztatása és integrálása az ország gazdasági életébe is újabb terheket ró a költségvetésre. Putyin népszerűsége mostanában inkább 60 százalék körül mozog, a kormányzó Egységes Oroszország párt viszont mélyrepülésbe került. Annyira, hogy a napokban az államfő megújulásra szólította fel formációját, amely alól, főképp a fővárosban és a nagyvárosokban, kezd teljesen kicsúszni a talaj. Az Egységes Oroszország a szeptember 8-i választásokon elvesztette mandátumai egyharmadát a moszkvai képviselő-testületben úgy, hogy az ellenzéki jelölteket gyakorlatilag kizárták a versenyből, ami több hónapos tüntetés sorozatot eredményezett a nyáron.

Kétharmados bizalmatlanság

Az oroszok több mint kétharmada – 72 százalék – gondolja úgy, hogy a Medvegyev-kormány nem a nép érdekeit tartja szem előtt, sőt több mint fele szerint „a nép hátán élősködik” – derült ki a Levada Központ friss felméréséből.

Szerző

A magyar származású Claire Szabó lett az új-zélandi kormánypárt elnöke

Publikálás dátuma
2019.11.30. 11:20
Claire Szabó
Fotó: Facebook / Claire Szabó
Szabó részben '56-os menekült apja tapasztalatai miatt döntött úgy, hogy azoknak segít, akiknek oktatásra vagy lakhatásra van szüksége a beilleszkedéshez.
Magyar idő szerint szombat hajnalban a 41 éves új-zélandi-magyar kettős állampolgárságú Claire Szabót választotta elnökének a kormányzó szociáldemokrata (Labour) párt Új-Zélandon, szúrta ki a 444.hu. Az ottani sajtó nyomán írják, hogy
a kormánypárt jelenlegi vezetése, beleértve Jacinda Ardern miniszterelnököt, Szabót akarta elnöknek

Végül Szabónak a párt kongresszusán elmondott beszéde döntötte el végül a versenyt, amiben Tane Phillips, a szociáldemokraták maori származású jelenlegi alelnöke volt fő ellenfele. Beszédében arról beszélt, hogy részben pont az apja előtt bevándorlóként és menekültként állt kihívások miatt foglalkozott egész életében olyanokkal, akiknek segítségre, oktatásra vagy lakhatásra van szüksége.
Claire Szabó apja '56-os menekült, ő maga már Új-Zélandon született.

Élt Magyarországon is, az állampolgárságot ekkor szerezte meg, a nyelvet is beszéli. Korábban egy non-profit cégnél kezdett dolgozni, ami menekülteknek és bevándorlóknak segített beilleszkedni és angolul tanulni. Ekkor kezdett politikával is foglalkozni.Tanult a Harvardon, majd pedig már a szociáldemokrata politikusként lett az új-zélandi Habitat for Humanity vezérigazgatója is - ezt a posztját várhatóan feladja.
A szociáldemokraták előző elnöke, Nigel Hawort azért mondott le, mert a hírek szerint nem megfelelően kezelt egy szexuális zaklatási ügyet, amiben a párt egyik parlamenti munkatársát vádolták.
Szerző

Kiutasították az EU nagykövetét Beninből

Publikálás dátuma
2019.11.30. 10:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Úgy vélik, Oliver Nette „felforgató tevékenységekben” vett részt.
Kiutasították az Európai Unió nagykövetét Beninből, mert a cotonoui kormány szerint felforgató tevékenységekben vett részt. Az AFP francia hírügynökség helyszínen lévő tudósítója szerint Oliver Nette a benini vezetés felszólításának eleget téve péntek este elhagyta az országot egy Cotonouból Brüsszelbe induló repülővel. Egy névtelenséget kérő, magas rangú benini diplomata szerdán azt vetette Nette szemére, hogy ismételten kormányellenes tüntetésekre szólította fel a lakosságot. Az egykori francia gyarmat eddig Nyugat-Afrika legstabilabb demokráciájának számított. Mióta azonban az áprilisi parlamenti választásokat követően kormányellenes tüntetéshullám bontakozott ki, az ország mély belpolitikai válságba került. Szakértők felhívták a figyelmet arra a veszélyre, hogy a nyugat-afrikai állam a 2016 óta hatalmon lévő Patrice Talon elnök alatt autoriter rezsimmé alakulhat. Az EU Benin egyik legfontosabb pénzügyi támogatója. Az unió több száz millió euró segítséget nyújtott a nyugat-afrikai országnak a felelősségteljes kormányzat kiépítéséhez, illetve a mezőgazdaság és az elektromos hálózat fejlesztésére. Benin gazdasága ugyanakkor gyengélkedik, amióta a szomszédos Nigéria a csempészek elleni harcra hivatkozva felfüggesztett minden export-import tevékenységet vele.
Szerző
Frissítve: 2019.11.30. 10:37